2012. július 24., kedd

Pittának sok szeretettel!

Úgy tűnik, Pittára (és Zsófira is remélem) redukálódott az olvasótáborunk, de erről mi magunk tehetünk, lévén nem voltunk mostanában vmi aktív híradósok. Ez van, ezt és Őt / Őket kell szeretni, becsüljük meg a legkitartóbbakat :) - egyébként nem jösztök Pécsre mostanában? Az elmúlt nyáron sem, és idén sem jellemző a galambpopuláció az erkélyen, úgyhogy akár nyugodtan alhatnátok is, hmm? - Mármint nem az erkélyen ofkorz, hanem az "erkélyes" szobában.
A napjaink csendes egyhangúsággal csordogálnak. Áron KisFickó reggelente csöndes, majd egyre hangosabb Bob! felkiáltással ébred, amit attól függően variál, hogy a Zord vagy Kevésbé Zord Szülők mit válaszolnak eme követelőző kérdésére. =végén nincs is baj, olyankor Bob a Mester nem dolgozik, ergo a TV-ben lakik, meg lehet nézni. Node 7köznap! Huh, azt a ricsajt, amit a Kisherceg levág, amikor közlöm vele 3/4 7-es ébredéskor, hogy Bob elment utakat építeni, épp Ópapa (Balu nagypapája, speciel a házuk ellőtt épp a drága munkahelyem alvállalkozói bontották fel az utat) előtt csinálja Mukiékkal az utat. Na akkor hiszti.... Ma fél 6-kor kelt. Nem igazán hitte el, hogy Bob már elment dolgozni (ergo nincs TV), ezért Balu felhívta telefonon, hogy még itthon (TV-ben) van-e. Itthon volt. Most ülnek a Fiúk az ágyon és elvannak. Balu olvas, Áron TV-zik, miközben morzsolgatja hol a takaróját, hol a Piff babáját (az is Bob-os a gyakorlatlanok kedvéért) vagy Balu haját. Én meg itt ülök, hajcsavarókkal a fejemen, mert ma jelenéses napom lesz, vhogy meg kell próbálni ráncba szednem a fejemet:(
Egyre gyakoribbak a hisztirohamok. Szinte menetrendszerűen van két hisztiforrásunk, amit azért igyexünk elkerülni, de nem megy mindig.
1. SÓÓÓSSS!!! A Promenádon (ahol sétálunk itt a környéken, ha nem menekülünk el vhova máshova) van egy lépcsős kisbolt, nagyon finom (és este 5-6 kor szinte kizárólagosan kapható) zsemle és kifliállománnyal. Amióta a Délceg Motoros megtanult egyedül lépcsőzni (ja, mert az is megy, kapaszkodva a falba igaz) amint arrafelé vesszük az irányt (ami nem direkt, csak Áron radarja azonnal ezt lővi be a lakásunktól, ami nem elhanyagolható táv, lévén vagy 5 perc motoros száguldás), és felmegy. És bemegy. És Taperol. Zsemlét, kiflit vegyesen. És Követeli, hogy Sós!!!! Ami nem mindig van. És akkor hiszti. A földön. Hassal lefelé. Ha szerencsénk van, egy zsemlével kiengeszteljük. Ha nem, akkor nem. A "legszebb", hogy mindket már ismernek ott. Egyrészt a Hisztis Kiflis Gyerek Szerencsétlen Szülei címmel. Másrészt a Csóró, Nincs Pénze Csak Enni Akar Emberek. Mert az elmúlt 2 hétben jó párszor úgy mentünk be - vagy jobban mondva nem tervezetten rohantunk be Áron után -, hogy nem volt nálunk money. És ugyan nagy ritkán nem a szőrösszívű eladó van (megszánás egy zsemlével, majd later kifizetitek), de ha szőrös, akkor nincs kaja! Ezt magyarázd meg egy gyereknek, akinek szemmagasságban Kánaán szinten állnak dobozban az íncsiklandozó pékáruk...
2. MÁÁÁSIIKKKK! A Másik az minden innivaló, csak nem víz. Bizony, mi is beálltunk a sorba, akik Kubut, almalevet és egyéb lőrét adnak a gyereknek, csakhogy igyon. Áronnál ez úgy néz ki, hogy benyomja a standard - nem kevés - vízmennyiségét, majd még betol 3 deci lónyálat. Kérdem én, hova? Vannak kedvenc hisztihelyek.
- Berek u. Söröző! Szintén Promenade (nem arra kellene szerintem sem sétálni, nem gondoljátok?) Azt ugye tudjuk, hogy a felnőttek Bier-t isznak. Na de vannak székek, amin néha gyerekméretű emberek ülnek és szürcsölnek. Ja, akkor oda én is bemehetek-> kattog a gyerekfejben a kerék... Beám! Megragadjuk aktuális Kísérő Rabszolga kezét (jobb esetben, rosszabb esetben zsigerből bemegy a kerthelységbe), oszt szék rángatás, és jön: Papa Bier, Másik! Ilyenkor ha fáradtak vagyunk, akkor lehuppanunk egy almafröccs, egy vizezett almalé és egy sörre. (vajon melyikünk melyiket issza?), vagy jön a hiszti. Vag yha vagyunk olyan szerencsések, hogy van nálunk hozott Másik (olcsóbb, ellenőrzött minőség), akkor azzal elcsaljuk a Ded-et
- Sós Kiflis hely! Mert nehogy azt higgyétek, hogy csak a pékárú van gyerek szem magasságban. ÁÁÁ!!! A cukros levek is.... szerintetek????
- Rossmann. Szintén a Promenádon, félúton a lakásunk és a Sós! hely között. És ott isteni Kubut lehet kapni! Egyszer követtük el a hibát - mentségünkre legyen mondva, qva meleg volt, és ott van légkondi -, hogy bementünk a Mindent Megjegyzek Agyúval, és vettünk neki inni. Azóta odamegy (szerencsére leszokóban.... vagy máshova átszokóban van épp? ), veri az ajtót, magát a földhöz és mondja, Másik!!!!!
- Zsolnay Negyed, gyerekjátszótér. Nagyon szeretjük, hatalmas placc, változatos lefoglaló tevékenységekkel, megéri miatta 15 percet autózni. Egész addig, amíg egyszer Anya meggondolatlanul ki nem ejtette a száján belépve a Negyedbe a következő mondatot., Itt a büfé, szomjas vagyok, veszek vmit inni magamnak! (Áronnak MINDIG hozunk magunkkal vmit inni). Áron persze nem süket, nem hülye, csak gyerek. Olyan villámsebességgel startolt be az egyébként számára tök ismeretlen büfé épületbe, hogy győztük megtalálni. Szerintetek a gyerekitalokat a magas polcokon tárolják, vagy "Minimanó" szem magasságban? .... jelenetet képzelhetitek

Hát így vagyunk mostanában. Dolgozgatunk, Balunak most csak 4 órás, nekem hol 8, hol 10, élvezzük, hogy nincs iszonyat nagy meleg, tervezünk még Balcsit pár napra, és éldegélünk békességben.
Puszi, megyek csinálok reggelit, hammozunk és go dolgozóba meg Zaciba.


6 megjegyzés:

Zsófi írta...

Jelentem, én vagyok, csak nem írok :( De minden nap rátok nézek, hogy van-e új bejegyzés :)
Tanács sajna nincs, én csak egyszer láttam hisztiző gyereket, őt ott hagytam a földön, hogy majd gyere, ha lenyugodtál. De ez könnyű volt, mert otthon történt.

szokei írta...

Imádom a bejegyzések stílusát. Hasznos tippem nekem sincs. Max a nem szőrös szívű eladónál kell nyitni egy kifliszámlát.
Nem akarom tudni ki itta a sört. Én még 3 sem voltam, amikor megkóstoltam. Azóta se.
Ezen a randevú dolgon erősen elkezdtünk gondolkodni.

Axa írta...

Zsófi! Bíztunk benne, hogy megmaradtál Titkos Imádónak:)
Hiszti: hát igen, az emberben átértékelődnek a dolgok. Amig nem az ő porontya nyomja a zsúfolt nyilvános téren a hasra vetem magam és verem az öklömmel a földöt műsort, hanem más szerencsétlené, értetlenül áll, hogy "Vedd már fel, szegény gyerek, jaj, most miért nem adsz neki az épp aktuálist, amit szeretne..." Oszt amikor a sajátod csinálja két dolog van. Vagy állod a megvető / lesajnáló pillantásokat és nevelsz. Vagy felveszed, és betömöd a száját vmi nem helyénvalóval (zsemle, édesség). Mi az elsőt választjuk. Nem csoki a válasz. Maradnak a megvető vagy részvétnyilvánító pillantások.
Sör: Apósom. De múltkor - nem is értem hogy gondolta - Áronnak odakínálta a sör habját. Az meg belevetette csuklóig magát. Azóta is szeretne még habot. Szivacsagyú, mindenre emléxik...
Randi: nem gondolkodni, jönni! ... őőő előtte azért egyeztessük óráinkat, hogy nehogy épp a Balatonban lóbáljuk a lábunk :)

szokei írta...

Ahogy nézem a nyári hétvégéinket, inkább a fakutyázás lesz a kérdés. :))

Axa írta...

Fakutyázás a helyi hóhiány miatt kérdéses, valamint szánkónk sincs :) Esetleg Őszi levélhullás, kergetés?

Zsófi írta...

Kakukk! Nem eltűnni :))