Tegnap szépen megkaptam, ezzel is álmodtam. Történt, hogy anno 3 NMA ajánlotta fel, hogy kiprószálhatom a mei tai-ját, kettővel találkoztunk is már, azonban E-vel nem, mert amikor nekünk lett volna jó, ők utaztak el, utána nekünk nem volt jó. De tegnapra megbeszéltük, hogy 4 és 6 között randi. Egy játszótérre beszéltük meg - figyelitek, rögtön játszóteres randi :) Kicsit késtünk, Csupi máskor 3 perc alatt termeli be a gyümölcsöt, most nyammogott, de E emiatt nem húzta a száját, tudja, gyerekkel nem egyszerű pontosnak lenni. A megbeszélt játszótérhez érve elfogott a frász: egy csomó anyuka, egy kupacban, trécselnek, gyerekek a kerítésen belül szabadon lófra. Jesszus: tömegesen vannak, ezek megesznek minket :) Csörge mobil, néztem, mellikük veszi fel a telefont. Egyik sem, ill. E nem volt köztük, egy másik játszótéren volt. Balu szerencsére tudta, hogy melyik az, rövid autókázás, és megérkeztünk.
E olyan anyukás. Nem a nagyobb méretes, hanem, olyan anyukás, de a nagy magyaros fajtából. Gyerekek nyakig a homokban, férj is mondjuk velük volt, és már nagyon nézelődött, hol vagyunk. Megérkeztünk, bemutatkozás oszt próba.
Én nagy gyakorlottan szépen elkezdtem kötözni a cuccost, amire közölte, hogy nono, azt elől kell megkötni. Mondom én erre neki, hogy egy másik NMA mutatta, lehet hátul is, nekem úgy kényelmesebb. Erre arcvágást kaptam, de hagyta. A MT nem volt annyira kényelmes, mint a múltkori, pedig a gyártó same as, de ezt E-nek külön kérésre az ő elképzelése szerint alkották.
Na és akkor jött! Ugye mászkálgattam, hogy érezzem, milyen érzés a csomag a hátamon, mennyire bírom és közben beszélgettünk. Mondtam, hogy jó, jobban bírom, mint az elől hordozást. Kérdezte, hogy mivel hordoztam eddig. A következő párbeszéd zajlott le.
E: Mivel hordoztál eddig?
N: Kenguruval.
E: Hogy mivel?
N: Kenguruval. Björn
E: SSSZZZZZ és a PFUJJJ hangok keverékét kaptam erre, nem tudom fonetikusan visszaadni :)))
Szóval le vagyok sajnálva! Mert az nem ergonomikus, és ha azzal cipelem a gyerekem, akkor béna és járástudatlan lesz, mint az összes több ezer BB-vel cipelt kisbaba. És az egyedüli üdvözítő megoldás csak a széles csípőterpesz. (na ettől féltem, hogy ezt fogom kapni, ezt a lesajnáló, hányás nézést, pedig semmi rosszat nem tettem). A helyzeten az sem javított, hogy finoman elejtettem, hogy még szoptatok, onnan már fagyos volt a hangulat.
Gyorsan kereket is oldottam, de a dolog annyira zavart, hogy még álmomban is az volt, hogy a Mamami fórumon a csaj beszól, hogy ejnye, meg fúj rusnya Björnista hogy merészelek. ... megnéztem ... nem láttam, hogy írt volna, de a véleménye biztos nem vmi szép....
Balu lefotózott azért, majd feltesszük a képet, hogy lássátok, de ez a modell nem jött be, nem annyira tartja a fejet. Balu is felpróbálta, neki a Björn a kedvence. Majd kitalálom, hogy mi legyen, most kicsit el vagyok kettyenve.
Csupi éjjel kicsit jobb volt, de még nem az igazi, most itt veri a sarkát a szőnyeghez, és szeretné megenni a combom, és a laptopot egyszerre. nagy az étvágya :)) (egyébként ő most ebédelt, nekünk még sül a kacsa).
Pusszantás!
2010. augusztus 28., szombat
2010. augusztus 26., csütörtök
Nem tűntünk el...
... csak végtelenül álmosak és fáradtak vagyunk mindketten Baluval. Úgy tűnik, hogy jönnek az újabb fogak, és ezúttal a kis Fogtündér nem lesz olyan kegyes, mint az első kettőnél. Egy hete kb. a lefekvést követő cca 50-60 percben Csupi olyan sírással ébreszt minket, hogy 2 mp alatt futjuk a két szoba közti távot, mert azt hisszük, hogy vmi égbekiálltó baj van. Utána tök nehéz megnyugtatni, de aztán nem alszik, mint szokott 5-6 órát egyben, hanem szinte másfél óránként kel. Víz, cumi nem jó, csak a cici. Csak amikor már 3*-ra is mennem kellene, és ez mondjuk hajnali fél 5-kor van, akkor már nincs mit adjak. Kimerült a tejkereskedés. (Tejgyárnak azért nem nevezném).
Tegnap kapott egy kúpot. Állítólag 2-3 napig rosszabb lesz a helyzet, utána javul. 1 nap eltelt. Az éjjel rosszul indult, majd hajnali 4-től aludt 7-ig. Ez csúcs:)) Szerencsére azért napközben elvan, nem nyűgös, igaz kevesebbet alszik, de lehetne rosszabb is, tudom.
Még nem kúszik, csak pörög, és a hasán egyensúlyoz. Ez mondjuk nem nehéz, lévén kaja után olyan pasa hasa van, hogy nem merek már keresztbe csíkos ruhát adni rá, mert az plusz 2 kilót mutatna. Így is hami után ruhában ütjük a 10-est. Két hét múlva megyünk dokihoz, szívinfarktust fog kapni.
Fáradt vagyok. Jó lenne aludni. Vagyunk ezzel páran a családban :(
Tegnap kapott egy kúpot. Állítólag 2-3 napig rosszabb lesz a helyzet, utána javul. 1 nap eltelt. Az éjjel rosszul indult, majd hajnali 4-től aludt 7-ig. Ez csúcs:)) Szerencsére azért napközben elvan, nem nyűgös, igaz kevesebbet alszik, de lehetne rosszabb is, tudom.
Még nem kúszik, csak pörög, és a hasán egyensúlyoz. Ez mondjuk nem nehéz, lévén kaja után olyan pasa hasa van, hogy nem merek már keresztbe csíkos ruhát adni rá, mert az plusz 2 kilót mutatna. Így is hami után ruhában ütjük a 10-est. Két hét múlva megyünk dokihoz, szívinfarktust fog kapni.
Fáradt vagyok. Jó lenne aludni. Vagyunk ezzel páran a családban :(
2010. augusztus 23., hétfő
Tour the Familie
A múlt hét második fele - kihasználva az ünnepeket - igencsak mozgalmasra sikeredett. Mivel a múlt hétvégére FRZS Team közreműködésével beszerzésre került a kiságy és a rácsvédő, a szükséges ágynemműk is kimosásra kerültek, semmi akadálya nem volt immár annak, hogy első nem otthon töltött babás éjszakánkat abszolváljuk. Ki szerettem volna próbálni, hogyan reagál Csipu az idegen szagokra, ágyikóra, helyzetre - hosszabb, éjszakai távon. (ez is a Kolping teszt része). Igaz, eddig már aludt Anyósomnál, anyukámnál, nem is beszélve Huby (fotós) karjairól, de az mégiscsak más, ha az éjjeli 6-7 órás szuszát kell egy helyen tölteni. Erre 19-20 közötti éjjelen került sor. (bakker, qva hangosak ezek a fűnyírók az ablakunk alatt, Csipa alszik, most tettem le, remélem nem ébred fel... lelövőm ezeket itt lent!!!! az alergiámról nem is beszélve, jól felkavarják itt az anyagot...)... back to... Csütörtökön felkerekedtünk, én kissé (sic!) idegesen az utolsó előtti etetést követően, mint egy kis málhásszamarak, és átköltöztünk Anyósomhoz. Ott gyorsan megcsinálta Balu az ágyat, kipakoltunk, és elmentünk az alvás előtti szokásos sétánkra. Csipu elaludt, a Kossuth téren üldögéltünk egy kicsit, bejelentkeztünk a FB-ra (éljen a free wifi és Balu telefonja! - kezdem megkedvelni:D), és go home. Fürcsi-pancsi kicsit furcsább volt, meg előtte a masszázs is derékfájdító (ágyra lehajolva értem csak el), és utána vacsi. Picike szépen elaludt, Balu betette az ágyba (én nem bírtam volna, hozzászoktam a mi kis szopifotelünköz, onnan fel tudok kelni az alvó gyerekkel a karomban, innen sajnos nem) és mi is eltettük magunkat.
Maradjunk annyiban, hogy az éjjel Csipa szempontjából jól alakult, a szülőkéből már kevésbé. Igaz, felkelt éjjel egyszer enni, meg hajnalban sem bírtam már visszaaltatni, de tulajdonképpen ő jól aludt. Mi kevésbé. Nekem erre egyrészt mentség az idegen ágyikó, de az Balunak nem lehetett a gond, lévén abban "lakott" majd 20 évig. Viszont a Lurkó minden mozdulatára, szuszijára, fordulására, dobbantására felriadtunk. Szal nem sokat aludtunk, mit ne mondjak :(
A következő állomás 20-án délelőtt a "tejtestvér" meglátogatása volt. Ági, akivel együtt feküdtünk a gyerekágyon, a közelben lakik, és megbeszéltem vele, hogy délelőtt meglátogatjuk őket, ha nem zavarunk. Hát mentünk, megnéztük Julcsit, aki fél nappal "öregebb" Csipunál, de könnyebb, és kisebb (mondjuk ezt nem nehéz, Csipa vmi óriásgombát nyelhetett be, hatalmas...) Van Ágiéknak egy nagyobb kislányuk (2,5) olyan aranyosan simogatta Csiput is :))) Jól kibeszéltük a gyerek-mozog-eszik-alszik-kakil szülők-alszanak-fáradtak-mindenmás projekteket, és hazaindultunk, ekkor még mindig Anyósomhoz.
Van olyan, hogy az ember azt mondja vmire, hogy "majd", meg "egyszer". Ezek azok, amiket aztán szinte sosem tesz meg. Na mi ezt megelégeltük, mert volt nekünk - sok is van, de most épp ez jött - egy olyan "majdunk", hogy elmegyünk Grábócra. Ez a helység a 6-os út mentén van, van egy nagy tábla, hogy ott van vmi műemlék. Lővésünk sem volt, hogy mi, de azt mondtuk, hogy "majd egyszer megnézzük, mi is van Grábócon!". Ezt a "majdot" váltottuk be 20-án. Balu megnézte: ortodox kolostor, templom, műemlék. Szép idő, megyünk! És egyben leteszteljük, hogy milyen kocsiban etetni (szopi, forralt víz - táp), meg pelenkázni, ez is Kolping teszt-ként. A délutáni alvás után hazamentünk - immár magunkhoz - átpakoltuk az úticsomagot, víz, tápszer, fényképező, és elindultunk. Grábóci műemlékeket sajnos nem tudtuk megnézni - kerítés zárja le, és 17-kor bezárt, de a helyi legyeket megtapasztaltuk (iszonyat mennyi van), és autókáztunk. De ha már ott voltunk, akkor még mehetünk, és elmentünk Kakasdra. Ott volt etetés - ha nekem vki korábban azt mondja, hogy én teljes békében szopiztatok a hátsó ülésen, akkor kinevetem valszeg :) De megtettem, és jól éreztem magam. Balu megcsinálta a tápot közben, azt is megkapta a pici, és sétáltunk is egy kicsit - látott macskát, libát :) Este 9 körül értünk haza, Csipa annyira kiütötte magát, hogy aludt, mint a kis bunda, úgy kellett felkelteni, hogy még az uccsó evést megoldjuk vmikor 10 felé.
21-én sem ültünk a popónkon, mentünk Anyukámhoz, volt ugye egy kis családi ünnepség. Igaz, Csupi nem úgy gondolta, hogy hagy engem kicsit pihenni a jeles napon. Vagy csak csupa szeretetből intézte úgy, hogy a születésem percekor (0:20) fentlegyek, és éppen őt etessem? És utána 6-kor is kelljek, és ne bírjam visszaaltatni??? Nem tudom, mindenesetre a szülinapom nem vmi fényesen indult, kialvatlan voltam (előző éjjel sem aludtam jó, akkor meg aztán még kevesebbet), morcos és durcás ezek miatt. Szerencsére a nap azért jól alakult, Balu bírta a gyűrődést, és azt mondta, hogy nem akar tőlem elválni, ami megnyugtatott :) És kaptam tőle egy olyan szép pólót, amit legszívesebben minden nap hordanék!!! Semmi faxni, egy fehér színű, rajta egy kedves sorozat lógójában: Verliebt in Berlin, imádom!!!!!!!! (Balut is....)
Szombaton volt a nagy nap, hogy végre D kisfiát is meglátogassuk, Csiput Anyuéknál hagytuk, és mentünk Nimród nézőbe. 3 hetes múlt. Olyan kicsi!!! El sem tudom képzelni, hogy a mi lurkónk is volt ilyen apró kis jószág. Pedig az is csak most volt!!!!
Ezek után már csak a szombat esti séta maradt vissza, ismét a Szecska felé vettük az irányt - vagy a Tettyére? Már nem is emléxem, és utána alvás!
Vasárnapra nem volt nagyobb túra tervezve, gondoltuk, eleget mozogtunk, no meg főzni is akartunk. Egyrészt magunknak (nyami lett), másrészt most volt az első alkalom, hogy a gyereknek én főztem a csirkét, eddig a bevezető adagok konzervből mentek. Jó lett mindkettő étel, tele a mélyhűtő gyerekkajával! Lehet, hogy veszünk egy kisebb mélyfagyasztót? Lassan nem férünk el...
Ma egyedül vagyok a Picivel. Balunak elkezdődött a majdnem normál munkarend (azért majdnem, mert szerencsére még nem lesz du műszak), és korán kellett kelnie. Csipu is korán kelt, most alszik. Szépen mozog, igaz, az egyik oldalra annyira nem szeret forogni, szoktam "dresszírozni", mint egy kiskutyát: a kedvenc labdáját a "lustábbik" oldalra teszem, hátha arra fordul :) Néha beválik! Viszont ő igazi kiskutyaként inkább a papucsomra hajt, azt kezdte el ma rágcsálni. Nem mondom, a babák bírják még a néha büdi anyaszagot is, na de a lábszagomat??? Micsoda ízlés :)))
MT ügyben még mindig semmi változás. Igaz a 7végén jót nevetett rajtam Balu, mert a Interspárban megláttam egy csajon egyet, és nem haboztam, leszólítottam, hogy ízé, ez milyen fajta :) Tisztára meghibbantam! A csaj rögtön mondta, hogy hurcibaba blog, meg mamami fórum, meg hordozós hetek, én meg mondtam, hogy jájá, teljesen uptodate vagyok ezekben, csak vhonnan szerezzenek nekem egy Liliputi 3. generációst :))) Balu szerint bekattantam :))))
Ennyi "dióhéjban" a hétvége történése. A fűnyírók még mindig itt zörögnek....
Maradjunk annyiban, hogy az éjjel Csipa szempontjából jól alakult, a szülőkéből már kevésbé. Igaz, felkelt éjjel egyszer enni, meg hajnalban sem bírtam már visszaaltatni, de tulajdonképpen ő jól aludt. Mi kevésbé. Nekem erre egyrészt mentség az idegen ágyikó, de az Balunak nem lehetett a gond, lévén abban "lakott" majd 20 évig. Viszont a Lurkó minden mozdulatára, szuszijára, fordulására, dobbantására felriadtunk. Szal nem sokat aludtunk, mit ne mondjak :(
A következő állomás 20-án délelőtt a "tejtestvér" meglátogatása volt. Ági, akivel együtt feküdtünk a gyerekágyon, a közelben lakik, és megbeszéltem vele, hogy délelőtt meglátogatjuk őket, ha nem zavarunk. Hát mentünk, megnéztük Julcsit, aki fél nappal "öregebb" Csipunál, de könnyebb, és kisebb (mondjuk ezt nem nehéz, Csipa vmi óriásgombát nyelhetett be, hatalmas...) Van Ágiéknak egy nagyobb kislányuk (2,5) olyan aranyosan simogatta Csiput is :))) Jól kibeszéltük a gyerek-mozog-eszik-alszik-kakil szülők-alszanak-fáradtak-mindenmás projekteket, és hazaindultunk, ekkor még mindig Anyósomhoz.
Van olyan, hogy az ember azt mondja vmire, hogy "majd", meg "egyszer". Ezek azok, amiket aztán szinte sosem tesz meg. Na mi ezt megelégeltük, mert volt nekünk - sok is van, de most épp ez jött - egy olyan "majdunk", hogy elmegyünk Grábócra. Ez a helység a 6-os út mentén van, van egy nagy tábla, hogy ott van vmi műemlék. Lővésünk sem volt, hogy mi, de azt mondtuk, hogy "majd egyszer megnézzük, mi is van Grábócon!". Ezt a "majdot" váltottuk be 20-án. Balu megnézte: ortodox kolostor, templom, műemlék. Szép idő, megyünk! És egyben leteszteljük, hogy milyen kocsiban etetni (szopi, forralt víz - táp), meg pelenkázni, ez is Kolping teszt-ként. A délutáni alvás után hazamentünk - immár magunkhoz - átpakoltuk az úticsomagot, víz, tápszer, fényképező, és elindultunk. Grábóci műemlékeket sajnos nem tudtuk megnézni - kerítés zárja le, és 17-kor bezárt, de a helyi legyeket megtapasztaltuk (iszonyat mennyi van), és autókáztunk. De ha már ott voltunk, akkor még mehetünk, és elmentünk Kakasdra. Ott volt etetés - ha nekem vki korábban azt mondja, hogy én teljes békében szopiztatok a hátsó ülésen, akkor kinevetem valszeg :) De megtettem, és jól éreztem magam. Balu megcsinálta a tápot közben, azt is megkapta a pici, és sétáltunk is egy kicsit - látott macskát, libát :) Este 9 körül értünk haza, Csipa annyira kiütötte magát, hogy aludt, mint a kis bunda, úgy kellett felkelteni, hogy még az uccsó evést megoldjuk vmikor 10 felé.
21-én sem ültünk a popónkon, mentünk Anyukámhoz, volt ugye egy kis családi ünnepség. Igaz, Csupi nem úgy gondolta, hogy hagy engem kicsit pihenni a jeles napon. Vagy csak csupa szeretetből intézte úgy, hogy a születésem percekor (0:20) fentlegyek, és éppen őt etessem? És utána 6-kor is kelljek, és ne bírjam visszaaltatni??? Nem tudom, mindenesetre a szülinapom nem vmi fényesen indult, kialvatlan voltam (előző éjjel sem aludtam jó, akkor meg aztán még kevesebbet), morcos és durcás ezek miatt. Szerencsére a nap azért jól alakult, Balu bírta a gyűrődést, és azt mondta, hogy nem akar tőlem elválni, ami megnyugtatott :) És kaptam tőle egy olyan szép pólót, amit legszívesebben minden nap hordanék!!! Semmi faxni, egy fehér színű, rajta egy kedves sorozat lógójában: Verliebt in Berlin, imádom!!!!!!!! (Balut is....)
Szombaton volt a nagy nap, hogy végre D kisfiát is meglátogassuk, Csiput Anyuéknál hagytuk, és mentünk Nimród nézőbe. 3 hetes múlt. Olyan kicsi!!! El sem tudom képzelni, hogy a mi lurkónk is volt ilyen apró kis jószág. Pedig az is csak most volt!!!!
Ezek után már csak a szombat esti séta maradt vissza, ismét a Szecska felé vettük az irányt - vagy a Tettyére? Már nem is emléxem, és utána alvás!
Vasárnapra nem volt nagyobb túra tervezve, gondoltuk, eleget mozogtunk, no meg főzni is akartunk. Egyrészt magunknak (nyami lett), másrészt most volt az első alkalom, hogy a gyereknek én főztem a csirkét, eddig a bevezető adagok konzervből mentek. Jó lett mindkettő étel, tele a mélyhűtő gyerekkajával! Lehet, hogy veszünk egy kisebb mélyfagyasztót? Lassan nem férünk el...
Ma egyedül vagyok a Picivel. Balunak elkezdődött a majdnem normál munkarend (azért majdnem, mert szerencsére még nem lesz du műszak), és korán kellett kelnie. Csipu is korán kelt, most alszik. Szépen mozog, igaz, az egyik oldalra annyira nem szeret forogni, szoktam "dresszírozni", mint egy kiskutyát: a kedvenc labdáját a "lustábbik" oldalra teszem, hátha arra fordul :) Néha beválik! Viszont ő igazi kiskutyaként inkább a papucsomra hajt, azt kezdte el ma rágcsálni. Nem mondom, a babák bírják még a néha büdi anyaszagot is, na de a lábszagomat??? Micsoda ízlés :)))
MT ügyben még mindig semmi változás. Igaz a 7végén jót nevetett rajtam Balu, mert a Interspárban megláttam egy csajon egyet, és nem haboztam, leszólítottam, hogy ízé, ez milyen fajta :) Tisztára meghibbantam! A csaj rögtön mondta, hogy hurcibaba blog, meg mamami fórum, meg hordozós hetek, én meg mondtam, hogy jájá, teljesen uptodate vagyok ezekben, csak vhonnan szerezzenek nekem egy Liliputi 3. generációst :))) Balu szerint bekattantam :))))
Ennyi "dióhéjban" a hétvége történése. A fűnyírók még mindig itt zörögnek....
2010. augusztus 22., vasárnap
TT v2.0
Nos azon kedves férfiolvasóink,akik úgy gondolják most az Audi TT 2 literes verziójáról lesz szó,azokat el kell szomorítsam; 'sajnos' az autókhoz annyira nem értek, ellenben a TÁPSZEREKHEZ már egyre jobban! Igen igen kezdődik a második felvonás!
Íme itt ez a "csoda"! A gyermek hiper-szuper hippoo-pukkóó allergén tápja. Az ilyenre mondja azt 1 jó tápszerfüggő, hogy csakis VÉGSZÜKSÉG esetére!! Hogy miért is az mindjárt kiderül! Az íze por alakban...egy ideig ugye csak ez volt, mint szegény embernek a háború alatt a kenyér és a víz. És akkor persze az is Isteni. Node a Kánaán óta átértékelődtek a dolgok..nagyon is! Szóval visszakanyarodva az ízéhez, por alakban még elmegy..van benne valami édes, meg valami hippóallegrén is, alapvetően semleges seízű. de azért egy 3-as alát megkap, egyem azt a jó szívemet! Az oldódása, az elfogadható...kell azért a melegebb víz hogy rendesen oldódjon, így ez 4/5. És most jön az íze vízzel keverve...meg kell mondjam az őszintét függőség ide, függőség oda, erre a löttyre még én is úgy néztem mint Buksi kutya a 20 napos véres hurkára..félszemmel és morogva. De mivel a rendes teszter bevállal mindent, ezért én is összeszorított fogakkal, de megkóstoltam. Mi is mondjak... a Sztálingrádi csata 40. napján sírva menekültek volna ettől a szerencsétlen Szovjet kiéhezett védők. Ez a valami az emberiség elleni bűntett!! Szegény gyermekem meg ezt kapja már szinte a kezdetektől (na jó ott még a HA1-et vagy HA0-át kapta - ízben egykutya) Szóval az ízlelőbimbói mondjuk úgy enyhén szólva fejletlenek. így az osztályzat egy nagy büdös 1-es!
Óhh és itt a másik Allergéncsoda! Ettől az igazságot megalva már többet vártam. Beleszagolva az illata nagyon nagyon kellemesen vaníliás, kordult is kettőt a gyomrom amikor először beleszagoltam. Az íze por alakban azt hiszem közel van az etalonhoz! Egy eggészen kicsikét édeskésebb a kelleténél, de csak egy paraszthajszállal.. a kellemes vaníliaillat por alakban istenien hat, nem tapad az ember szájához sem, az íze meg csodásan lepi el az ember ízlelőbimbóinak egészét! Azt hiszem a kicsit édeskés dolgot elnézem neki, így 5/5!
Vízzel való kikeverése sitty-sutty erre nem is pazarlok több időt, mintaszerű 5/5.
Igen-igen érzem kedves olvasóimban hogy fokozódik az izgalom...2 darab 5ös ilyen eddig még nem volt! Így hát én is nagy nagy érdeklődéssel vártam a vizes tesztet!
Hölgyeim és Uraim! Azt kell mondjam CSALÓDTAM! Nem kicsit! Az ember valami hatalmasat valami emócionálisan kirobbanót vár, és erre mit kap? A nagy SEMMIT! Se vanília íz -pedig biz Isten nem kevertem ki túl meleg vizzel, nehogy az illatanyagok elillanjanak - se semmi. Egyszerűen lágy kellemes, semmilyen ízű rizspépet kaptam. Bár őszintén megvallva csodálkoztam volna, ha egy gyógyszertári cucc kapja az eddigi legjobbakat - bár lehet így is eddig ez a legjobb? - de nem. Ez a semmi íz - asszem most szőrös szívű leszek - ez csak egy 2es. Mivel a többi olyan jó volt, ez meg szinte semmi. Mintha egy stréber tanuló aki az első Metallica koncert után elfelejtette volna mi az a tanulás (na jó, volt sok-sok tantárgy ami helyett inkább a 'talicska...) és csak a lázadás van, felháborító, elképesztő, pfujj pfujj!
Azt hiszem ennyi elég is volt 1 időre a gyógyszertári termékekből, a gyerek se fog a közeljövőben - tudtommal - mást kapni, így vissza van még 1 - tévesen Anyának címzett - teszttáp, aztán lassan elfogy az enyém is, és jön az FRZS által kapott csoda 4es fogat!
Pusszantás mindenkinek!
The HardTeser!
Vízzel való kikeverése sitty-sutty erre nem is pazarlok több időt, mintaszerű 5/5.
Igen-igen érzem kedves olvasóimban hogy fokozódik az izgalom...2 darab 5ös ilyen eddig még nem volt! Így hát én is nagy nagy érdeklődéssel vártam a vizes tesztet!
Hölgyeim és Uraim! Azt kell mondjam CSALÓDTAM! Nem kicsit! Az ember valami hatalmasat valami emócionálisan kirobbanót vár, és erre mit kap? A nagy SEMMIT! Se vanília íz -pedig biz Isten nem kevertem ki túl meleg vizzel, nehogy az illatanyagok elillanjanak - se semmi. Egyszerűen lágy kellemes, semmilyen ízű rizspépet kaptam. Bár őszintén megvallva csodálkoztam volna, ha egy gyógyszertári cucc kapja az eddigi legjobbakat - bár lehet így is eddig ez a legjobb? - de nem. Ez a semmi íz - asszem most szőrös szívű leszek - ez csak egy 2es. Mivel a többi olyan jó volt, ez meg szinte semmi. Mintha egy stréber tanuló aki az első Metallica koncert után elfelejtette volna mi az a tanulás (na jó, volt sok-sok tantárgy ami helyett inkább a 'talicska...) és csak a lázadás van, felháborító, elképesztő, pfujj pfujj!
Azt hiszem ennyi elég is volt 1 időre a gyógyszertári termékekből, a gyerek se fog a közeljövőben - tudtommal - mást kapni, így vissza van még 1 - tévesen Anyának címzett - teszttáp, aztán lassan elfogy az enyém is, és jön az FRZS által kapott csoda 4es fogat!
Pusszantás mindenkinek!
The HardTeser!
2010. augusztus 19., csütörtök
Hozsanna a Magasságosnak!
Előre bocsájtom, hogy a következőkben leírtak, kissé a való élet ferdítményei. Élek és virulok táp nélkül is...táp..táp...ma még nem is ettem!
Kérem szépen, elérkezett az mennyek országa! Történt ugyanis, hogy a kedves FRZS csapat megajándékozott 1 halom TÁPSZERREL!! Eljött hát a Kánaán, s megszólaltak a harsonák, leszálltak az angyalok, hozsanna hozsanna!
És tettem nekik 1 ígéretet! Tesztet írok a tápszerekről! Nagyon tudományos lesz, és kicsit sem elrugaszkodott a való élettől! Reszkessen mindenki, főleg a gyártók!!!
Mivel még van a régi tápból, ezért most azokkal kell kezdjem. Majd szép sorjában jön az összes! Karácsonyra vééégeznem kellll! :)))
No akkor lássuk az első versenyzőt!
Ezt a tipit Nicnek címezték...nem is értem... ezek nem tudják KI A TÁPSZERFÜGŐ ebben a családban heee??? Na mindegy..vártam hátha Nic (nem)használja(el), közben le is járt a szavatossága de sebaj! APÁNAK vasgyomra van!! Így hát felhasználásra került! Minden tipit próbálok hasonló hőmérsékletű vízzel kikeverni, olyan 40-50 fokossal, ahogy a leírásban is van. Van amit kipróbáltam tejjel is.. na az azért dob rajta 1ett még pluszba! . A teszt alanyai nagyrészt, nem tápszerek, hanem rizspépek és egyéb nyalánkságok. Sebaj. Idesorolom ezeket is. Ez az én tesztem. teszek a többi táptesztelőre! :-D
Szóval íme itt ez a HIPP. Aszem ez tejberizspép volt. Nagy márka ugye mint tudjuk, egyes termékein Hipp bácsi vigyorog ránk, és magyarázza nekünk, hogy ezek aztán űber BIO űber faxa termékek. Hát a vízzel való kikeverés nem volt valami tökéletes, pedig 2010..a tápszerfüggő elvárná hogy ezeket a termékeket tökkkkéletesen lehessen kikeverni megfelelő hőfokú vízben, még ha lejárt a szavatossága akkor is! Szóval a kikeverés egy 3 az 5 ből.
Az íze. Az kellemes volt lágyan siklott le a torkomon át a gyomromba, nem volt se nem túl édes se nem túlerőltetve benne az őszibarack, de nem hozott semmi áttörő mennyei élményt sem. így 4/5.
Az íze s ehetősége por alakban: Mivel az igazi tápfüggő sutyiba por alakjában eszi a tápot ezért erről is írnom kell! Node erröl a tápról csak halvány emlékeim vannak...de asszem nem volt rossz... nem tapadt a szájpadlásomhoz se, azaz nem rántotta össze az ember összes nyálát... 4/5
The second one.
No ez a cég 1 másik nagy cég a MILUPA low end terméke, Anya szerint. Szóval akkor ettől nem kell olyan sokat várni úgy gondoltam. A termék kikeverése tökkéletes! be a vízbe a port, 2 keverintés és már el is simul minden! Na ez igen így kell ezt csinálni 5ből 5! Por alakban az íze hmm hmm, elmegy..viszont a 2. kanál már feltapad az ember szájpadlására, az Istennek se tudtam leszedni csak segítséggel..1 kis folyadékkal.. így ez csak 3/5 Az íze "normál" alakban. kellemes enyhe barackíz..aszem túlságosan is enyhe..pedig az édessége rendben volt..csak hát az íze...az nem volt tökéletes..kicsit low end...kiváncsi leszek a high end cucc ízére.. az értékelés 4/5.
No ennyit első szusszanatra. folytatása következik! Már ha a gyerek el nem harapja a gigámat... épp azon van! Lehet megúszom 1 egyszerű fültépéssel és kopasztással!
Kérem szépen, elérkezett az mennyek országa! Történt ugyanis, hogy a kedves FRZS csapat megajándékozott 1 halom TÁPSZERREL!! Eljött hát a Kánaán, s megszólaltak a harsonák, leszálltak az angyalok, hozsanna hozsanna!
És tettem nekik 1 ígéretet! Tesztet írok a tápszerekről! Nagyon tudományos lesz, és kicsit sem elrugaszkodott a való élettől! Reszkessen mindenki, főleg a gyártók!!!
Mivel még van a régi tápból, ezért most azokkal kell kezdjem. Majd szép sorjában jön az összes! Karácsonyra vééégeznem kellll! :)))
No akkor lássuk az első versenyzőt!
Szóval íme itt ez a HIPP. Aszem ez tejberizspép volt. Nagy márka ugye mint tudjuk, egyes termékein Hipp bácsi vigyorog ránk, és magyarázza nekünk, hogy ezek aztán űber BIO űber faxa termékek. Hát a vízzel való kikeverés nem volt valami tökéletes, pedig 2010..a tápszerfüggő elvárná hogy ezeket a termékeket tökkkkéletesen lehessen kikeverni megfelelő hőfokú vízben, még ha lejárt a szavatossága akkor is! Szóval a kikeverés egy 3 az 5 ből.
Az íze. Az kellemes volt lágyan siklott le a torkomon át a gyomromba, nem volt se nem túl édes se nem túlerőltetve benne az őszibarack, de nem hozott semmi áttörő mennyei élményt sem. így 4/5.
Az íze s ehetősége por alakban: Mivel az igazi tápfüggő sutyiba por alakjában eszi a tápot ezért erről is írnom kell! Node erröl a tápról csak halvány emlékeim vannak...de asszem nem volt rossz... nem tapadt a szájpadlásomhoz se, azaz nem rántotta össze az ember összes nyálát... 4/5
The second one.
No ennyit első szusszanatra. folytatása következik! Már ha a gyerek el nem harapja a gigámat... épp azon van! Lehet megúszom 1 egyszerű fültépéssel és kopasztással!
Hmmmm
Az ember ül a szőnyegen kezében a tejeskávéval, és csak nézi ahogy a piciny Gyermeke a szőnyegen játszik. És minden nap kicsit mást csinál, és minden nap többet tud. Vajh van e csodásabb annál mint 1 gyermek? Most úgy érzem nincs!
2010. augusztus 18., szerda
Ajajajajajajajaj
Nagyon fennforgások vannak, nekem asszem annyi, és Balu meg teljesen ki van bukva, és csak röhög. És ha én most ezt a klubban elmesélem, akkor Ti is ki fogtok akadni, de főleg Buksi anyutól kapok majd jól a fejemre, de ő most szerencsére Padre hazájában van - üdvözlöm, ha találkoznátok! - és csak akkor olvassa a bejegyzést, ha hazajöttek ... remélem nem olvassa visszamenőleg :DDD
A lényeg, hogy ugyebár múlt héten voltam 1 MT-t kipróbálni, ahol a kisfiú - a "tulaj" - ezt a műveletet nem annyira kultiválta, kicsit el is ment a kedvem a dologtól, meg annyira kényelmes sem volt, meg nem is tudtam átadni magam az érzésnek, mert a kisfiú ott sírt, és az nem egy relaxálás könnyítő állapot. De nem adtam fel, találkoztunk tegnapelőtt egy másik NMA-val, akinek többféle MT-ja is volt. A helyszín: a játszótér. Na itt már mosolyogtunk, játszóteres randi, jeah! :)) A csaj nem NMA-nak néz ki, kedves volt, és segített a próbálkozásokban, meg mondta és mesélte, hogy mikre érdemes figyelni MT vásárlásnál. Meg hozott egy karikás kendőt is, megmutatta, hogyan műxik, de az nekem nagyon instabil volt, pedig ajánlotta, hogy azt is segít felpróbálni.
A lényeg viszont, hogy próbáltam két klasszik MT-t, egy csúcsmodell Kozy-t (amcsi, egyébként fullra ki vagyok a gyártókból kupálva, már itt is látszik,hogy nekem annyi), meg egy magyar gyártmányút. Hát a második az nagyon bejött. Tök kényelmes, Csipa is röhögött benne, ezt talán az is segítette, hogy szépen elérte a hajam, és azt tépkedte :) A 3. MT amit próbáltam, csatos volt, szerintem olyan fordított Björn, és az nekem már modernke tűnt. Modernnek??? Meghibbantam????
És itt jön a baj, az ajajajajajajajok oka. Nekem ez a hátiputty tetszik! Szemben a Björnnel, ahol elöl van a gyerek, itt úgy éreztem, hogy kitárul a világ, előttem a világ, tudok szabadon mozogni, nem ölelem akaratlanul is a különben full stabilan elől magamra szíjjazott gyereket, hanem Freiheit! Amikor ezt tegnap séta közben kifejtettem Balunak, akkor kiröhögött, és közölte, hogy elnevez KMA-nak (Kis Magyar Anya). Főleg ha még azt is hozzáteszem, hogy múltkor találkoztunk egy baráti párral, ahol szintén pici baba van, és ők meg hókuszpókusznak tartják a babamasszázst, amit én csinálok (igaz a saját fejem után, és csak a lábát, de imádja), akkor rájöttem, hogy nem vagyok én annyira konzervatív, vagy modern, mégiscsak vannak NMA-s vonásaim. Vagy csak ötvözöm a modern dolgokat az ösztönös, régi dolgokkal?
Szeretnék egy MT-t. És szeretnék egy 3. generációs Liliputit kipórbálni :) Nekem annyi....
A lényeg, hogy ugyebár múlt héten voltam 1 MT-t kipróbálni, ahol a kisfiú - a "tulaj" - ezt a műveletet nem annyira kultiválta, kicsit el is ment a kedvem a dologtól, meg annyira kényelmes sem volt, meg nem is tudtam átadni magam az érzésnek, mert a kisfiú ott sírt, és az nem egy relaxálás könnyítő állapot. De nem adtam fel, találkoztunk tegnapelőtt egy másik NMA-val, akinek többféle MT-ja is volt. A helyszín: a játszótér. Na itt már mosolyogtunk, játszóteres randi, jeah! :)) A csaj nem NMA-nak néz ki, kedves volt, és segített a próbálkozásokban, meg mondta és mesélte, hogy mikre érdemes figyelni MT vásárlásnál. Meg hozott egy karikás kendőt is, megmutatta, hogyan műxik, de az nekem nagyon instabil volt, pedig ajánlotta, hogy azt is segít felpróbálni.
A lényeg viszont, hogy próbáltam két klasszik MT-t, egy csúcsmodell Kozy-t (amcsi, egyébként fullra ki vagyok a gyártókból kupálva, már itt is látszik,hogy nekem annyi), meg egy magyar gyártmányút. Hát a második az nagyon bejött. Tök kényelmes, Csipa is röhögött benne, ezt talán az is segítette, hogy szépen elérte a hajam, és azt tépkedte :) A 3. MT amit próbáltam, csatos volt, szerintem olyan fordított Björn, és az nekem már modernke tűnt. Modernnek??? Meghibbantam????
És itt jön a baj, az ajajajajajajajok oka. Nekem ez a hátiputty tetszik! Szemben a Björnnel, ahol elöl van a gyerek, itt úgy éreztem, hogy kitárul a világ, előttem a világ, tudok szabadon mozogni, nem ölelem akaratlanul is a különben full stabilan elől magamra szíjjazott gyereket, hanem Freiheit! Amikor ezt tegnap séta közben kifejtettem Balunak, akkor kiröhögött, és közölte, hogy elnevez KMA-nak (Kis Magyar Anya). Főleg ha még azt is hozzáteszem, hogy múltkor találkoztunk egy baráti párral, ahol szintén pici baba van, és ők meg hókuszpókusznak tartják a babamasszázst, amit én csinálok (igaz a saját fejem után, és csak a lábát, de imádja), akkor rájöttem, hogy nem vagyok én annyira konzervatív, vagy modern, mégiscsak vannak NMA-s vonásaim. Vagy csak ötvözöm a modern dolgokat az ösztönös, régi dolgokkal?
Szeretnék egy MT-t. És szeretnék egy 3. generációs Liliputit kipórbálni :) Nekem annyi....
2010. augusztus 15., vasárnap
Na akkor
...most mi legyen? Csipa alszik, negyed 9-kor aludt el, miután fél 4 óta fent volt. Ohne vacsora... 22 múlott. Itt ülök "csőre töltött" cicikkel, és azon tanaxunk, hogy keltsük-e és mikor, vagy mi legyen? Asszem bemegyünk kicsit "zörögni", hátha felébred... fél 7-kor evett utoljára... szerencsére előtte lemostuk, mert nagyon izzadós napja volt, mert hogy ma már biztos nem lesz fürcsirajongás... jön a vihar, tegnap is nagyon nehezen aludt el... ilyenkor végképp tanácstalan vagyok. Feküdjünk le aludni? És majd kel, amikor szeretne? Vagy ne? És legyen az, hogy utána nekünk legyen jó, mert tudunk egyvégtében aludni. Balu holnap megy dolgozni. Mi a jó? legyenek a szülők önzőek, és a maguk ritmusához igazítsák a gyereket, vagy ők igazodjanak a gyerekhez?
Ma megint voltunk moziban. Az ebéd utáni matiné előadáson, amolyan hertelen ötlettől vezérelve, nem volt ma jó kedvem, Balu meglepett. Levelek Júliának. Romantikus, előre kiszámíthat maszlag, de jót tett a lelkemnek, szépen volt fényképezve, szépek voltak a tájak, jó kis romantika, szép színészekkel, és jobb kedvre derített. Kedvem lenne most összepakolni magunkat és autóba vágódni és menni megnézni azt a környéket. Dehát egy kisbabával nem olyan egyszerű, hogy bepakolod a fogkefédet, a bankkártyádat meg két váltás ruhát és nekiváx a világnak, oda tervezni kell. Hmm, majdcsak lesznek még olyan spontán dolgok is, addig meg maradnak a spontán kis dolgok, mint a mai mozi.
A szülők ritmusa a döntő, hiszen mi vagyunk a család 2/3-a. Máskor nem keltjük, addig alszik, amíg szeretne (csak néha nekünk nem tetszik, hogy keveset... :D), de most ez lesz ... hol az eső????????? Apa döntött, kikapcsolunk - Balu a telefonját, mert a szülinapos kütyűjével lehet netezni, ki is használja, fél órákra eltűnik a WC-be, én meg csak kamillázok, hogy mit csinál... aztán észreveszem, hogy be van kapcsolva a net (most mondja, hogy nem is igaz, csak kétszer vitte magával eddig a budira a mobilt .... ja egyszer hétfőtől péntekig, meg egyszer 7végére:D).
Egyébként üzenjük FRZS-nek, hogy megkezdődtek a tesztek. Hogy minek és miért, azt majd az AT klub alapítója elmeséli :DDDD
N.
PS: Balu most épp fel van háborodva, hogy kibeszélem a rejtett dolgait ... miről beszél????? AZOKAT nem beszélem ki Drágám, az tényleg rejtett :) ... szerintetek is cinkelem? :DDDD
PS2: most éppen egy íjászos játékot talált a neten, és löveget ezerrel ... behalok... ennyit a gyerek, meg család, meg alvás, meg egyebekről... megyek, és kikapcsolom a wifit!
Ma megint voltunk moziban. Az ebéd utáni matiné előadáson, amolyan hertelen ötlettől vezérelve, nem volt ma jó kedvem, Balu meglepett. Levelek Júliának. Romantikus, előre kiszámíthat maszlag, de jót tett a lelkemnek, szépen volt fényképezve, szépek voltak a tájak, jó kis romantika, szép színészekkel, és jobb kedvre derített. Kedvem lenne most összepakolni magunkat és autóba vágódni és menni megnézni azt a környéket. Dehát egy kisbabával nem olyan egyszerű, hogy bepakolod a fogkefédet, a bankkártyádat meg két váltás ruhát és nekiváx a világnak, oda tervezni kell. Hmm, majdcsak lesznek még olyan spontán dolgok is, addig meg maradnak a spontán kis dolgok, mint a mai mozi.
A szülők ritmusa a döntő, hiszen mi vagyunk a család 2/3-a. Máskor nem keltjük, addig alszik, amíg szeretne (csak néha nekünk nem tetszik, hogy keveset... :D), de most ez lesz ... hol az eső????????? Apa döntött, kikapcsolunk - Balu a telefonját, mert a szülinapos kütyűjével lehet netezni, ki is használja, fél órákra eltűnik a WC-be, én meg csak kamillázok, hogy mit csinál... aztán észreveszem, hogy be van kapcsolva a net (most mondja, hogy nem is igaz, csak kétszer vitte magával eddig a budira a mobilt .... ja egyszer hétfőtől péntekig, meg egyszer 7végére:D).
Egyébként üzenjük FRZS-nek, hogy megkezdődtek a tesztek. Hogy minek és miért, azt majd az AT klub alapítója elmeséli :DDDD
N.
PS: Balu most épp fel van háborodva, hogy kibeszélem a rejtett dolgait ... miről beszél????? AZOKAT nem beszélem ki Drágám, az tényleg rejtett :) ... szerintetek is cinkelem? :DDDD
PS2: most éppen egy íjászos játékot talált a neten, és löveget ezerrel ... behalok... ennyit a gyerek, meg család, meg alvás, meg egyebekről... megyek, és kikapcsolom a wifit!
2010. augusztus 13., péntek
Büszkeség és balítélet
Azt már korábban írtam, hogy anno a szülésnél vért kaptam, és nem volt egyszerű megtalálni a megfelelő "donort", mert vmi flikk-flakkos a vérem, és csak két adagban tudtak eleget szerezni a kórházban. Már akkor úgy éreztem, hogy nagyon meg szeretném köszönni annak az 1-2 vagy nem tudom hány embernek, aki végül is a második adagnál bement,és hagyta, hogy lecsapolják, hogy én még megkapjam a hiányzó adagomat. Az egyik kolléganőm is véradó, volt már olyan, hogy ő éppen tárgyalt, én vettem fel a telefont, a Vérbankosok voltak, hogy azonnal mennie kellene, én szóltam neki, és ő csapot papot otthagyva ment, hogy életet mentsen. Mivel én az "én véradómnak" nem tudtam személyesen megköszönni, Diónak köszöntem meg levélben, meg személyesen is, hogy ő is van, hogy ő is olyan ember, mint az "én emberem". Mit ne mondjak, nagyon jól esett neki, teljesen elérzékenyültünk. Büszke vagyok, hogy ismerek olyan embert, mint ő.
És tegnaptól büszke vagyok arra, hogy Krisztát is ismerem! Eddig is nagyra tartottam, szülésznő, kisbabákat segít a világra, fogja az anyukák kezét, lelkét. (és nem utolsó sorban fogadja a hülye hívásainkat eszementebbnél eszementebb időpontokban is!). A napokban olvastam a helyi Zeitungban egy történetet egy házaspárról, ahol a férfi rosszul lett a kocsiban, félrehúzódtak, hívtak nekik mentőt, de addig is vmit tenni kellett. A tömegben egyszercsak feltűnt vki, aki kérdezett 2-3-at, majd kiszedte a pasit a kocsiból, és "ellátta a baját", amiközben a többi bámész csak lesett. Mikor a mentősök megjöttek, felszívódott. A feleség írta a levelet az újságban, szerette volna, ha jelentkezik az Angyal, mert ott ő akkor nem kérdezte meg, kicsoda volt. A leírtak alapján (utca, kor, foglalkozás - azt megmondta, hogy ápolónő, szülésznő) volt sansz, hogy K lehetett az, és amikor megkérdeztem, igen, ő volt. Nem akar beszélni a nénivel, nem kell hálálkodni, neki az a dolga, hogy segítsen. EZ a hivatástudat, ez az, amikor nem számít mi történik, ki vagy, mi vagy, hanem ÉLETET MENTESZ ha tudsz!
Találkoztunk egy NMA-val kedden, kipróbáltam egy MT-t. Furcsa érzés, még nem az igazi, azt hiszem, nem ez a modell az, ami nekem be fog jönni, de még vannak más randikoordinátánk is. Egyébként egy egy Hunbaba modell volt, szép magyar szarvas volt ráhímezve. Szóval igazi NMA modell :))) Na de nem kekeckedem, kedvesek-aranyosak voltak a férjével, nem ettek meg minket vacsira. A kissrácuk meg teljesen kiakadt, hogy az ő hordozóját egy idegen néni (akit addig kedvelt, húzott játszani) felpróbálja, depláne meg beletesz egy másik babát. Sírt rendesen, csak akkor hagyta abba, amikor lefejtettük rólam a hordozót.
Most megyek, befejezem a reggelim. Csupi itt van a szőnyegen, ma reggel megint megharapott, megint nem bírtam ki sikoly nélkül, megint ráijesztettem ezzel, és megint elkámpicsorodott emiatt, de utána megnyugtattam. 7végén jönnek FRZS-ék, lesz nagy dögöny:D
És tegnaptól büszke vagyok arra, hogy Krisztát is ismerem! Eddig is nagyra tartottam, szülésznő, kisbabákat segít a világra, fogja az anyukák kezét, lelkét. (és nem utolsó sorban fogadja a hülye hívásainkat eszementebbnél eszementebb időpontokban is!). A napokban olvastam a helyi Zeitungban egy történetet egy házaspárról, ahol a férfi rosszul lett a kocsiban, félrehúzódtak, hívtak nekik mentőt, de addig is vmit tenni kellett. A tömegben egyszercsak feltűnt vki, aki kérdezett 2-3-at, majd kiszedte a pasit a kocsiból, és "ellátta a baját", amiközben a többi bámész csak lesett. Mikor a mentősök megjöttek, felszívódott. A feleség írta a levelet az újságban, szerette volna, ha jelentkezik az Angyal, mert ott ő akkor nem kérdezte meg, kicsoda volt. A leírtak alapján (utca, kor, foglalkozás - azt megmondta, hogy ápolónő, szülésznő) volt sansz, hogy K lehetett az, és amikor megkérdeztem, igen, ő volt. Nem akar beszélni a nénivel, nem kell hálálkodni, neki az a dolga, hogy segítsen. EZ a hivatástudat, ez az, amikor nem számít mi történik, ki vagy, mi vagy, hanem ÉLETET MENTESZ ha tudsz!
Találkoztunk egy NMA-val kedden, kipróbáltam egy MT-t. Furcsa érzés, még nem az igazi, azt hiszem, nem ez a modell az, ami nekem be fog jönni, de még vannak más randikoordinátánk is. Egyébként egy egy Hunbaba modell volt, szép magyar szarvas volt ráhímezve. Szóval igazi NMA modell :))) Na de nem kekeckedem, kedvesek-aranyosak voltak a férjével, nem ettek meg minket vacsira. A kissrácuk meg teljesen kiakadt, hogy az ő hordozóját egy idegen néni (akit addig kedvelt, húzott játszani) felpróbálja, depláne meg beletesz egy másik babát. Sírt rendesen, csak akkor hagyta abba, amikor lefejtettük rólam a hordozót.
Most megyek, befejezem a reggelim. Csupi itt van a szőnyegen, ma reggel megint megharapott, megint nem bírtam ki sikoly nélkül, megint ráijesztettem ezzel, és megint elkámpicsorodott emiatt, de utána megnyugtattam. 7végén jönnek FRZS-ék, lesz nagy dögöny:D
2010. augusztus 11., szerda
Egy Tápfüggő naplója
Kb 1 hete próbáltam nekiállni ennek a blogbejegyzésnek de remélem ma befejezem!
Lássuk hogy is indul a napom:
A gyerek éjjeli ébredése.. 3-5 között. Én is felébredek...tejpéppel álmodva... néha csatakosan forgolódva ébredek, olyan rémálmokkal hogy ÚRISTEN NEM GYÁRTANAK TÖBB TÁPSZERT!! :D
Reggeli...a konyhába menvén megszemlélem az asztalon a saját bejáratú tápszeremet. Igen.. nem bírtam ki..leárazás volt a Brendonban.. vettem magamnak 1 Barackos rizspépet! Ez a vég kezdete kérem szépen!
Szóval reggel még csak vágyakozom a tááp után mert ugye most így hogy csak gyed-et vagy gyest vagytudomisén mit kapunk és én közalkalmazottként előléptem fő keresővé F5ös besorolással így most visszafogtuk a lovakat.
Munkaidő.. munka munka...közben aktívan nézegetem a netet, vajon kiadtak-e valami újfajta tápszert??? Ma semmit brühühü...így maradnak az édes emlékek amikor még Baba-kisgyermekkoromban arra gyüjtöttem, hogy bemehessek az ABC-be és vehessek magamnak 1 ananászos APONTI (aszem ez volt a neve) tápszert!
Hazajövetel, délután.. végre az első sutyi tápszerzabálás!!! Főként a sajátomból, de néha a gyermeké is megsínyli a "látogatásomat" Hiába, így bízzál kecskére káposztát! :)
Este tápszerkészítés elvileg a gyereknek...is...meg 1-1 kanálka apának is, mert ugye kell a sok sok vitamin meg ásványi anyag felnőtt korban is!!! Ráadásul a Pici már nem csak tápot kap hanem rizspépet is! Lassan számomra eljőő a káánaáán ideje!! Még 1-2 bébiétel tápszer, és én is belekezdek a tápszerdiétának nevezett viccbe mint a HálliWudi "nagyemberek".
HAH! Most hívja fel Nic a filgyelmemet, a Kolping hotelra! Oda megyünk ugye Welneszdögleszre! Vajon nekik hányfajta tápszerük lehet??? hmm mm nyamm nyammm...szegény gyerek de sokat fog ott is táápszert zabálni... :)))
Na ennyi volt , végre kiírtam magamból így egyenlőre mindent...Balu voltam.. függő...tápszerfüggő! :-D
Lássuk hogy is indul a napom:
A gyerek éjjeli ébredése.. 3-5 között. Én is felébredek...tejpéppel álmodva... néha csatakosan forgolódva ébredek, olyan rémálmokkal hogy ÚRISTEN NEM GYÁRTANAK TÖBB TÁPSZERT!! :D
Reggeli...a konyhába menvén megszemlélem az asztalon a saját bejáratú tápszeremet. Igen.. nem bírtam ki..leárazás volt a Brendonban.. vettem magamnak 1 Barackos rizspépet! Ez a vég kezdete kérem szépen!
Szóval reggel még csak vágyakozom a tááp után mert ugye most így hogy csak gyed-et vagy gyest vagytudomisén mit kapunk és én közalkalmazottként előléptem fő keresővé F5ös besorolással így most visszafogtuk a lovakat.
Munkaidő.. munka munka...közben aktívan nézegetem a netet, vajon kiadtak-e valami újfajta tápszert??? Ma semmit brühühü...így maradnak az édes emlékek amikor még Baba-kisgyermekkoromban arra gyüjtöttem, hogy bemehessek az ABC-be és vehessek magamnak 1 ananászos APONTI (aszem ez volt a neve) tápszert!
Hazajövetel, délután.. végre az első sutyi tápszerzabálás!!! Főként a sajátomból, de néha a gyermeké is megsínyli a "látogatásomat" Hiába, így bízzál kecskére káposztát! :)
Este tápszerkészítés elvileg a gyereknek...is...meg 1-1 kanálka apának is, mert ugye kell a sok sok vitamin meg ásványi anyag felnőtt korban is!!! Ráadásul a Pici már nem csak tápot kap hanem rizspépet is! Lassan számomra eljőő a káánaáán ideje!! Még 1-2 bébiétel tápszer, és én is belekezdek a tápszerdiétának nevezett viccbe mint a HálliWudi "nagyemberek".
HAH! Most hívja fel Nic a filgyelmemet, a Kolping hotelra! Oda megyünk ugye Welneszdögleszre! Vajon nekik hányfajta tápszerük lehet??? hmm mm nyamm nyammm...szegény gyerek de sokat fog ott is táápszert zabálni... :)))
Na ennyi volt , végre kiírtam magamból így egyenlőre mindent...Balu voltam.. függő...tápszerfüggő! :-D
Történelmi tettek
Először is, tegnap voltunk koncerten. Buena Vista! Jó volt, már amennyit láttunk, hallottunk belőle. Csipa gondoltuk, hogy elalszik, mert nem aludt 4 óta, közben két evés, és már nagyon nyűgös volt. Szegénykét megetettük - adtunk egy pofont a 3 óránkénti etetésnek, most a szülői akarat érvényesült, kocsiba vágtuk, és bementünk a Citybe. A koncert 8-kor kezdődött, mi negyed 8-kor már bent ... próbáltunk parkolót találni. Embertelen tömeg hömpölygött, kocsiban, gyalog, én ilyet még nem láttam. Az elején ott voltunk, salsástam egyet Csupival a karomban, aztán úgy döntöttünk, hogy elmegyünk altató sétára, és majd visszajövünk. Annyi ember volt az utcákban, hogy nem bírt elaludni a nagy látnivalóval, ezért behúzódtunk egy sarokba és ott eldudujgattam, majd visszamentünk élvezkedni, miközben ő aludt.
Másodszor: beírtam a NMA fórumba tegnap, ma már 3-an is jelentkeztek, hogy segítenek, az egyik anyukával holnap taláxunk, a másikkal lehet, hogy még ma... Balu javasolta, hogy húzzak vmi foltos pólót, előtte Csipával tépessem meg a hajam, és mindenképpen a Björnt vigyük magunkkal, egy cumisüveget teli tápszerrel pedig lóbáljak... vitzes fiú, úgy szeretem :D
Kíváncsi vagyok... majd mesélek! (ha túlélem a találkozót :D)
Másodszor: beírtam a NMA fórumba tegnap, ma már 3-an is jelentkeztek, hogy segítenek, az egyik anyukával holnap taláxunk, a másikkal lehet, hogy még ma... Balu javasolta, hogy húzzak vmi foltos pólót, előtte Csipával tépessem meg a hajam, és mindenképpen a Björnt vigyük magunkkal, egy cumisüveget teli tápszerrel pedig lóbáljak... vitzes fiú, úgy szeretem :D
Kíváncsi vagyok... majd mesélek! (ha túlélem a találkozót :D)
2010. augusztus 10., kedd
Gondolatok és történések
Már kedd van, és lassan augusztus közepe. Nem is hiszem el, tényleg repül az idő, pörögnek a napok, a hetek, valahogy minden egyhangúan, hiszen etetés, büfi, játék, altatás, etetés, büfi, játék, altatás. Ugyanakkor mégis minden nap van vmi más, igaz tudatosan próbálok minden napra vmi más elfoglaltságot találni, és menni-menni-menni, igaz ezt Balu segítségével (no meg Bömbiével:D). Elég csak annyi, hogy elmenjünk dobozkát nézni a KIKÁ-ba, vagy elmenni megvarratni a kabátomat, vagy fodrász, vagy csak nagybevásárlás. Ezek a nap fénypontjai, amik megtörik a monotonitást.
A hétvégén nem voltunk sehol, mégis voltunk sokfelé :) Szombaton délelőtt behúztunk reggeli után a városba. Egyrészt meg kellett változtatni a bankkártyám PIN kódját (ugyan szóltam nekik, hogy az új kártyámat már a férjezett nevemre gyártsák le, de sikerült a lánykorira, csere, és akkor új PIN, amit nem bírtam megjegyezni), aztán elmentünk a Benetton boltba. Leárazás volt péntektől. 50 %. Gondoltam, most vagy soha, mert az origin áron én ott aztán nem veszek semmit, talán féláron szert tehetek egy zöld-zöld vagy egy kék-kék pólóra (semmi faxni, csak egy igazi Benetton színű pólóra vágytam). És nem elhanyagolható, hogy babaruha részlegük is van. Erre szokta Balu mondani, hogy "Ajaj!!!". A felnőtt részleg katasztrófa volt, mintha mindent felvásároltak volna, ami nem XS méretű. Úgyhogy nem vásároltunk - legalábbis nem ott. A babarészlegben nem bírtam ki. Vettünk egy mostani méretű kis piros pólót és egyet jövő nyárra, ez zöldet. A boltban egyébként 3/4 részben csak csajos cuccok voltak, fiú alig, baba még kevesebb. És az árak, bakker még leárazva is horror. Volt egy tök édes pulóver, 74-es, amit ugye viszonylag sokáig tud(na) hordani. Emberek! Leárazva 4900 HUF. Ami azt jelenti, hogy eredeti áron majd egy tízes. Egy falatka kötött ízé. Kérdeztem is az eladótól, hogy van olyan, aki ezt eredeti áron megveszi? Nem vette a lapot, szerinte a nevet meg kell fizetni. Hát mi nem fizettük meg.
A múltkor írtam, hogy szeretném kipróbálni a Mai (vagy mei?) Tai hordozót! Írtam is a NMA-k helyi szervének vezetőjének, meghívott a klubba, csak lemaradtam róla. Azóta privát vonalon, meg a saját blogjukon próbálok vmi embert találni, aki megmutatna egy ilyet, mert a klubban leghamarabb csak októberben juthatnék hozzá: next klub, ahol lehet kölcsönözni szeptember elején, de az első bálozóknak csak a második klubon adnak kipróbálásra hordozót, az meg csak októberben lesz. Eddig semmi hír, minden NMA nyaral ... úgyhogy eddig nem lettem se letámadva, se megsegítve. Tegnap már a Vaterán hirdetős MT varró pécsinek is írtunk, hogy help, várunk a válaszra...
Egyébként a 7végén lezárult a 68-as korszak. Csupika immár elérve a 71 centis hosszúságot végérvényesen kinőtte az előző, igaz majdnem 3 hónapig használt kollekcióját. Pár darab még használható, de el kellett pakolnom a nagynénémtől kapott, a Nagy Fotózáskor hordott édes macis bodykat, a kedvenc kék kisnadrágomat, a Woof kollekciós pizsamákat, és áttérni a 74-es méretre. De nem búsulok, mert most a Tschibos body-kban vírit két napja, olyan édes, egyszerűen zabálnivaló bennük!!!! És jönnek a színes pólócskák, amik eddig nagyok voltak rá, most már egyre többször. ÉÉÉÉSSS, ha kicsit hűvösebb lesz, jön a nagy premier, és a gyerek először húzza fel az aranyáron (de nem Benetton színvonal) vásárolt kék Esprit kardigánját!!!! Tudom, azt mondtam, hogy nem fogom agyonöltöztetni a gyerekemet, igyexem is visszafogni magam, de nem mindig megy! De legalább próbálok praktikusan vásárolni. Csak azt magyarázza meg nekem valaki, hogy egy 7 hónaposnak való kisnadrágon mi a manónak van: slicc, első zseb (olyan, amibe lehet is tenni ám vmit, nem csak dísz), a lábszárán zseb, gombocskákkal, meg a popsiján, szintén gombbal (hogy legyen, ami matyó mintát nyom a gyerek popsijába, merthogy a delikvens nem áll, csak ül vagy fexik). Nem mondom, jól néznek ki, de azért ez néha túlzás! Olyan, mint a galléros kising 2 hónaposnak, vagy a 2-4 hónaposnak a farmernadrág mindenféle flikflakkal.
A növekedés a pelenkában is megmutatkozik, már megvettük a 4+-os adagot, szerintem még pár napig elleszünk a sima 4-es mérettel, és váltunk. Váltunk azzal is, hogy ha Csipu így folytatja, akkor át kell alakítani a pelenkázó asztalon a dolgokat. Olyan szinten pörög, és nyúlkál, hogy nem lehet megmaradni mellette. És a pelenkák sem maradnak egyben, nyúl és már szedi is szét őket. Vagy szerzek egy dobozkát, és abba rejtem őket (azon vagyok), vagy nem lesznek annyira elől, hanem egy szinttel lejjebb rakom őket. És akkor mi lesz a szépen kialakított és müködtetett FIFO pelenkázó rendszeremmel? (Na ezen, amikor Balunak előadtam, kisebb röhögés támadt, nevessetek Ti is nyugodtan:D). Mert mit tesz egy közgazdász, aki logisztikát és termelésmenedzsmentet is tanult? A pelenkák pörgését FIFO rendszerrel oldja meg. First in, First out! Van az első állomás: szekrényben van egy teljes csomag kibontva. Onnan a pelenkázó lap alá (kézközelbe) kerülnek a pelenkák, általában ott cca 20 darab van. Onnan kerül fel a pelenkázó szintjére általában 6-8 darab, folyamatos használatra, folyamatos frissítés mellett. És nem mindegy ám, hogy milyen sorrendben! Mindig a legrégebben (tehát legfelül lévő) pelenkát , egy szinttel feljebb léptetni, kell elhasználni. Nem csak úgy hebehurgya módon, hogy kikapunk innen is meg onnan is! Ez alól kizárólag a kislányos pelenka a kivétel, azt éjjelre nem adunk a Csipura. Ahhoz még fiatal, hogy lányokkal menjen aludni! És azt is tudjuk (kimutatott statisztikai eredmények igazolják), hogy a politikailag korrekt kisfiús pelenkába statisztikai átlagot tekintve nagy sansszal kakil :))) (ja, ezen a peluson egy néger kisfiú van)
Rájöttünk, hogy a lakásunk olyan, mint egy bombatámadás utáni raktár. A gyerek szobájában van még talán a legnagyobb rend - na jó az ágyon, ott azért vannak kupik, de mégsem olyan, mint a mi szobánk, vagy a nagyszoba. Vakargattuk a buksinkat Baluval, és a 7végén úgy döntöttünk, hogy veszünk még pár bútort, olyat, ami jól zárható, hogy azok ajtaja mögött rejtsük el a kuplerájt:) Tegnap megrendeltük, 8 hét, addig még kerülgetjük a kupacokat. Közben meg amit lehet, szegény Anyósomnál lágeroltatunk, igaz Balu szobájában. De ha oda bekerül a kiságy Csupinak (hogy legyen hol aludnia, ha ott vagyunk, mert a nagyágyról már lemászik, "biztonságosabb a rács mögött", akkor ott sem tom, hogyan leszünk....
Még mindig nem alszunk normálisan. Tegnap pl. 9-kor elaludt, 10-kor kelt, majd éjfélkor, majd 3-kor (ekkor magától visszaaludt), majd 4-kor, és utána fél 9-kor. Buksi anyu javasolt homo kúpot, lehet, hogy bevetjük, de még bírom erővel és bízom benne, hogy megszűnik ez a nyűgössége. Nappal sem alszik sokat, viszont annyit eszik, hogy nem bírjuk. Lehet, hogy van vmi fejlődési ugrás? Jövő héten először kap húst!!! Ezt is elértük! És még mindig van tejem!!!!!!!! :DDDD
Lassan ebédidő. Vmivel megint elcsaptam a hasam, de ha minden jól alakul, talán ma megints strandolunk. És este Buena Vista koncert a Dóm téren...
A hétvégén nem voltunk sehol, mégis voltunk sokfelé :) Szombaton délelőtt behúztunk reggeli után a városba. Egyrészt meg kellett változtatni a bankkártyám PIN kódját (ugyan szóltam nekik, hogy az új kártyámat már a férjezett nevemre gyártsák le, de sikerült a lánykorira, csere, és akkor új PIN, amit nem bírtam megjegyezni), aztán elmentünk a Benetton boltba. Leárazás volt péntektől. 50 %. Gondoltam, most vagy soha, mert az origin áron én ott aztán nem veszek semmit, talán féláron szert tehetek egy zöld-zöld vagy egy kék-kék pólóra (semmi faxni, csak egy igazi Benetton színű pólóra vágytam). És nem elhanyagolható, hogy babaruha részlegük is van. Erre szokta Balu mondani, hogy "Ajaj!!!". A felnőtt részleg katasztrófa volt, mintha mindent felvásároltak volna, ami nem XS méretű. Úgyhogy nem vásároltunk - legalábbis nem ott. A babarészlegben nem bírtam ki. Vettünk egy mostani méretű kis piros pólót és egyet jövő nyárra, ez zöldet. A boltban egyébként 3/4 részben csak csajos cuccok voltak, fiú alig, baba még kevesebb. És az árak, bakker még leárazva is horror. Volt egy tök édes pulóver, 74-es, amit ugye viszonylag sokáig tud(na) hordani. Emberek! Leárazva 4900 HUF. Ami azt jelenti, hogy eredeti áron majd egy tízes. Egy falatka kötött ízé. Kérdeztem is az eladótól, hogy van olyan, aki ezt eredeti áron megveszi? Nem vette a lapot, szerinte a nevet meg kell fizetni. Hát mi nem fizettük meg.
A múltkor írtam, hogy szeretném kipróbálni a Mai (vagy mei?) Tai hordozót! Írtam is a NMA-k helyi szervének vezetőjének, meghívott a klubba, csak lemaradtam róla. Azóta privát vonalon, meg a saját blogjukon próbálok vmi embert találni, aki megmutatna egy ilyet, mert a klubban leghamarabb csak októberben juthatnék hozzá: next klub, ahol lehet kölcsönözni szeptember elején, de az első bálozóknak csak a második klubon adnak kipróbálásra hordozót, az meg csak októberben lesz. Eddig semmi hír, minden NMA nyaral ... úgyhogy eddig nem lettem se letámadva, se megsegítve. Tegnap már a Vaterán hirdetős MT varró pécsinek is írtunk, hogy help, várunk a válaszra...
Egyébként a 7végén lezárult a 68-as korszak. Csupika immár elérve a 71 centis hosszúságot végérvényesen kinőtte az előző, igaz majdnem 3 hónapig használt kollekcióját. Pár darab még használható, de el kellett pakolnom a nagynénémtől kapott, a Nagy Fotózáskor hordott édes macis bodykat, a kedvenc kék kisnadrágomat, a Woof kollekciós pizsamákat, és áttérni a 74-es méretre. De nem búsulok, mert most a Tschibos body-kban vírit két napja, olyan édes, egyszerűen zabálnivaló bennük!!!! És jönnek a színes pólócskák, amik eddig nagyok voltak rá, most már egyre többször. ÉÉÉÉSSS, ha kicsit hűvösebb lesz, jön a nagy premier, és a gyerek először húzza fel az aranyáron (de nem Benetton színvonal) vásárolt kék Esprit kardigánját!!!! Tudom, azt mondtam, hogy nem fogom agyonöltöztetni a gyerekemet, igyexem is visszafogni magam, de nem mindig megy! De legalább próbálok praktikusan vásárolni. Csak azt magyarázza meg nekem valaki, hogy egy 7 hónaposnak való kisnadrágon mi a manónak van: slicc, első zseb (olyan, amibe lehet is tenni ám vmit, nem csak dísz), a lábszárán zseb, gombocskákkal, meg a popsiján, szintén gombbal (hogy legyen, ami matyó mintát nyom a gyerek popsijába, merthogy a delikvens nem áll, csak ül vagy fexik). Nem mondom, jól néznek ki, de azért ez néha túlzás! Olyan, mint a galléros kising 2 hónaposnak, vagy a 2-4 hónaposnak a farmernadrág mindenféle flikflakkal.
A növekedés a pelenkában is megmutatkozik, már megvettük a 4+-os adagot, szerintem még pár napig elleszünk a sima 4-es mérettel, és váltunk. Váltunk azzal is, hogy ha Csipu így folytatja, akkor át kell alakítani a pelenkázó asztalon a dolgokat. Olyan szinten pörög, és nyúlkál, hogy nem lehet megmaradni mellette. És a pelenkák sem maradnak egyben, nyúl és már szedi is szét őket. Vagy szerzek egy dobozkát, és abba rejtem őket (azon vagyok), vagy nem lesznek annyira elől, hanem egy szinttel lejjebb rakom őket. És akkor mi lesz a szépen kialakított és müködtetett FIFO pelenkázó rendszeremmel? (Na ezen, amikor Balunak előadtam, kisebb röhögés támadt, nevessetek Ti is nyugodtan:D). Mert mit tesz egy közgazdász, aki logisztikát és termelésmenedzsmentet is tanult? A pelenkák pörgését FIFO rendszerrel oldja meg. First in, First out! Van az első állomás: szekrényben van egy teljes csomag kibontva. Onnan a pelenkázó lap alá (kézközelbe) kerülnek a pelenkák, általában ott cca 20 darab van. Onnan kerül fel a pelenkázó szintjére általában 6-8 darab, folyamatos használatra, folyamatos frissítés mellett. És nem mindegy ám, hogy milyen sorrendben! Mindig a legrégebben (tehát legfelül lévő) pelenkát , egy szinttel feljebb léptetni, kell elhasználni. Nem csak úgy hebehurgya módon, hogy kikapunk innen is meg onnan is! Ez alól kizárólag a kislányos pelenka a kivétel, azt éjjelre nem adunk a Csipura. Ahhoz még fiatal, hogy lányokkal menjen aludni! És azt is tudjuk (kimutatott statisztikai eredmények igazolják), hogy a politikailag korrekt kisfiús pelenkába statisztikai átlagot tekintve nagy sansszal kakil :))) (ja, ezen a peluson egy néger kisfiú van)
Rájöttünk, hogy a lakásunk olyan, mint egy bombatámadás utáni raktár. A gyerek szobájában van még talán a legnagyobb rend - na jó az ágyon, ott azért vannak kupik, de mégsem olyan, mint a mi szobánk, vagy a nagyszoba. Vakargattuk a buksinkat Baluval, és a 7végén úgy döntöttünk, hogy veszünk még pár bútort, olyat, ami jól zárható, hogy azok ajtaja mögött rejtsük el a kuplerájt:) Tegnap megrendeltük, 8 hét, addig még kerülgetjük a kupacokat. Közben meg amit lehet, szegény Anyósomnál lágeroltatunk, igaz Balu szobájában. De ha oda bekerül a kiságy Csupinak (hogy legyen hol aludnia, ha ott vagyunk, mert a nagyágyról már lemászik, "biztonságosabb a rács mögött", akkor ott sem tom, hogyan leszünk....
Még mindig nem alszunk normálisan. Tegnap pl. 9-kor elaludt, 10-kor kelt, majd éjfélkor, majd 3-kor (ekkor magától visszaaludt), majd 4-kor, és utána fél 9-kor. Buksi anyu javasolt homo kúpot, lehet, hogy bevetjük, de még bírom erővel és bízom benne, hogy megszűnik ez a nyűgössége. Nappal sem alszik sokat, viszont annyit eszik, hogy nem bírjuk. Lehet, hogy van vmi fejlődési ugrás? Jövő héten először kap húst!!! Ezt is elértük! És még mindig van tejem!!!!!!!! :DDDD
Lassan ebédidő. Vmivel megint elcsaptam a hasam, de ha minden jól alakul, talán ma megints strandolunk. És este Buena Vista koncert a Dóm téren...
2010. augusztus 6., péntek
változások
Csupi pár napja megváltoztatta alvási szokásait. Eddig általában 9, fél 10 körül kezdtük az esti etetést (előtte séta, masszázs, fürcsirajongás), és utána ment aludni. Egy ideje már csak cicin tud elaludni, nem tudom mi történhetett, próbálkoztunk a felvesz, megnyugtat, letesz módszerrel, de egy idő után mindig az lett, hogy vagy én vagy Balu vagy mindketten hulla fáradtak és kimerültek voltunk, Csupi szintén (itt azért min 1 óra "küzdés volt előtte), és megszánva magunkat cicin elaltattam - 3 perc alatt. Ezután általában 5-6-ig aludt, akkor egy kis ivás ciciről és durmolt 9-ig.
Pár napja nem ez van. Egyrészt próbáljuk korábban fürdetni, talán azért, vagy mert front van, vagy a fogai, de éjjel kétszer kel, ma is 2-kor és 5-kor. Ilyenkor szopi és bealszik, csak én nem tudok utána rendesen visszaaludni. Olyan fáradt vagyok, mint amikor a Pici 1-2 hónapos lehetett.
meghibbantam - talán a kialvatlanság miatt, de úgy döntöttem, hogy szívesen kipróbálnék egy háti hordozót - Mai Tai-t. Sokat nézegettem a neten, és azt hiszem, hogy ez lenne nekem megfelelő, mert olyan gáz, hogy csak Balu tudja vinni a picit hordozóban, én már nem bírom a 9 kiló feletti súlyát, hiába van könnyített Björnünk, nekem ez már fáj hátilag. majoltam, és rászántam magam, hogy betegyem a kisujjam az oroszlán barlangba: írtam a NMA-k pécsi szervének vezetőjének, hogy nem tudna-e segíteni, rögtön invitált is a klubjukba meg a honlapjukra. Na oda regisztráltam is, de írni még nem mertem, nehogy rám zúduljanak a pfuj kengurus hordozó, pfuj eldobható pelus, pfuj tápsre és kész bébikaja és egyéb anyagokkal ... de vhonnan szereznem kellene egy MT-t, hogy legalább kipórbálhasam, mert az is lehet, hogy nem is olyan jó az én hülye hátamra, meg Csipa sem bírná, szóval össze kellene szednem a lelkierőmet... talán a 7végén....
Megyek, kicsit ledőlők, mondta a kémény. Csipu alszik, Balu dolgozik, én meg asszem bekapcsolom a dobozt és agynyúzok vmi argentin szappanossal.
Pár napja nem ez van. Egyrészt próbáljuk korábban fürdetni, talán azért, vagy mert front van, vagy a fogai, de éjjel kétszer kel, ma is 2-kor és 5-kor. Ilyenkor szopi és bealszik, csak én nem tudok utána rendesen visszaaludni. Olyan fáradt vagyok, mint amikor a Pici 1-2 hónapos lehetett.
meghibbantam - talán a kialvatlanság miatt, de úgy döntöttem, hogy szívesen kipróbálnék egy háti hordozót - Mai Tai-t. Sokat nézegettem a neten, és azt hiszem, hogy ez lenne nekem megfelelő, mert olyan gáz, hogy csak Balu tudja vinni a picit hordozóban, én már nem bírom a 9 kiló feletti súlyát, hiába van könnyített Björnünk, nekem ez már fáj hátilag. majoltam, és rászántam magam, hogy betegyem a kisujjam az oroszlán barlangba: írtam a NMA-k pécsi szervének vezetőjének, hogy nem tudna-e segíteni, rögtön invitált is a klubjukba meg a honlapjukra. Na oda regisztráltam is, de írni még nem mertem, nehogy rám zúduljanak a pfuj kengurus hordozó, pfuj eldobható pelus, pfuj tápsre és kész bébikaja és egyéb anyagokkal ... de vhonnan szereznem kellene egy MT-t, hogy legalább kipórbálhasam, mert az is lehet, hogy nem is olyan jó az én hülye hátamra, meg Csipa sem bírná, szóval össze kellene szednem a lelkierőmet... talán a 7végén....
Megyek, kicsit ledőlők, mondta a kémény. Csipu alszik, Balu dolgozik, én meg asszem bekapcsolom a dobozt és agynyúzok vmi argentin szappanossal.
2010. augusztus 5., csütörtök
Élményfürdő és a tárlat
Nem is tudom, valahogy mindig elmarad, hogy blogot írjak. Komolyan mondom, hogy kellene egy olyan szonda, amit a fejemhez lehet rögzíteni, és a szopiztatás közben jövő gondolataimat le tudnám írni. Mert vhogy, mire ide kerülök, addigra egy csomó minden kimegy a fejemből.
Élményfürdő
Hétfőn végre eljutottam strandra! Ez azért nagy szám, m ert egyrészt komoly logisztikai gondokat kellett megoldani (mit vigyünk magunknak, gyereknek, mikor és hova merjünk elmenni), másrészt nem volt fürdőruhám. A tavalyi modellből hasban kifogytam, a tavalyelőtti modellek pedig már 5-6 évesek voltak, az egyik fel is adta a szolgálatot, és bevallom, lövésem sincs, hogy hova pakoltam el őket.
A fürdőruha vételt szombaton megoldottam I-vel. Jött értem, bevitt az Árkádba, és shoppingoltunk csajosan, amíg Balu Csipura vigyázott. Volt olyan bolt, ahonnan inkább kijöttem, miután az igényeim felsorolása után (nem lehet merevítős, sem mellemelős szivacsos, ne legyenek rajta fémdarabok, csitek-csatok és lehetőség szerint a bugyi része se 2 milinégyzetcentiből álljon) az egyébként éppen 18 múlt kis eladó csajszi közölte: Akkor én feladom. De a hervisben kaptam, Adidas, szép, jól is áll (szerintem).
Szóval 7főn felavattuk a Pollack strandon. Reggel hami után bevágódtunk a kocsiba, mentünk, Balu sátrat vert oszt go úszni. Mármint ő, én maradtam a picivel. Elvoltunk, ismerkedtünk a nénikkel (egyébként a gyerek mindenkiből ismerkedési ingert vált ki), és amikor Balu visszajött, akkor jöttem én. A víz hideg volt, de nem hagyhattam ki: végre vízbe merültem!!!! Erre utoljára a vajúdásomkor volt példa, és előtte tavaly augusztusban a horvát tengerben. Csontig fagytam a vízben, de úsztam 3 hosszt (ez nálam nagy szám!) és kijöttem ... bár szívem szerint maradtam volna még, mert annak ellenére, hogy hideg volt a víz, olyan jól éreztem magam!!!! Ha az idő engedi, ezt még ismételni fogjuk!
Tárlat
Tegnap megnéztük a Munkácsy kiállítást, most itt van Pécsett a 3 kép. Nagyon bíztam benne, hogy megint olyan lehengerlő élményem lesz, mint tavaly az Utolsó vacsoránál - belépek, meglátom a képet, nézem nézem nézem és "üt". Sajnos nem lett teljesen olyan az élmény, habár tény, hogy igencsak monumentális a látvány. Én a szervezők helyében - persze könnyű így az oldalvonalról beleszólni - nagyobb terembe tettem volna a képeket, hogy legyen helye az embernek nézni és nézni, és ne zavarjanak be a többi látogatók a látványba. És azt is szívesen vettem volna, ha le lehet ülni a képekkel szemben, hogy csendben lehessen őket szemlélni. Anyway, érdemes volt megnézni, kulturálódtunk kicsit Baluval és Csupival (igaz, ő átaludta a dolgot, de a "hely levegőjét azért beszívta")
Vannak még gondolatok, de hagyom Balut is kibontakozni, főleg az AT-s élményei miatt :D
Pusszantás!
Élményfürdő
Hétfőn végre eljutottam strandra! Ez azért nagy szám, m ert egyrészt komoly logisztikai gondokat kellett megoldani (mit vigyünk magunknak, gyereknek, mikor és hova merjünk elmenni), másrészt nem volt fürdőruhám. A tavalyi modellből hasban kifogytam, a tavalyelőtti modellek pedig már 5-6 évesek voltak, az egyik fel is adta a szolgálatot, és bevallom, lövésem sincs, hogy hova pakoltam el őket.
A fürdőruha vételt szombaton megoldottam I-vel. Jött értem, bevitt az Árkádba, és shoppingoltunk csajosan, amíg Balu Csipura vigyázott. Volt olyan bolt, ahonnan inkább kijöttem, miután az igényeim felsorolása után (nem lehet merevítős, sem mellemelős szivacsos, ne legyenek rajta fémdarabok, csitek-csatok és lehetőség szerint a bugyi része se 2 milinégyzetcentiből álljon) az egyébként éppen 18 múlt kis eladó csajszi közölte: Akkor én feladom. De a hervisben kaptam, Adidas, szép, jól is áll (szerintem).
Szóval 7főn felavattuk a Pollack strandon. Reggel hami után bevágódtunk a kocsiba, mentünk, Balu sátrat vert oszt go úszni. Mármint ő, én maradtam a picivel. Elvoltunk, ismerkedtünk a nénikkel (egyébként a gyerek mindenkiből ismerkedési ingert vált ki), és amikor Balu visszajött, akkor jöttem én. A víz hideg volt, de nem hagyhattam ki: végre vízbe merültem!!!! Erre utoljára a vajúdásomkor volt példa, és előtte tavaly augusztusban a horvát tengerben. Csontig fagytam a vízben, de úsztam 3 hosszt (ez nálam nagy szám!) és kijöttem ... bár szívem szerint maradtam volna még, mert annak ellenére, hogy hideg volt a víz, olyan jól éreztem magam!!!! Ha az idő engedi, ezt még ismételni fogjuk!
Tárlat
Tegnap megnéztük a Munkácsy kiállítást, most itt van Pécsett a 3 kép. Nagyon bíztam benne, hogy megint olyan lehengerlő élményem lesz, mint tavaly az Utolsó vacsoránál - belépek, meglátom a képet, nézem nézem nézem és "üt". Sajnos nem lett teljesen olyan az élmény, habár tény, hogy igencsak monumentális a látvány. Én a szervezők helyében - persze könnyű így az oldalvonalról beleszólni - nagyobb terembe tettem volna a képeket, hogy legyen helye az embernek nézni és nézni, és ne zavarjanak be a többi látogatók a látványba. És azt is szívesen vettem volna, ha le lehet ülni a képekkel szemben, hogy csendben lehessen őket szemlélni. Anyway, érdemes volt megnézni, kulturálódtunk kicsit Baluval és Csupival (igaz, ő átaludta a dolgot, de a "hely levegőjét azért beszívta")
Vannak még gondolatok, de hagyom Balut is kibontakozni, főleg az AT-s élményei miatt :D
Pusszantás!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)