9 vagy 40

Nem teljesen értem a terhes matekot, de a lényeg, hogy napra pontosan szombaton volt Csipukánk 40 hetes avagy 9 hónapos, és ez nagy szám! 3/4 éves lett! Meg is lett puszulgatva rendesen, habár azt kap mindenféle külön esemény nélkül. És ő is ad vissza, habár azok után inkább kajapakolást kell takarítanom az arcomról, mert még nem tökéletes a technikája ... hacsak nem arról van szó, hogyan harapjon meg, húzza meg a hajam, tépje le a szemüvegem, vagy ezek tetszőleges kombinációja.
Annyi minden az eszemben volt, amit le szerettem volna írni, de elszáll az ihlet. Kissé majrézok mostanában, persze mindenki nyugtatgat, de nem tom, ők hogyan lennének az én helyzetemben - bocsika, nem személyes tényleg, szeretlek ám Titeket! Csipuka ugyanis még mindig nem közlekedik. Illetve közlekedik, de csak pörög és forog, de sem nem kúszik, sem nem mászik. Hátrafelé néha lecsúszik, és egyre jobban kutyázik, de semmi egyéb. Ülni egyre ügyesebb, de ennyi. És körülöttünk már mindenki megy, teker, áll, majdhogynem szalad, olyanok is, akik jóval fiatalabbak. Persze tudom, nagy és nehéz a gyerek, meg majdcsak megtanulja, meg fiú, meg mittoménmégmivel lehet nyugtatni, de annyira engem ezek nem nyugtatnak meg. Azt is mondhatnánk, hogy addig örüljek, amíg megmarad a popsiján, de lassan már jó lenne kergetőzni vele, és elpakolni a cuccokat a lakásban, mert az az élet rendje. Ő meg csak ül / fexik, csendben majszolja a játékait, döhög, nevetgél és hisztizik, ha elgurul vmi, és nem éri el. Én meg edzem, mint egy kiskutyust, hogy menj el érte, de nem megy...

A hétvégén nagy sétálást csaptunk, készültek fotók is, remélem Balu majd feltölti a gépre, és akkor tudjuk közölni is. Voltunk ismét a Tettyén, Szecskán meg Orfűn is. Itt a Picike jól bealudt, előtte / közben jól bekakilt, úgyhogy volt nagy mosás utána. Még ott a kocsiban tisztába tettem ... ill. amit le tudtam szedni róla, azt leszedtem, a többi maradt, kicsit szagosmüge maradt a Drága:) Beüzemeltük az etetőszék tálca és "tökfogó" részét is, most már rendesen ül benne, és veri a blattot mindennel, ami a kezébe kerül. Érdekes, hogy minden érdekli, és azok a legjobb játékok, amik nem is annak lettek kitalálva: a műanyag dobozka, a PZS tartója, egy gyufásdoboz, üres műanyag üveg stb. Egyre ügyesebben fog, néha azt hiszem, hogy visszagurítja a labdát, és tudatosan :)

Atyám sajnos nem javul, habár az is jó hír, hogy nem romlik az állapota. Még mindig az intenzíven, nem találják, hogy mi okozza a tüdőgyulladást, addig meg marad a lélegeztetőn, és egyre türelmetlenebb. Nem bír megülni a popsiján, sosem tudott, most meg szegény még ki is van szolgáltatva. Sajnálom, és próbálok lelket önteni belé, ami néha úgy megy, hogy jól megmosom a fejét. És vitzeket mesélek neki, meg videókat viszek be Csipuról.

Elnézést, most nem voltam sziporkázós, esik az eső, álmosító idő van.