2010. augusztus 26., csütörtök

Nem tűntünk el...

... csak végtelenül álmosak és fáradtak vagyunk mindketten Baluval. Úgy tűnik, hogy jönnek az újabb fogak, és ezúttal a kis Fogtündér nem lesz olyan kegyes, mint az első kettőnél. Egy hete kb. a lefekvést követő cca 50-60 percben Csupi olyan sírással ébreszt minket, hogy 2 mp alatt futjuk a két szoba közti távot, mert azt hisszük, hogy vmi égbekiálltó baj van. Utána tök nehéz megnyugtatni, de aztán nem alszik, mint szokott 5-6 órát egyben, hanem szinte másfél óránként kel. Víz, cumi nem jó, csak a cici. Csak amikor már 3*-ra is mennem kellene, és ez mondjuk hajnali fél 5-kor van, akkor már nincs mit adjak. Kimerült a tejkereskedés. (Tejgyárnak azért nem nevezném).
Tegnap kapott egy kúpot. Állítólag 2-3 napig rosszabb lesz a helyzet, utána javul. 1 nap eltelt. Az éjjel rosszul indult, majd hajnali 4-től aludt 7-ig. Ez csúcs:)) Szerencsére azért napközben elvan, nem nyűgös, igaz kevesebbet alszik, de lehetne rosszabb is, tudom.
Még nem kúszik, csak pörög, és a hasán egyensúlyoz. Ez mondjuk nem nehéz, lévén kaja után olyan pasa hasa van, hogy nem merek már keresztbe csíkos ruhát adni rá, mert az plusz 2 kilót mutatna. Így is hami után ruhában ütjük a 10-est. Két hét múlva megyünk dokihoz, szívinfarktust fog kapni.

Fáradt vagyok. Jó lenne aludni. Vagyunk ezzel páran a családban :(

Nincsenek megjegyzések: