Pittának sok szeretettel!

Úgy tűnik, Pittára (és Zsófira is remélem) redukálódott az olvasótáborunk, de erről mi magunk tehetünk, lévén nem voltunk mostanában vmi aktív híradósok. Ez van, ezt és Őt / Őket kell szeretni, becsüljük meg a legkitartóbbakat :) - egyébként nem jösztök Pécsre mostanában? Az elmúlt nyáron sem, és idén sem jellemző a galambpopuláció az erkélyen, úgyhogy akár nyugodtan alhatnátok is, hmm? - Mármint nem az erkélyen ofkorz, hanem az "erkélyes" szobában.
A napjaink csendes egyhangúsággal csordogálnak. Áron KisFickó reggelente csöndes, majd egyre hangosabb Bob! felkiáltással ébred, amit attól függően variál, hogy a Zord vagy Kevésbé Zord Szülők mit válaszolnak eme követelőző kérdésére. =végén nincs is baj, olyankor Bob a Mester nem dolgozik, ergo a TV-ben lakik, meg lehet nézni. Node 7köznap! Huh, azt a ricsajt, amit a Kisherceg levág, amikor közlöm vele 3/4 7-es ébredéskor, hogy Bob elment utakat építeni, épp Ópapa (Balu nagypapája, speciel a házuk ellőtt épp a drága munkahelyem alvállalkozói bontották fel az utat) előtt csinálja Mukiékkal az utat. Na akkor hiszti.... Ma fél 6-kor kelt. Nem igazán hitte el, hogy Bob már elment dolgozni (ergo nincs TV), ezért Balu felhívta telefonon, hogy még itthon (TV-ben) van-e. Itthon volt. Most ülnek a Fiúk az ágyon és elvannak. Balu olvas, Áron TV-zik, miközben morzsolgatja hol a takaróját, hol a Piff babáját (az is Bob-os a gyakorlatlanok kedvéért) vagy Balu haját. Én meg itt ülök, hajcsavarókkal a fejemen, mert ma jelenéses napom lesz, vhogy meg kell próbálni ráncba szednem a fejemet:(
Egyre gyakoribbak a hisztirohamok. Szinte menetrendszerűen van két hisztiforrásunk, amit azért igyexünk elkerülni, de nem megy mindig.
1. SÓÓÓSSS!!! A Promenádon (ahol sétálunk itt a környéken, ha nem menekülünk el vhova máshova) van egy lépcsős kisbolt, nagyon finom (és este 5-6 kor szinte kizárólagosan kapható) zsemle és kifliállománnyal. Amióta a Délceg Motoros megtanult egyedül lépcsőzni (ja, mert az is megy, kapaszkodva a falba igaz) amint arrafelé vesszük az irányt (ami nem direkt, csak Áron radarja azonnal ezt lővi be a lakásunktól, ami nem elhanyagolható táv, lévén vagy 5 perc motoros száguldás), és felmegy. És bemegy. És Taperol. Zsemlét, kiflit vegyesen. És Követeli, hogy Sós!!!! Ami nem mindig van. És akkor hiszti. A földön. Hassal lefelé. Ha szerencsénk van, egy zsemlével kiengeszteljük. Ha nem, akkor nem. A "legszebb", hogy mindket már ismernek ott. Egyrészt a Hisztis Kiflis Gyerek Szerencsétlen Szülei címmel. Másrészt a Csóró, Nincs Pénze Csak Enni Akar Emberek. Mert az elmúlt 2 hétben jó párszor úgy mentünk be - vagy jobban mondva nem tervezetten rohantunk be Áron után -, hogy nem volt nálunk money. És ugyan nagy ritkán nem a szőrösszívű eladó van (megszánás egy zsemlével, majd later kifizetitek), de ha szőrös, akkor nincs kaja! Ezt magyarázd meg egy gyereknek, akinek szemmagasságban Kánaán szinten állnak dobozban az íncsiklandozó pékáruk...
2. MÁÁÁSIIKKKK! A Másik az minden innivaló, csak nem víz. Bizony, mi is beálltunk a sorba, akik Kubut, almalevet és egyéb lőrét adnak a gyereknek, csakhogy igyon. Áronnál ez úgy néz ki, hogy benyomja a standard - nem kevés - vízmennyiségét, majd még betol 3 deci lónyálat. Kérdem én, hova? Vannak kedvenc hisztihelyek.
- Berek u. Söröző! Szintén Promenade (nem arra kellene szerintem sem sétálni, nem gondoljátok?) Azt ugye tudjuk, hogy a felnőttek Bier-t isznak. Na de vannak székek, amin néha gyerekméretű emberek ülnek és szürcsölnek. Ja, akkor oda én is bemehetek-> kattog a gyerekfejben a kerék... Beám! Megragadjuk aktuális Kísérő Rabszolga kezét (jobb esetben, rosszabb esetben zsigerből bemegy a kerthelységbe), oszt szék rángatás, és jön: Papa Bier, Másik! Ilyenkor ha fáradtak vagyunk, akkor lehuppanunk egy almafröccs, egy vizezett almalé és egy sörre. (vajon melyikünk melyiket issza?), vagy jön a hiszti. Vag yha vagyunk olyan szerencsések, hogy van nálunk hozott Másik (olcsóbb, ellenőrzött minőség), akkor azzal elcsaljuk a Ded-et
- Sós Kiflis hely! Mert nehogy azt higgyétek, hogy csak a pékárú van gyerek szem magasságban. ÁÁÁ!!! A cukros levek is.... szerintetek????
- Rossmann. Szintén a Promenádon, félúton a lakásunk és a Sós! hely között. És ott isteni Kubut lehet kapni! Egyszer követtük el a hibát - mentségünkre legyen mondva, qva meleg volt, és ott van légkondi -, hogy bementünk a Mindent Megjegyzek Agyúval, és vettünk neki inni. Azóta odamegy (szerencsére leszokóban.... vagy máshova átszokóban van épp? ), veri az ajtót, magát a földhöz és mondja, Másik!!!!!
- Zsolnay Negyed, gyerekjátszótér. Nagyon szeretjük, hatalmas placc, változatos lefoglaló tevékenységekkel, megéri miatta 15 percet autózni. Egész addig, amíg egyszer Anya meggondolatlanul ki nem ejtette a száján belépve a Negyedbe a következő mondatot., Itt a büfé, szomjas vagyok, veszek vmit inni magamnak! (Áronnak MINDIG hozunk magunkkal vmit inni). Áron persze nem süket, nem hülye, csak gyerek. Olyan villámsebességgel startolt be az egyébként számára tök ismeretlen büfé épületbe, hogy győztük megtalálni. Szerintetek a gyerekitalokat a magas polcokon tárolják, vagy "Minimanó" szem magasságban? .... jelenetet képzelhetitek

Hát így vagyunk mostanában. Dolgozgatunk, Balunak most csak 4 órás, nekem hol 8, hol 10, élvezzük, hogy nincs iszonyat nagy meleg, tervezünk még Balcsit pár napra, és éldegélünk békességben.
Puszi, megyek csinálok reggelit, hammozunk és go dolgozóba meg Zaciba.

Mindenkitől elnézést kérünk!!!

Komolyan, azon kivül, hogy iszonyat meleg van, nyaralni voltunk, örülünk, hogy élünk, nekem személy szerint számítógép undorom van, annyit kell dolgoznom, nincs arra mentség, hogy miért hanyagoltunk el Titeket, Kedves Olvasók! (persze lehet, hogy már annyira nem is sokan vagytok, igazatok van, minek ide látogatni, amikor egy hónapja semmi újdonsággal nem szolgálunk nektek. Megérdemeltük, hogy elhagytok minket :( -> akkor csak magunknak, az utókornak megosztok veletek pár gondolatot, csak úgy, hogy kiírjam magamból)

Nyaralás
Voltunk. Egy hetet a Balatonon. Jól éreztük magunkat, legalábbis az emlékeim szerint ez volt. Annak ellenére, hogy a házban iszonyat méretű pókok bírtak - jellemzően a gyerekszoba felé konvergálva - lenni, amiktől én sikítófrászt kaptam, no meg az alsó szintene gy egész hangya kompánia leledzett a nappaliban, de volt q nagy kert, nagy fákkal, lugassal, Balaton, szellő és ami a legfontosabb - egy pihentető nyaralás kelléke: nagyszülők és pár napig a Tesóm! Bunkók voltunk (igaz, ők is jól érezték magukat), és meghívtuk őket. Először Anyósom jött, sajnos csak 1 napra, utána anyukámék, majd a végére a Tesóm. Amig ők hardcore kiképzést kaptak Áronból, mi döglöttünk :) No nem mondom, volt néha összezördülés - ezt írjuk a meleg számlájára , de jó volt. Áron a Balatont nem nagyon szerette meg, igazából az ucsó napra (jellemző...) volt kb. olyan szinten, hogy hajlandó volt a lábát belelógatni a stégről, meg ahol találtunk lapos részt, ott belement a trutyiba. De a nagy élmény a medence volt. Olyan jó kis felfújhatós 3000 Forintso Aldis verzió, mi is belefértünk Baluval, abban ment a délelőtti pancsi! Délután meg irény a fizetős stand, ahol Áron megismerkedett Dimával, egy orosz kis törpe kukacossal, aki nagy elánnal el akarta szedni a játékait, de ő nem hagyta, utána meg nem bírt meglenni nélküle. A mai napig emlegeti a kisfiút. No és sokat segített Anna is. Igen, Anna. Az az Anna, aki Csipu háremének tagja a bölcsiben. Mázli, hogy a szembe házat bérelték ki, és esténként együtt kergetőzött a két törpe. Olyan aranyosak voltak együtt, és szívmelengető volt látni, hogy Áron hogyan játszik vele. Kis képet kaphattunk arról, hogy milyen lehet, amikor a bölcsiben vannak.
Ja, és volt viharunk, de olyan, hogy majd meghalltam félelmemben. Jégeső, iszonyat szél. Áron szobájában be is tolta a redőnyt, mertük ki a vizet ezerrel, amig a gyerek édesen aludt. Majd amikor a vihar elült, mi kipihentük magunkat, hajnali 3 kor felébredt az Uraság... Khmmm.

Biliprojekt
Nem igazán haladunk a dologgal. Persze itt is megoszlanak a vélemények. Vannak a szuperszülők, akik szerint egy 2,5 éves gyereknek már régen szobatisztának kellene lennie, és mi vagyunk a hibásak, hogy nem szoktatjuk. Más szerint meg semmi baj. Elvittük a Balcsira is a Bimit, de nem kell. Most mit csináljak? Meglátja, mondom, hogy a Nagyfiúk így meg úgy, erre ő nem ül rá. Nyomjam rá? Utáltassam meg vele???? Ugyanakkor most már tényleg itt lenne az ideje...

Lekvár
Elkezdtem szuperanya karrieremet!!!! Csütörtökön a 40 fokban lekvárt főztünk Baluval és Anyummal! Igaz, nem csináltam helyes tökéletes szuperanyás kockás lekvár fedőket szövetből, nincs kézzel írt színes szagos címkék a gyártási idő és tartalom feltűntetésével, viszont mi csináltuk és FINOM!

Öntörvény
Áron egyre határozottabb! Az hagyján, hogy azt a 10 szót, amit hajlandó kimondani,e gyre jobban használja, kedvencem a Mars! és a Másik!, no meg az "Én is!", de a múltkor olyat csinált, hogy majd megszakadtam a röhögéstől! Nem vagyok egy túsfürdős típus, de múltkor vettem egy nem túl erős illatút. Nyár van, napjában 3-5ször tusolok, gondoltam, legyen vmi illatom :) Egyik du letusoltam, és amint végeztem, csipu felébredt a szuszálásból, és mondta, hogy Anya-anya! Anya igenis, rohan hozzá, pdabújni, simizni, hajazni. a szokásos menet. No de nem most! Odakucorodnék, erre eltolt!!! Tessék???? Megint megpróbálom, erre már kapom az Anya, nem! jelzést. Tessék???? Nincs jó illatom, kérdezem. És erre az őszinte válasz: Nem. Apa. Lefordítva: büdős vagyok, apa kell helyetted. Le voltam forrázva. Mint egy megvert kutya elsonfordáltam, Apára hagyva a simizés élményét, aztán nem bírtam magammal, és 10 perc múlva újra próbálkoztam. Mit tippeltek? Még mindig büdös voltam a KisHercegnek. Aki ezt azzal is kifejezte, hogy lemászott az ágyról, mondta, hogy Anya Gyere, elhúzott a fürdőszobához, kinyitotta az ajtó, betolt, és rámcsukta az ajtót. Szerintetek azt akarta mondani, hogy Anya, tussolj inkább! ? :) :)

Humándudó és a meleg nappalok, éjszakák
Egyszer már írtam, hogy már nincs tej, de Áron nem bír elszakadni a cicimtől, esténként, vagy ha nagyon megijed, akkor igényli. MInt megtudtam, ezt hívják komfort szopinak, és a bulvármédiában épp szétszednek egy hírességet emiatt, mert néha még megengedi az 5 éves kislányának, hogy hozzábújjon. Én humándudónak hívom magam. Van a bal cic, az Ároné, a másik meg Apa tulajdona. Áron mondja is, hogy ő csak a bal oldalit kéri :) a másik neki nem kell. Jaj, pedig de jó lenne, mert  ebben az iszonyat melegben már nem bírom sokszor, hogy dudózik, és közben néha beszél, kommentál, majd fogja a fogaival ékesített száját, és megint rácuppan elalvás előtt. Leglább, ha felváltva rágcsálna meg :) Ilyenkor mindig megfogadom, hoyg ez az utolsó, és több nincs, megmondom Áronnak, hogy a Didik elfáradtak, és már nem lehet, de nem visz rá a lélek. Olyan nagyfiú, de ezekben a percekben az én kis csecsemőm...

Befejezem. Majd megkérem Balut, hogy pár képet is tegyen ide fel, ezen a gépen nincsenek ilyenek. Áron hív. Mennem kell!