2009. december 27., vasárnap

KisKarácsony NAAAGY Karácsony

Azt hiszem még mindig tele vagyok...tele mindenfélével, legyen az bejgli, mézes süti, kacsa, vagy egyébb más szilárd halmazálapotu ételféleség. :)

Dec 24.
Lusta kelegetés volt, kis ajándékcsomagolás, majd ebédkor mindenki gó szüleihez...aszem 1 ideig utoljára csináltuk ezt a fajta 2éválást, jövőre ez már nehezen lenne kivitelezhető. :) Hazagyüvetel után Kacsaelőkészítés ( a már már klasszikusnak számító aszalszilvás kacsa volt terítéken megspékelve 1 kis aszalt meggyel meg még valami aszaltgyümivel, neve mostan nem ugrik be.) Nem szaporítom a szót. ISTENI lett. De hát ez természetes mivel ÉN csináltam!! :D Utána karácsonyoztunk, Nic megkapta a Hintaszékét (valami kis meglepit majd késöbb kieszelek neki...) Én meg megkaptam a 2. Fusion-ömet. Kocsi után 1 beretvát, ( tudom a babonások most sipítoznak , hogy éles szúro szerszámot nem szabad ajándékba adni, de nem érdekelnek a babonák! )  meg 1 szakácskönyvet  ami igencsak elnyerte a tetszésemet! Ajnádékozgatás után meg olvasgattunk tv-zgettünk aztán szunya.

Dec 25.
D.e. ajándékcsomizás, pihizés. Meg beáztattam a második adag aszalt gyümit a borocskába, had adjon neki másnap reggelig. Ebéd Anyós pajtáséknál, majd ajándékozgatás, kicsit dumálgatás, majd délután elugrottunk Kacsa 2.0-ért ugyanis a nagy családi banzájra is beigértem 1 kacsasütést. :)

Dec 26. The Mega Party time.
Ezen a napon volt az Én "kiccsaldomnak" a közös karácsonyozása...azt hiszem rekordott döntöttünk. Soha ennyien ember nem gyűlt még össze Mamiéknál. Összesen 25-en voltunk. Így mindenki bevállat valamit. Mi a Kacsát. és a párolt káposztát válaltuk be. Nade nálunk a kacsa lassan sül; 4 órát. Emiatt kelés 7:00 , előkészítés, majd durr be a sütőbe pontban fél8-kor. Délelött még kis csomagolás volt,  Hálisten ez a Kacsa is király lett! Még 1-2 főzöcskés nap és ismét bevethető leszek az első szakmám által hehe :) Délben volt a tali. 2 csapat pöttyet bekésett, így a Konfitál kacsa élvezeti értéke sajnos kissé csökkent, de azért elfogyott. (Ja unjátok már a kacsázást mi?) Odafent elöbb a Jézuska jött meg ( a 9 gyerek a fa alatt keresgélhetett, a felnőttek meg 1mást kergették az ajándékokkal kb 10 percig...) majd végre jött a megváltó evés! :)  Aztán leültünk dumcsizni, majd fél6 körül felvettük a nyulcipőt és lehúztunk Papámhoz. Este a szokásos punnyadás volt.

Máma meglátogattuk keresztgyerekünket, és megettük a maradék KACSÁT! :D

2009. december 25., péntek

Normális ez?

Nem hittem az imént a kinti hőmérőnknek, mert azon vmi irreális szám szerepelt, ezért Balu megnézte az időkép.hu-t. Pécs most = 20 fok. Helló, mi van itt?????? egy hete még ugyanez a szám egy mínusz jellel szerepelt, meghibbant az időjárás:(
Most csake gy rövid bejegyzés, karácsonyról majd mesélünk később.
Pusszantás! N.

2009. december 22., kedd

Kórházjárás - egy időre kipipálva, hope!

Na ma a dél napot különböző kórházak különböző váróiban, meg vizsgálóiban, meg műtőiben töltöttem, de túl vagyok rajtuk! Reggel 8-ra kellett menni - a terveim szerint utolsó diabetesz vérvételre -, szépen levették (már meg sem kottyan, tökre belejöttem, hogy csak nyújtom a karomat, oszt csapolnak), utána go fel súly és vérnyomás mérésre. Balu nem mert bepróbálkozni az elkísérésemmel, okulva a múltkori portás incidensből, de ma semmi sem volt. A rendelésen 3-an ülték még előttem, mindenki párban, úgyhogy meg is beszéltük Baluval, hogy délre ő is jön velem. Tök gyorsan kész voltam, 9-re kellett menni a Bőrklinikára a műtétre.
MInt a kisiskolások pár perccel 9 előtt jelentkeztünk a felvételen, hogy akkor gyüttünk, mondták, ok, aláírattak egy papírt, kipipálták a nevem, hogy "Ez az előjegyzett mai ember is itt van", és mondták, üljünk le, majd szólítanak. Mi leültünk. Oszt ültünk. És még mindig ültünk.
Nem jó dolog, amikor az embert várakoztatják, mert olyankor sok hülyeség jut az eszébe. Hát nekem is:( Balu próbálta elterelgetni a gondolataimat, de egy idő után már ő is ideges lett, hogy minek rendelnek oda minket 9-re, ha 10-kor még sehol semmi?????
Kis unszolásra rákérdezés, hogy mizu, majd mondták, hogy elhúzódott a mittomén mi, de mindjárt-mindjárt. Cca 5 perc múlva mehettünk is a műtőben, volt 4-5 "áldozat".
Átvetkőzés hozott ruhába (nem ám utcaiba bemenni a steril műtőbe, jó lesz az otthonka is, amin akár fél tucat kutya is mászkálhatott előtte, de ez senkit nem érdekel, meg az sem, hogy az "öltözőben" egy fia szék sem volt, ahova leülhettél volna, de kicsire nem adunk!).
A doki tök normális volt, felsoroltam az összes bőr bajom (van pár), meg a pocakomat is, nagyon vigyázott rám a műtős nénikkel egyetemben is. Végig nyugtattak, meg kérdezték, amikor szisszentem, hogy ez most a műtét vagy a gyerkőc, és ha a Babóca volt, akkor simogatták a pocakom, hogy nyugi, mindjárt végzünk :) Szóval lefoglaltak, hogy ne parázzak. 5 perc volt az egész, túl vagyok rajta, helyes kis ragtapasz van a pocimon, 5 napig rajta kell hagyni, varrat szedés január 7, szövettanról meg majd szólnak. (de az kit érdekel, mert SEMMI BAJOM!!!!).
Utána gyors ebéd, mentünk vissza cukor Part II-ra. Ott is minden OK az eredményemmel, többet nem is kell mennem, csak tartsam a diétát, és szülés után 6 héttel kell egy kontroll, különben Agyő :D Én benne vagyok :D
Cca 2-re végeztünk, beugrottunk Balu anyukájához, elhoztuk a xmas ajándékomat, meg vettünk még vmit Babónak, Balu elugrott egy maszek kellékért, és hazajöttünk.
Én most itten, vár egy kis házimunka, meg csomagolni nekiállok, Balu elment xmas treet vásárolni anyukájával meg unokatesójával (mindkettő bitang nagy fa lesz, segít cipelni), és ha hazajött, akkor lezárom az ajtót, és eldobom a kulcsot, ma már sehova sem megy!

Holnap 23. Mindjárt Karácsony. Az utolsó ketten - legalábbis egy jó ideig -. Furcsa lesz. Utána meg mindjárt 2010. Amikor minden más lesz... gyorsan elrepült ez az év.

2009. december 21., hétfő

Pocikás Feleség biobájglival tálalva

Helló Drágáink. Régen volt már képcsinálás, hát ma nekiveselkedtem és újabb képeket csináltam a Kismamámról! íme!












Csodásan fejlődik a pocikája! :) Igaz most feljebb tornázta magát a Kicsike, mert csukláskor nem lent lehet érezni, hanem feljebb.

Jelentem ma beszereztük az UTOLSÓ karácsonyi ajándékot is, már csak a csomagolás van vissza!
És jelentem a Biobájgli egyre csak fogy...ja igen biobájglit sütöttünk.. Van anyunak 1 jó és egyszerü receptje még a nagyitól, de fehérlisztel. Azonban Nicnek uugye most vigyázni kell a szénhidrátjára, így elhatározunk bebiózunk :) Vettünk teljes kiörlésö, meg graham lisztet. Az elöbbiből került bele 2/3 a 2. ból 1/3. igaz szárazabb lett az összegyúrt tészta, de 1 adag rumocska segített rajta. A mákba meg került 1 kicsivel több cukker, így az összhatás tökéletes lett!! Ime 1 kis dizájn fotó róla:


2009. december 19., szombat

Asszony megtartva. :)

Máma az én Drága Cicókám Önnálóan főzöcskézett! Igaz volt receptje, de gyakorlás teszi a mestert ugyebár!
Gulyásleves volt a kaja, és naggyon finom lett! Ha így folytatja lassan jobb lesz mint én, aztán már csak a rendeléseket kell leadnom!
Máma beszerváltunk még 1-2 ajándékot, már csak EGY van vissza!! Nagyon jóók vagyunk az idén!
És elökészítettük a bájglit is, kicsit most bio lesz , nic Álcukrossága miatt, ezért teljes kiörlésü, és graham lisztből lett készítve. Holnap reggel meg kisütve.
Valamint voltunk börgyogyónál. Az időpontot kb 3 hete kaptuk...hát van 1 anyajegy amit sajna le kell szedni. És a pociján van Nic-nek. Szegénykém megijedt eléggé, de én öntöttem bele a lelket nagy vödörrel. Jövő kedden lesz a levétel. És MINDEN RENDBEN LESZ!

2009. december 18., péntek

Letetten a lantot.

Legalább is Karácsonyig! Hál isten 1 kolléga elvállalta az ügyeletet, mivel neki úgyis bent kell lennie. Így nyugiban békésen tudunk készülni a Karácsonyra. Igaz lesz még 1-2 maszekom, de azokat majd be-be szúrogatom. Elég pörgős héten vagyok túl, valahogy mindig megtalált valaki a melóhelyen, így tekertem mint a kisegér. (Na jó..a mai napom kicsit nyugisabb volt, igaz délutános voltam, de ma dél előtt elmentem úszni, majd szaunázni. Ez naggyon nagyon jó volt, csak nem lenne olyan q..va drága.) Ezért most megbontottam1 üveg Cuve-t és kitöltöttem magamnak 1 pohárkával.

Ma kaptunk Tesóméktól 1 fonedoszkópot, baba hangját hallgatni. Keresgéltem, Nic is keresgélte, de nem találtuk..Persze közben a puruttya rugkapált 1-et 1-et... szóval nem értem...füllel már 2-3x is megvolt, erre most ezzel meg nem. (pedig jó, leteszteltük) Igaz most füllel sem találtam meg...lehet elmászott az eredeti helyéről..na majd újra próbálkozunk. :)

2009. december 17., csütörtök

Haladunk a Lenini Úton :)

Az elmúlt napokban hatalmas lépéseket tettünk Baluval annak érdekében, hogy a bankszámla egyenlegünket apasszuk, de rendesen: elkezdtük a babashopping azon részét, ahol a sok kicsi sokra megy elve alapján napi szinten sok csomaggal, de 10-20.000 Ft-ok repkednek kifelé. De kezdünk eléggé jól állni, pl. most már van miben hazahozni a picit (sapka, rugdalózó, pelenka megvéve). meg tudjuk hol pelenkázni (pelenkázó feltét), meg bundazsák, hogy ne fagyjon meg (megkarmolom magam, ha februárban 20 fok lesz!). Ágya is alakul, van matrac, vannak lepedők, az ágyneművel még küzdünk, nekem nem jönnek be a mirelit előregyártott ágyneműk, ahol egybe van a huzat a paplannal varrva, lehet, kicsit házilag lesz gyártva, majd beszélek Anyósommal, neki van varrógépe, hogy mit vállal be :)

Időközben megérkezett a neten rendelt babakocsi is, megvettük a mikrót, kész hozzá a polc is (Balu még vmi csavarmizériát csinál, de ehhez nem értek), van hosszabbító, van redőny az erkélyünkön (kedden szerelték fel), így nem másznak be a galambok, és lehet majd nyáron úgy teregetni, hogy ne égesse ki a nap a ruhákat. Szintén kedden túlestünk a védőnői látogatáson, mindent rendben talált (még szép! de azért takarítottunk rendesen előtte).

Közben kezdek meghibbanni két okból is: egyrészt szeretnék vmi kellemes relaxzenét, kértem Balutól, mondta, tele van a gépe, de ez eddig tőlem olyan messze volt, mint a Himalája. Biztos a hormonok:) Másrészt kacérkodok a gondolattal, hogy megint kössek. Utoljára 13 évesen volt kötőtű a kezemben, holnap Anyuénál kísérletet teszek arra, hátha még megvan az a cucc, amit akkor félbehagytam, legalább a kötőtűket nem kell megvenni. Tiszta dili, de vhogy elérzékenyülök arra a gondolatra, hogy kössek egy kiskabátot a Babának, ami valszeg rondácska lesz, de én csináltam :D ajajajaj, ez már a vég :)
A xmas shoppinggal is jól haladunk, ma délelőtt is vettünk még pár dolgot, régen volt ennyire nyugodt a készülődés, pedig hogy tartottunk tőle! igaz, jövő héten lesz a karácsonyfa beszerzés, és ott még lesz egy nagy rohanás, Balu anyukájának egy hatalmas, meg az unokatesójának egy még hatalmasabb, nekünk meg egy kis helyes. Idén változtatok a régi díszítésen, kipróbálok egy új szinkombinációt. Jaja, házitündér leszek??????? nem akarok:D

Hát röviden ennyi. Millió pusszantás! N.

2009. december 11., péntek

1st 7 otthon

Lassan letelik az első hetem, amikor - elméletben - már nem dolgozom, és már csak pihennem kellene (papíron szabin vagyok). A valóságban azért ez nem teljesen így alakult, mert úgy elrepült ez az 5 nap, hogy csak na!
Hétfőn itthon voltam, délelőtt kicsit dolgoztam (ígértem egy elemzést még a Boss-nak, péntek reggelre kell neki, de még mindig nem vagyok vele kész, lsd. later az okok), utána anyuéknál ebédeltem. Balunak furcsálltam is, hogy egy kanyiló telefonom sem volt, ami azok után furcsa, hogy mindenki mennyire jelezte, hogy "Úristen, egyfolytában hívni foglak majd, mert nem tudom mi lesz" .. hát vhogy mégiscsak mennek a dolgok? :) De azért délután megcsörrent, és másfél óráig csörgött is rendületlenül. 5-re mentem tornázni, 7-re hazajöttem (Balu édes elém jött, meglepett), vacsi, döglés.
Kedden "cukorjárat" volt. Ez annyit jelent, hogy reggel 7-kor reggeli, 8-kor vérvétel (pontosan ám, nem lehet késni), utána fel a diabetikus dokihoz, aki súlyt és vérnyomást mér, utána délre kell visszamenni az eredményért meg a tanácsadásért. Na mivel ez a város túlsó végén van, viszont közel Balu munkahelyéhez, ezért a köztes időt Balunál töltöttem. Együtt ebédeltünk, majd utána gondolta eljön velem, és kivisz a védőnőhöz, aki szintén keddi (délutáni) program volt. Ez nem valósult meg, mivel nem engedték be már a sorompónál sem, moindva, látogatási tilalom van. Kicsit felhúztuk magunkat, mivel egyrészt a reggeli vérvételnél - a kórházon belül! - volt anyuka, aki férjjel + gyerekkel együtt ücsörgött ott, másrészt sorra húztak el mellettünk a pizza és egyéb ebédfutárok, akiket felengedtek. Értem én, hogy karantén, de akkor vagy mindenkinek, vagy senkinek, ne pofára menjen, mert akkor sz*rt se ér (már bocs). Balu úgyhogy nem jött be, én morcosan elmentem a rendelésre, ahol - jé... - két férfi is üldögélt anyjuk mellett. No comment! Az eredményem egyébként kiváló, pont annyit mértek most reggelis hassal, mint másfél hónapja éhgyomorra. Még egyszer kell mennem (dec 22), és ha az is ilyen szuper, akkor legközelebb már csak szülés után. (de a diétát tartani kell ám .... a nőgyogyóm szerint még az is lehet, fals volt a másfél hónapja mért magas értékem, de ezzel nem játszunk, max néha elcsábulok:)) - Ja, és a hét jó híre, hogy 6 hét után végre híztam 1 kilót, most vagyok 64!!! És én ennek úgy örülök :) persze az nem lenne jó, ha minden héten 1 kg plusz jönne rám, mert akkor a végére +7 lenne, és az kicsit bálna feeling lenne.
Utána Balu kidobott a védőnőnél, nála is minden OK, kedden jön lakást látogatni. Ó Egek, lehet takarítani :) :) :)
Utána kicsit még vásárolgattunk Baluval, voltunk a keresztfiánál látogatóban, rohangálás, este vacsi, döglés, pihi
Szerdán mentem a céghez intézni a telefonomat, Balu szabit vett ki, maszekolt. Én délelőtt pakoltam / selejteztem az irodába (és még nem vagyok kész), utána együtt ebédeltünk, majd mentünk nőgyogyóhoz gyógyszerért. Közben felszedtük Anyut, go KIKA, tesco xmas shopping, amit egy kis kávé, forró csoki, teával fejeztünk be, és megint csak cca 6-ra értünk haza.
Na ezért nem vagyok kipihenve... tegnap nyugisabb nap volt, este sétáltunk egy kicsit, persze itt is volt történés: azzal a lendülettel, ahogy becsuktuk a lakás ajtaját (kívülről) jöttünk rá, hogy nincs nálunk kulcs. Hmm... séta vége Anyuéknál végződött, akiknél van 1 pótkulcs, jót derültek rajtunk :)
Ma sem telt eddig nyugodtan a nap, persze, kinek mi a nyugodt. Jöttek a villanyszerelők (volt egy kis bug az áramhálózattal, de megoldották), most melegítem az ebédemet, utána meg majd még vmit mászkálunk Baluval, próbálunk újabb xmas dolgokat lehúzni a listánkról. ja kérem, nagy a család, az én oldalam nagyjából megvan, de Baluéknál 24-en leszünk karácsonykor, és ott még részben hiányos a lista (van ahol még ötletünk sincs).

Úgyhogy nem lógatom a lábam, és unatkozom egész nap, ahogy terveztem, pedig pocak egyre nagyobb, Babóca egyre jobban rúg. Egy hónapja még azt hittem, azok a nagyok, amiket akkor rúgott, de ezt most visszavonom.. és gyanítom lesz ez még így se :)

Majd lassan készítünk újabb sexy fotókat, és jön maj dmég az élménybeszámoló folytatása is, most megyek enni.
Nektek is jó étvágyat, puszi!

Nic

2009. december 7., hétfő

Postaláda.

Röviden és tömören. Tele a tököm 1 bizonyos emberrel. Vagy emberek 1 csoportjával. Azokkal akik nem betesznek, hanem kivesznek. Csakhogy nem a sajátjukból, hanem másokéból. Most konkrétean a mi postaládánkból.
Megrendeltünk Nic-nek 1 újságot. Ez a negyedik hónap (havilap) Eddig 1 számot sem kaptunk meg simán, mindet másodjára vagy harmadjára kaptunk meg. Először gyanakodtunk a Cégre, másodszor a postásra. Aztán Nic kicsit kapirgált posta ügyben - lévén vannak kapcsolatai. Így postát kilőttük.
Marad 2 elem.
- Valamely bentlakó is szeretne újságot olvasni, csak épp ingyen
- Valamelyik surmó aki bejár "szóróanyagot dobni" nem bedobál hanem kivesz.
Na  de januártól az újság már anyuékhoz megy. Így legalább a miénkből nem lopkovicolnak többet. (ugyanis nem mi vagyunk az egyetlenek akikknek belenyúlnak a postaládájába. Komolyan gondolkodom azon is, hogy szerzek 1 kandi kamerát, odaállok kocsival az ajtó elé abba szépen berakom, aztan visszanézzük, és ha valaki benyulkál, akkor szólok 1-2 lakónak, és kicsit lebontjuk az arcszerkezetét az illetőnek. Vagyunk páran akinek csípi a csőrét az ilyen.
Szóval tele van a sejhajom.
Balu voltam.

2009. december 6., vasárnap

Az elmúlt 2 nap

Hát túl vagyok rajta, legalábbis talán a nehezén. Eljöttem, még ha nem is teljesen, hiszen egy csomó dolgom még bent van, ill. van még pár munka - ne kövezzetek meg!!! -, amit megígértem, hogy befejezek, és nem sikerült teljesíteni. Nem szeretek félbehagyni ígéreteket, úgyhogy ezt még meg kell csinálni.
Miután délelőtt Balu visszavitt, megírtam az elbúcsú e-mailjeimet, külön azoknak, akikkel sokat dolgoztam együtt a cégnél, meg a két nagyobb beszállítónk csapatának, és a legvégén az osztályunknak. A végére - csak attól, hogy írtam, és címeket kerestem -, elfogyott a PZS készletem. És közben jöttek vissza a válaszok. 2-öt volt lelkierőm elolvasni, most is ott figyel cca 30 olvasatlan levél a postaládámban, majd jövő héten megbirkózom vele vmikor.
Nagyon furcsa érzés volt búcsúzni, meg mégse búcsúzni, hiszen fizikailag is megyek még be, meg tudom, hogy jó pár telefonom lesz még, meg vissza is szeretnék menni, csak most nekik jön 1-2 év, amig nem leszek velük, és nélkülem is boldogulni fognak :) És nagyon rossz a tudat, hogy 4 olyan feladatot hagytam hátra - többé kevésbé jó kezekben - amik az elmúlt 2-3 évben vérrel, verejtékkel, sok veszekedéssel, és sikerélménnyel is egyben, de én voltam, én csináltam (na jó, voltak segítők), de az én gyerekeim voltak. És most már terelgeti majd őket talán más irányba, és amikor visszamegyek, meg sem ismerem őket, már nem én leszek az anyukájuk, hiszen min. az esélye, hogy visszakapjam őket.
Fél 4 körül jött Balu, kicsit pakolgattunk, utána elindultunk. Elvitt vásárolni, mert iszonyat szonty voltam. És olyan édesen lemondta a esti és tegnapi ijjász programját, pedig nem kértem, de érezte, hogy most nekem nem kellene egyedül lennem. Szeretem.
Tegnap mozgalmas nap volt, kihasználva a hirtelen ránk szakadt szabad 7végét, nagy mozgolódást csaptunk babaszoba ügyben. Összeszereltül a kiságyat (tök jó vagyok csavarhúzásban!), szelektáltunk egy csomó dolgot, függönyt fel a helyére, takarítás. Közben méricskéltünk, tervezgettünk is, meg mosás, vasalás program futott. Ebédet Anyutól kaptunk, azzal nem kellett foglalkozni. Ebéd utáni szieszta nálam kisebb szunyába csapott át, arra ébredtem, hogy Balu egyedül tologatja a bútorokat a megfelelő helyre, ejnye, tudom, hogy nem nekem kellene, de neki se egyedül a háta miatt, de megcsinálta :)
Miután kialakultak az "erővonalak" rájöttünk, hogy a pelenkázó valszeg nem lesz ott jó helyen, ahova terveztük, na mi legyen? Nem baj, van alternatíva, újabb tologatás!.
Közben Balu unokatesója telefonált, hogy előbb jönnének át hozzánk (7-re volt tervezve, mi adtuk a vacsit), erről sürgősen lebeszéltük őket, mivel 4-kor a lakás úgy nézett ki, mint egy atomtámadás utáni hely... és még vásárolni akartunk. Na húzás boltba: vettünk egy mellszívót (akciós kiszerelés), meg lemértük a kinézett pelenkázót. Jó lesz a másik helyen is, és ha már ott voltunk, azt is megvettük :) Balu gyorsan félig összeszerelte, közben már kezdődött a vacsi előkészület.
Este jöttek Geryék, Emse hasa szerintem még mindig nagyobb, mint az enyém, pedig -3 hétben van. Jókat dumáltunk, röhögés, kis "csillag nézés", jó volt:) Ja, és el ne felejtsem megjegyezni Gery tettét, aki ettől teljesen padlót fogott, pedig never mind!: kiöntötte a vörösbort a sárga szőnyegre és eltört egy poharat. G! jelentem a folt alig láccik, majd még megkezeljük Vanishal is, de a só, itatós papír és citromlé a nagyját kihozta:) (Mert mit csinál vészhelyzetben egy informatikus? google-n rákeres, mit lehet tenni vörösbor foltokkal.... a borotvahab verziót nem mertük bevállalni azért:), de az alkalmazott technika jó!).
Szóval hatékony csiborkák voltunk!
Balu most úszni van, utána ebéd anyukájánál, kicsi kaja és xmas shopping, utána haza, pelenkázó szerelés befejezés, aztán láblógatás. Ha az idő engedi, kicsit sétálhatnánk is, de majd kiderül.
Beüzemeltem a kedvenc rádiómat: SkyRadio, xmas special. 2. advent van :)
Millió pusszantás!
N

2009. december 4., péntek

megböktek

Az előző hetek/napok hektikus vélemény orgiája után - mint ahogy a címben is utalok rá - fél órával ezelőtt megbökettem magam. A dologhoz hozzátartozik, hogy ma reggel felhívott az az orvos, aki ha azt mondja, ezt a gyógyszert szedjem be, akkor beszedem, ha azt mondja, hogy műteni kell, akkor megműttetem magam, ha azt mondja, bökessek, akkor megböketem magam, még akkor is, ha úgy vélem, hogy nem leszek beteg, mert vigyázok magamra.
Úgyhogy kisebb idegeskedést után - közben utánanéztek, hogy a millió allergiás keresgélések ellenére, ami nálam volt az elmúlt időszakban - bökhető vagyok-e a háziorvosnál, vagy csak kórházban - Balu eljött értem, igazi Lovagként elkísért, fogta a kezem (a szúráskor nem, csak előtte és utána), és visszahozott a munkahelyi kusznimba.
Ma van a last day, nem így terveztem. De így alakult.
Majd még mesélek bővebben is.

2009. december 1., kedd

Mindenféle

Most olvastam a beírásokat, és rájöttem, hogy a múlt hétről lemaradtak infók, amiket nem írtunk meg Baluval. Az első és legfontosabb: Voltunk UH-n, a Babóca még mindig fejjel lefelé, teljesen lent van - doki is kereste, én meg aggódok, hogy összenyomom a fejét, amit persze nem tudok -, és cca 1,5 kilós súllyal tekereg egyre erőteljesebben a pocakomban :) és éli vidáman az életét.
Megrendeltük a babakocsit, végülis abban maradtunk, hogy van egy olyan pesti áruház, ahol az értéke miatt ingyenes a pécsi házhozszállítás, így megkíméltük FRSZ Teamet, hogy ők cipeljék le majd Pécsre. Végül a kék verzió mellett döntöttünk, láttuk Siófokon pár hete élőben, nem vészes, jó lesz, köszönjük a szavazatokat ezúton is :)
Újabb listák formálódnak a xmas shopping mellett:
- mit kell venni a Babócának még ( ágybetét, ágynemű, kiskád, hőmérő, kislámpa, meg kell rendelni a már kiválasztott komódot, hogy csak a nagyobb tételeket említsem az egyéb kis szöszmötök mellett)
- mit kell elintéznem magánügyileg (egy csomó helyen nem vagyok átírva Zákányiból Szenteibe pl. magánnyugdíj, Egészségpénztár stb, ezeket le szeretném rendezni végre, meg ki kell deríteni, hogyan megy majd a havi befizetés, ha már nem leszek aktív kereső, kell egy házassági anyakönyvi kivonat - 3 hónapnál nem régebbi, mert különben nem anyakönyvezik a Prüntyit Balu nevére - behalás:( , intézem a mobilom elhozatalát a cégtől stb)
- mit kell még a lakáson alakítani (redőnyös, égők, kell vennünk egy mikrót stb).
Szóval listákkal jól állunk, de az idővel csehül (már bocs, tényleg, tudja vki, hogy mitől van ez a szólás, hogy csehül állunk az idővel?), a héten minden délutánra van vmi program vagy közös (ma), vagy csak én (torna) vagy csak Balu. Talán next week nyugisabb lesz ... a remény hal meg utoljára:D
Tegnap megint volt torna, kicsit ellógtam. Igazából minden alkalommal az intim torna részén azon röhögök magamban, miközben "pucsitok", hogy ha vki benézne az ablakon, és esetleg hallaná is amiket M, aki tartja, mond, akkor valszeg röhögőgörcsöt kapna. A látvány ugyanis folgendes: 4-6 pocakos csajszi térdel, fexik, vagy épp ül csukott szemmel, nem mozognak, csak ezt hallod: Végbél, húzd, húzd, még egy kicsit, oké, és most a hüvely, 1-2 emeld, még, húzd, liftezz, és felváltva végbél-hüvely-végbél-hüvely :D :D .. és közben senki nem mozdul.... az a jó benne, hogy úgy tudod ellazsálni, hogy nem veszik észre, ezt egy normál tornán nehéz lenne. De persze nem szokom ellazsálni, csak tegnap vhogy nem volt az egészhez érkezésem, kicsit lógtam, bevallom.

Ezek voltak a ma délelőtti "mindenféle" mesék, most wörk, már csak majd 4 nap... nem könnyű:(
Pusszantás mindenkinek!
N.