Na ezt megkaptam!

Tegnap szépen megkaptam, ezzel is álmodtam. Történt, hogy anno 3 NMA ajánlotta fel, hogy kiprószálhatom a mei tai-ját, kettővel találkoztunk is már, azonban E-vel nem, mert amikor nekünk lett volna jó, ők utaztak el, utána nekünk nem volt jó. De tegnapra megbeszéltük, hogy 4 és 6 között randi. Egy játszótérre beszéltük meg - figyelitek, rögtön játszóteres randi :) Kicsit késtünk, Csupi máskor 3 perc alatt termeli be a gyümölcsöt, most nyammogott, de E emiatt nem húzta a száját, tudja, gyerekkel nem egyszerű pontosnak lenni. A megbeszélt játszótérhez érve elfogott a frász: egy csomó anyuka, egy kupacban, trécselnek, gyerekek a kerítésen belül szabadon lófra. Jesszus: tömegesen vannak, ezek megesznek minket :) Csörge mobil, néztem, mellikük veszi fel a telefont. Egyik sem, ill. E nem volt köztük, egy másik játszótéren volt. Balu szerencsére tudta, hogy melyik az, rövid autókázás, és megérkeztünk.
E olyan anyukás. Nem a nagyobb méretes, hanem, olyan anyukás, de a nagy magyaros fajtából. Gyerekek nyakig a homokban, férj is mondjuk velük volt, és már nagyon nézelődött, hol vagyunk. Megérkeztünk, bemutatkozás oszt próba.
Én nagy gyakorlottan szépen elkezdtem kötözni a cuccost, amire közölte, hogy nono, azt elől kell megkötni. Mondom én erre neki, hogy egy másik NMA mutatta, lehet hátul is, nekem úgy kényelmesebb. Erre arcvágást kaptam, de hagyta. A MT nem volt annyira kényelmes, mint a múltkori, pedig a gyártó same as, de ezt E-nek külön kérésre az ő elképzelése szerint alkották.
Na és akkor jött! Ugye mászkálgattam, hogy érezzem, milyen érzés a csomag a hátamon, mennyire bírom és közben beszélgettünk. Mondtam, hogy jó, jobban bírom, mint az elől hordozást. Kérdezte, hogy mivel hordoztam eddig. A következő párbeszéd zajlott le.
E: Mivel hordoztál eddig?
N: Kenguruval.
E: Hogy mivel?
N: Kenguruval. Björn
E: SSSZZZZZ és a PFUJJJ hangok keverékét kaptam erre, nem tudom fonetikusan visszaadni :)))
Szóval le vagyok sajnálva! Mert az nem ergonomikus, és ha azzal cipelem a gyerekem, akkor béna és járástudatlan lesz, mint az összes több ezer BB-vel cipelt kisbaba. És az egyedüli üdvözítő megoldás csak a széles csípőterpesz. (na ettől féltem, hogy ezt fogom kapni, ezt a lesajnáló, hányás nézést, pedig semmi rosszat nem tettem). A helyzeten az sem javított, hogy finoman elejtettem, hogy még szoptatok, onnan már fagyos volt a hangulat.
Gyorsan kereket is oldottam, de a dolog annyira zavart, hogy még álmomban is az volt, hogy a Mamami fórumon a csaj beszól, hogy ejnye, meg fúj rusnya Björnista hogy merészelek. ... megnéztem ... nem láttam, hogy írt volna, de a véleménye biztos nem vmi szép....
Balu lefotózott azért, majd feltesszük a képet, hogy lássátok, de ez a modell nem jött be, nem annyira tartja a fejet. Balu is felpróbálta, neki a Björn a kedvence. Majd kitalálom, hogy mi legyen, most kicsit el vagyok kettyenve.

Csupi éjjel kicsit jobb volt, de még nem az igazi, most itt veri a sarkát a szőnyeghez, és szeretné megenni a combom, és a laptopot egyszerre. nagy az étvágya :)) (egyébként ő most ebédelt, nekünk még sül a kacsa).
Pusszantás!