Tegnap volt a 6. hét! Huh, el sem hisszük :) A 7végén készültek újabb képek, most megy fel a Képtárba, lehet szemezgetni, főleg a Macsó Pasimmal (na vajon melyik képre gondolhatok?). Közben tűkön ülünk, mert két kismama is van a családban / barátok között, akik lassan szülnek, lessük a mobilokat / telefont a hírekkel kapcsolatban, habár H-nak még bőven lenne ideje, de már nagyon a "végét járja".
Tegnap volt Big Shopping, ezúttal nekünk is (két farmer, két felső, kozmetikumok), meg Csumpinak is persze. Ma megprószálunk megint a városban sétálni, tegnap este a Szecskán voltunk családostul, remélem az időjárás is kegyes lesz hozzánk.
Holnap nőgyogyó - kontroll és ajándék átadása, elkészült a kiscsomag pár perce az ajándékával :)
Még mindig kialvatlanok vagyunk, de asszem ez nem újdonság, de még nem váltunk el, habár néha kell a türelem egymás és Csumpi iránt is, de hát ez erről (is) szól.
Ps.: A blogírás után jött a telefon: Simon megérkezett 4100 grammal és 54 centivel. Ők is vizsgálatra mentek, de haza ma már csak CSK megy. hehe :) Ezúton is SOK SOK Gratula nekik!!
2010. február 28., vasárnap
2010. február 25., csütörtök
Ez egy ilyen nap
Ma kétszer is voltunk sétálni Csumpival és anyukámmal. Az egyik tervezett volt, a másik nem annyira. Eddig - huh, ez úgy hangzik, mintha már vagy negyvenszer sétáltunk volna, pedig csak párszor - délutánonként mentünk, de azt találtam ki (mindennel magyarázom a hullámzó "tej helyzetet" -, hogy biztos azért van du kevesebb, mert nem pihenek, hanem sétálok. R-GO: menjünk de sétálni!
Na ezen felbúzdulva etetést követően (ami amolyan tízórainak is beillett) összecsomagoltuk a gyerkőcöt, és go! Gondoltam meglepem a kollégákat meg azt a pár embert akiknek első körben a cégnél szívesen megmutatnám a lurkót, úgyhogy telefont is ragadtam. A találati arány az angol-magyart idézte: 3:2. 3 nem elérhető, mivel vagy Debrecen, vagy Bp, vagy épp Bp felé tart. De 2 megvolt, igaz ebből 1 (HG) épp Mohács felől jött vissza, de kibekkeltem a "csoszogós babakocsis" tempóval, hogy ő is lássa :)
Délutáni nem tervezett sétát Balu "indokolta". Mikor hazajött, olyan volt mint egy madárijesztő, csak nem az Óz-ból való helyes fajtából :( Anyuval ágyba parancsoltuk fél 5-kor, és etetés után összeszedtük a gyerkőcöt, és leléptünk, nehogy a szokásos sírás / altatás hangzavarral megzavarjuk. Gondoltam, meglátogatjuk Mártit és a "csajokat" a terhestornáról, erre nem épp ma maradt el, mert Márti is Bp-en van? :( Na ez sem jött be, de majd legközelebb!
Most én virrasztok, a Kis Madárijesztőmet aludni küldtem, mert du csak 1 órát tudott. Mivel nekem nemsokára újra etetni kell, nekem már nem érdemes lefeküdni, de Balu tud egy órát aludni, majd a "végére" keltem, addig is pótolja az alvást. Ma én nyertem eddig, ha jól számolom bennem 1 órával több alvás volt /van, így elértem a cca 6 órát 24 óra alatt, az már jónak számít :)
Addig is elintézem a bankügyeket, benézek a postaládámba, és megyek "anyarobotolni".
N.
Na ezen felbúzdulva etetést követően (ami amolyan tízórainak is beillett) összecsomagoltuk a gyerkőcöt, és go! Gondoltam meglepem a kollégákat meg azt a pár embert akiknek első körben a cégnél szívesen megmutatnám a lurkót, úgyhogy telefont is ragadtam. A találati arány az angol-magyart idézte: 3:2. 3 nem elérhető, mivel vagy Debrecen, vagy Bp, vagy épp Bp felé tart. De 2 megvolt, igaz ebből 1 (HG) épp Mohács felől jött vissza, de kibekkeltem a "csoszogós babakocsis" tempóval, hogy ő is lássa :)
Délutáni nem tervezett sétát Balu "indokolta". Mikor hazajött, olyan volt mint egy madárijesztő, csak nem az Óz-ból való helyes fajtából :( Anyuval ágyba parancsoltuk fél 5-kor, és etetés után összeszedtük a gyerkőcöt, és leléptünk, nehogy a szokásos sírás / altatás hangzavarral megzavarjuk. Gondoltam, meglátogatjuk Mártit és a "csajokat" a terhestornáról, erre nem épp ma maradt el, mert Márti is Bp-en van? :( Na ez sem jött be, de majd legközelebb!
Most én virrasztok, a Kis Madárijesztőmet aludni küldtem, mert du csak 1 órát tudott. Mivel nekem nemsokára újra etetni kell, nekem már nem érdemes lefeküdni, de Balu tud egy órát aludni, majd a "végére" keltem, addig is pótolja az alvást. Ma én nyertem eddig, ha jól számolom bennem 1 órával több alvás volt /van, így elértem a cca 6 órát 24 óra alatt, az már jónak számít :)
Addig is elintézem a bankügyeket, benézek a postaládámba, és megyek "anyarobotolni".
N.
2010. február 21., vasárnap
Rövid hírek
Pár gyors hír a házunk tájáról távirati stílusban:)
Újabb éjszakát éltünk túl, ezúttal a nagy esti üvöltés elmaradt, csak apróbb rohamok voltak, este fél 10-kor Csumpi már aludt, igaz nem egyfolytában az egész éjszakát, de jó kisfiú volt. (mondjuk megértem, hogy hamarabb felkelt, miután az egyik etetésbe úgy belealudt, hogy 10 perc "abuzálás" után sem tudtuk a kaját a szájába erőszakolni, feladtuk, és letettük vízszintbe)
Ma ismét használtam a borotvámat :) (bocs, ez lehet, hogy túl intim lesz, de nekem mérföldkő!), és most már szép a lábam! Eddig hol a hatalmas hasam, hol az energia, hol az idő hiányzott a művelethez, most minden egyben volt!
Tegnap itt volt a szülésznőnk látogatóba. Az esemény titkos (vagy kevésbé titkos) apropóját az anyagiak rendezése adta, de azt hiszem G. nem csak ezért maradt itt majd 2 órát, hanem tényleg jól érezte magát. Csípem a csajt (ja bocs, kétgyerekes anyukára ilyet nem mondunk), jót dumáltunk, röhögtünk:) Meghatódott az ajándékon, mert azért az nem dukál, hogy az ember csak úgy "hozzávágjon" egy borítékot benne a lével. Kapott egy üveg bort, aminek Balu csinált extra címkét a köv. felirattal: Szentei Árontól Gabinak a "tökös" szülésznőnek sok szeretettel. 2010.01.16.
Alakul a szülész dokinak szánt ajándékunk is, az utalványt még múltkor beszereztük, a fotót hármunkról hope ma elkészítjük, azt Balu ki tudja majd nyomtatni. A kísérő levelet elkezdtük írni, azt is befejezzük ma. Március 1-én van a randink.
Ma anyu itt alszik, hogy az éjszakai műszakban segítsen, hogy Balu tudjon kicsit többet pihenni, holnap wörk again, need energy. (habár ma délelőtt megint hőemelkedése volt... ami nekem nem tetszik. Holnap reggel hívja a háziorvost, megláttyuk).
Pusza, N.
Újabb éjszakát éltünk túl, ezúttal a nagy esti üvöltés elmaradt, csak apróbb rohamok voltak, este fél 10-kor Csumpi már aludt, igaz nem egyfolytában az egész éjszakát, de jó kisfiú volt. (mondjuk megértem, hogy hamarabb felkelt, miután az egyik etetésbe úgy belealudt, hogy 10 perc "abuzálás" után sem tudtuk a kaját a szájába erőszakolni, feladtuk, és letettük vízszintbe)
Ma ismét használtam a borotvámat :) (bocs, ez lehet, hogy túl intim lesz, de nekem mérföldkő!), és most már szép a lábam! Eddig hol a hatalmas hasam, hol az energia, hol az idő hiányzott a művelethez, most minden egyben volt!
Tegnap itt volt a szülésznőnk látogatóba. Az esemény titkos (vagy kevésbé titkos) apropóját az anyagiak rendezése adta, de azt hiszem G. nem csak ezért maradt itt majd 2 órát, hanem tényleg jól érezte magát. Csípem a csajt (ja bocs, kétgyerekes anyukára ilyet nem mondunk), jót dumáltunk, röhögtünk:) Meghatódott az ajándékon, mert azért az nem dukál, hogy az ember csak úgy "hozzávágjon" egy borítékot benne a lével. Kapott egy üveg bort, aminek Balu csinált extra címkét a köv. felirattal: Szentei Árontól Gabinak a "tökös" szülésznőnek sok szeretettel. 2010.01.16.
Alakul a szülész dokinak szánt ajándékunk is, az utalványt még múltkor beszereztük, a fotót hármunkról hope ma elkészítjük, azt Balu ki tudja majd nyomtatni. A kísérő levelet elkezdtük írni, azt is befejezzük ma. Március 1-én van a randink.
Ma anyu itt alszik, hogy az éjszakai műszakban segítsen, hogy Balu tudjon kicsit többet pihenni, holnap wörk again, need energy. (habár ma délelőtt megint hőemelkedése volt... ami nekem nem tetszik. Holnap reggel hívja a háziorvost, megláttyuk).
Pusza, N.
2010. február 20., szombat
A nagy MAGYAR ANYA
Sziasztok! Csak röviden, jól vagyunk, túléltünk ismét 1 krízist 3 óra bömbölés hasfájással, most már erre is edzettek vagyunk :)
Na ami miatt megteszem ezt a rövid bejegyzést, az az, hogy Nic-et ma este lefotóztam nagy magyar anya pózban! Illetve majdnem, mert nincsenek tejfoltok a ruháján, és annyira Ő sem csapzott, ja és Ő ugye német, de sebaj. Mondjuk úgy konvergál a Nagy Magyar Anyaság felé! ÍME!
Na ami miatt megteszem ezt a rövid bejegyzést, az az, hogy Nic-et ma este lefotóztam nagy magyar anya pózban! Illetve majdnem, mert nincsenek tejfoltok a ruháján, és annyira Ő sem csapzott, ja és Ő ugye német, de sebaj. Mondjuk úgy konvergál a Nagy Magyar Anyaság felé! ÍME!
2010. február 19., péntek
Csík tolja a repülőt?
Az egyik nagy drogérialáncnak (R betűs) van egy olyan akciója, hogy ha x db matricát összegyűjtesz, akkor a köv vásárlásnál minden cikkből -15% lejön. Anyuméknak meg nekünk is összejött a mennyiség, terveztük már egy ideje, hogy az egyik bónfüzetet levásároljuk, ma volt a napja. Előtte szépen listát írtunk Baluval, volt rajta minden, a babának is, mivel a törlőkendő meg a pelenkázó alátét nagyüzemben fogy, és R-est használunk (a bolt tőlünk vagy 300 méterre van, soxor nem nézegetjük, hogy mi hol olcsóbb, mert itt gyalog is megvesszük, máshol meg benzinktg is megy rá).
A lényeg, hogy anyuval találkoztunk a bolt előtt délelőtt, és bementem. Nekem cca 20 termék volt a listámon, anyunak csak pár, de azok mosópor, meg öblítő, ami nem két deka. megkérdeztem az eladót, hogy a kedvezménynél van-a vmi ár vagy mennyiségi korlát, nemleges választ kaptam, úgyhogy akkor gyerünk, vásároljuk ki őket a pelenkázó alátét készletből :)
Ebben a boltban a bejáratnál csak kosarak vannak, de megláttam az egyik polcrendszer előtt 3 kiskocsit, meg is örültem neki, legalább kényelmesen tesszük bele a kismillió cuccost. El is mentem érte, mire a pénztáros "kedvesen" rám szólt, hogy "A kocsi a személyzeté, azzal pakolnak, a vásárlók csak kosarat használhatnak!" Szó szerint. Én köpni nyelni nem tudtam! És akkor mit képzel, mibe pakolom a vásárolni valót????? (ha csak egy mosóport veszek, meg egy öblítőt, meg egy 8-as WC papír tekercset, már az sem fér be a kosárba).
Jó kislányként 3 kosárral nekiindultunk anyuval vásárolni, tele pakoltuk csumára, majd beálltunk a sorba (nem vettem mindent, mert nem volt több hely, és több kezünk), ahol láttuk, hogy a 3 kiskocsi továbbra is érintetlenül ott porosodik ahol előbb voltak. Jól felment a pumpa, alig blazírt hangon a sorban úgy, hogy a pénztáros is hallja megjegyeztem anyunak a tényállást, és azt, hogy ha a vásárlók nem használhatják a kiskocsit, akkor nem, de akkor nem is vásárolok annyit, amit terveztem, ha ez jó a boltnak, akkor lelkük rajta...
Már lenyugodtam, tudom, hogy igazából a boltvezetőt kellett volna kérnem, vagy a vásárlók könyvét, vagy kijönni a boltból. Egyiket sem tettem, meghajoltam a "csík" előtt :(
Ps: Balu hullámzó hőmérsékleti térképet mutat, aminek annyira nem örülök, de láza legalább már nincs. Csumpi alszik, én várom a szülésznőt, jön látogatóba (remélem, most sikerül találkozni Vele, meggyógyult)
A lényeg, hogy anyuval találkoztunk a bolt előtt délelőtt, és bementem. Nekem cca 20 termék volt a listámon, anyunak csak pár, de azok mosópor, meg öblítő, ami nem két deka. megkérdeztem az eladót, hogy a kedvezménynél van-a vmi ár vagy mennyiségi korlát, nemleges választ kaptam, úgyhogy akkor gyerünk, vásároljuk ki őket a pelenkázó alátét készletből :)
Ebben a boltban a bejáratnál csak kosarak vannak, de megláttam az egyik polcrendszer előtt 3 kiskocsit, meg is örültem neki, legalább kényelmesen tesszük bele a kismillió cuccost. El is mentem érte, mire a pénztáros "kedvesen" rám szólt, hogy "A kocsi a személyzeté, azzal pakolnak, a vásárlók csak kosarat használhatnak!" Szó szerint. Én köpni nyelni nem tudtam! És akkor mit képzel, mibe pakolom a vásárolni valót????? (ha csak egy mosóport veszek, meg egy öblítőt, meg egy 8-as WC papír tekercset, már az sem fér be a kosárba).
Jó kislányként 3 kosárral nekiindultunk anyuval vásárolni, tele pakoltuk csumára, majd beálltunk a sorba (nem vettem mindent, mert nem volt több hely, és több kezünk), ahol láttuk, hogy a 3 kiskocsi továbbra is érintetlenül ott porosodik ahol előbb voltak. Jól felment a pumpa, alig blazírt hangon a sorban úgy, hogy a pénztáros is hallja megjegyeztem anyunak a tényállást, és azt, hogy ha a vásárlók nem használhatják a kiskocsit, akkor nem, de akkor nem is vásárolok annyit, amit terveztem, ha ez jó a boltnak, akkor lelkük rajta...
Már lenyugodtam, tudom, hogy igazából a boltvezetőt kellett volna kérnem, vagy a vásárlók könyvét, vagy kijönni a boltból. Egyiket sem tettem, meghajoltam a "csík" előtt :(
Ps: Balu hullámzó hőmérsékleti térképet mutat, aminek annyira nem örülök, de láza legalább már nincs. Csumpi alszik, én várom a szülésznőt, jön látogatóba (remélem, most sikerül találkozni Vele, meggyógyult)
2010. február 18., csütörtök
Taku kiszáll
Legalábbis az F1-es körforgásból. Saját honlapján, közölte, hogy az IndiCar-ban folytatja a KV Racing színeiben. Szóval akkor 2010-ben sajnos nem látjuk Takut az F1-ben :(További hírek a saját honlapján angolul... Na akkor idén a Gyerek majd azt halgathatja, hogy PUS KOBA PUSH!!! :) Bár ez messze nem lesz olyan mint a PUSH TAKU PUSH!! De mégis Japós.
Amúgy jobban vagyok. Ma teszünk 1 tesztkört Nic-el hogy bírom a kintlétet. Jól fogom bírni!
Amúgy jobban vagyok. Ma teszünk 1 tesztkört Nic-el hogy bírom a kintlétet. Jól fogom bírni!
2010. február 16., kedd
FB
Na engem is utolért. Ma délelőtt Balu megmutatta kérésemre, és megint itt ülök előtte, és ismerősöket keresek, meg megjegyzek. Szörnyű :(
Egyébként OK volt a hallásvizsgálat is, utána felavattuk a babakocsit, készült pár kép, idővel töltjük (ja bocs, Balu) a netre is.
csók!
Egyébként OK volt a hallásvizsgálat is, utána felavattuk a babakocsit, készült pár kép, idővel töltjük (ja bocs, Balu) a netre is.
csók!
2010. február 15., hétfő
És a többi..
Helló hálló, itt a másik oldalborda :) Ha még nem tűnt volna fel, akkor jobban vagyunk! Aludni ugyan sokat nem alszunk, de többet mint szombaton. Vasárnap és és ma is egész jól volt Csumpika!
Ma elkéretőztem melóhelyről, mert újabb orvosi vizsgálat következett: csípőultrahang.
Elötte még elmentem a babakocsiért, meg 1 kis meglepiért Nicnek; Kedvenc virágosunkat beizzítottam 1 kis tulipánért. Az Nic kedvence. Igaz narancssárgát nem kaptam de a szép sárga tulipánok is mesésen mutatnak a vázában! :)
Majd a kis meglepi után következett az ultrahang. Csumpika a bepakolást kicsit nehezen viselte, de amint bekerült a kocsiba csend lett. A következő bömbire a rendelőig kellett várni; hál Isten elég hamar bekerültünk. Nic ment be a Picivel, ahol a doki, meg csomó tanuló orvos (nem rezidensek középkorúak) voltak még bent. Nic elmondása szerint nem álltak a helyzet magaslatán, így a proff 1 idő után átvette a gyereket, és ezután végeztek 5 perc alatt.
Bébivel minden okés, 3 hónap múlva kell majd visszamennünk valami kontrollfélére.
Hazafele gondoltunk 1 nagyot, és körbehordoztuk a Kicsikét mint a véres kardot; megmutattok a két dédszülőnek - oda voltak meg vissza! (NANÁ! :) - aztán hazafele még 1 szomszéd is elkapott minket a házban, 1 másikhoz meg mi kopogtunk be megmutizni; akiktől kaptunk 1 kis helyet az alagsorban a babakocsinak.
Ma elkéretőztem melóhelyről, mert újabb orvosi vizsgálat következett: csípőultrahang.
Elötte még elmentem a babakocsiért, meg 1 kis meglepiért Nicnek; Kedvenc virágosunkat beizzítottam 1 kis tulipánért. Az Nic kedvence. Igaz narancssárgát nem kaptam de a szép sárga tulipánok is mesésen mutatnak a vázában! :)
Majd a kis meglepi után következett az ultrahang. Csumpika a bepakolást kicsit nehezen viselte, de amint bekerült a kocsiba csend lett. A következő bömbire a rendelőig kellett várni; hál Isten elég hamar bekerültünk. Nic ment be a Picivel, ahol a doki, meg csomó tanuló orvos (nem rezidensek középkorúak) voltak még bent. Nic elmondása szerint nem álltak a helyzet magaslatán, így a proff 1 idő után átvette a gyereket, és ezután végeztek 5 perc alatt.
Bébivel minden okés, 3 hónap múlva kell majd visszamennünk valami kontrollfélére.
Hazafele gondoltunk 1 nagyot, és körbehordoztuk a Kicsikét mint a véres kardot; megmutattok a két dédszülőnek - oda voltak meg vissza! (NANÁ! :) - aztán hazafele még 1 szomszéd is elkapott minket a házban, 1 másikhoz meg mi kopogtunk be megmutizni; akiktől kaptunk 1 kis helyet az alagsorban a babakocsinak.
Post it post
A barátaim, kollégáim ismerik azt a heppemet, hogy imádom a post-itokat. Ez az imádat abban is látszik, hogy kismillió féle, fajtájú, formájú és színes post itot halmoztam fel az évek során a munkahelyemen, az asztalom mindig min 3-6 post-ittal fel volt dekorálva, hogy mit kell még megcsinálnom, mit ne felejtsek el. Ha egy papírboltba betévedtem, akkor előszeretettel forgattam a még ismeretlen post-itokat, Balu legnagyobb "megrökönyödésére", abban bízva, nehogy vegyek egyet, mert iszonyat mibe nem kerül egy nyilacska alakú 3 színben pompázó "gyönyörűség". A kollégáimtól "eltáv" ajándéknak is - többek között - egy halom post itot kaptam :)
Na mindezt azért írom le, mert nem tudjátok elképzelni, milyen mostanában a lakásunk, de igyexem rövid leírást adni róla:
- az előszoba tükör elég régóta "lakhelye" két rózsaszín normál post-itnak, rajta kedves üzenet emlékek egymásnak Baluval. Ezt a szülés előtt kiegészítettem egy halom újabbal egy Kp-i fő üzenettel, amelyen az ált: "Szülés után felhívandóak". Balunak volt címezve, rajta a gyerekorvos, a háziorvos, védőnő, EON-os HR-es száma, neve. Plusz védőnő, szülésznő és nőgyógyász telefonszámokkal.
- az első otthon töltött napon Balu kiegészítette a "listát" egy pizzéria telszámos post -ittal, majd jöttek a "mikor kell visszaadni a mérleget" üzenetek, meg a tápszer mennyiség (mit mihez kell keverni - ezt lassan le is kellene szedni, ki a fenének kell tápszer???) emlékeztető, no meg egyebek
- nemrég szintén a tükrön landolt egy nagyobb post it, rajta a fontosabb személyi adatok (TAJ számok, stb), ezáltal - kimentem megszámolni - a tükör 12 "ragacspapír" boldog tulajdonosa
No de vannak még szabad felületek a lakásban :)
- a fürdőajtóra az első itthoni napunkat követően egy hatalmas "TUSOLJ!" feliratú került, amit pár nappal később kiegészítettem egy "ne hagyd kint a kaját az erkélyen" szöveggel
- a fürdőben van egy "Cicit lemosni" üzenet - ez az ápoló krém miatt van, amit nem ehet meg a gyerkőc
- és akkor még vannak a kóbor, ad-hoc üzenetek, amik csak pár napot érnek meg, mint ma a "TÖK" felirat a bejárati ajtón belülről, hogy nehogy elmenjünk úgy, hogy a sütőben hagyjuk sülni a tököt :)
Most mennem kell, Csumpi ébredezik, ma voltak nagy események, de erről majd later.
Millió csók!
N.
Na mindezt azért írom le, mert nem tudjátok elképzelni, milyen mostanában a lakásunk, de igyexem rövid leírást adni róla:
- az előszoba tükör elég régóta "lakhelye" két rózsaszín normál post-itnak, rajta kedves üzenet emlékek egymásnak Baluval. Ezt a szülés előtt kiegészítettem egy halom újabbal egy Kp-i fő üzenettel, amelyen az ált: "Szülés után felhívandóak". Balunak volt címezve, rajta a gyerekorvos, a háziorvos, védőnő, EON-os HR-es száma, neve. Plusz védőnő, szülésznő és nőgyógyász telefonszámokkal.
- az első otthon töltött napon Balu kiegészítette a "listát" egy pizzéria telszámos post -ittal, majd jöttek a "mikor kell visszaadni a mérleget" üzenetek, meg a tápszer mennyiség (mit mihez kell keverni - ezt lassan le is kellene szedni, ki a fenének kell tápszer???) emlékeztető, no meg egyebek
- nemrég szintén a tükrön landolt egy nagyobb post it, rajta a fontosabb személyi adatok (TAJ számok, stb), ezáltal - kimentem megszámolni - a tükör 12 "ragacspapír" boldog tulajdonosa
No de vannak még szabad felületek a lakásban :)
- a fürdőajtóra az első itthoni napunkat követően egy hatalmas "TUSOLJ!" feliratú került, amit pár nappal később kiegészítettem egy "ne hagyd kint a kaját az erkélyen" szöveggel
- a fürdőben van egy "Cicit lemosni" üzenet - ez az ápoló krém miatt van, amit nem ehet meg a gyerkőc
- és akkor még vannak a kóbor, ad-hoc üzenetek, amik csak pár napot érnek meg, mint ma a "TÖK" felirat a bejárati ajtón belülről, hogy nehogy elmenjünk úgy, hogy a sütőben hagyjuk sülni a tököt :)
Most mennem kell, Csumpi ébredezik, ma voltak nagy események, de erről majd later.
Millió csók!
N.
2010. február 13., szombat
Kiborulás 1.0
Ezen is túl vagyunk. Tegnap este sikerült kiborulni mind2őnknek. A gyerek nem akart aludni, a tej jött volna, a Gyerek nem szívott Istennek sem, Előbb Nic borult ki, majd én gondoltam, hogy kivágom azt a K..a mérleget az ablakon, majd a Gyerek is megy utána... Mert elaludt, le akartuk tenni... 2 perc újra bömbölt. Hasfájós volt, húzgálta a lábát. Próbáltunk mindent: Tisztába rakás, pocimasszázs, meleg cseresznye magos párna a Bébi pociára, büfiztetés, énekeltünk neki, ciciztettük, masszíroztuk; semmi. Végül elveinket feladva belenyomtunk 60 ml tápszert. Na ettől bekómált és aludt 4 órát. Azóta volt még egy 3 órás ciklusa, de a többi 1 óra, fél óra. Próbáltuk kitenni a hidegre, anyu szerint attól jól alszanak. No Áronka bömbölt mint a fene...
Fáradtak vagyunk nem kicsit.
Ezért küldök 1 fohászt az égieknek:
Fáradtak vagyunk nem kicsit.
Ezért küldök 1 fohászt az égieknek:
ALUDNI SZERETNÉNK!!! MINDHÁRMAN!
2010. február 11., csütörtök
Telnek-múlnak a napok
szépen lassan, minden nappal közelebb kerülünk egyrészt Csumpi 1 hónapos szülinapjához, másrészt a bűvös 6. héthez, amikor a nagykönyvek szerint elkezd majd jobban aludni, megismer majd minket - és végre nem szekálásnak veszi, ha pelenkázás közben puszit kap a talpára, hasára -, és talán (minden bizonnyal!!!) eltűnik a hasfájás. Ezek azok a pontok amik miatt úgy érzem, hogy vágom a centit. Persze ez most durván hangzik minden bizonnyal, hiszen az embernek végtelen örömöt kell éreznie egy ilyen gyönyörmény (ja, elfogult vagyok?) gyerek láttán, ami van is, amikor napközben édesen szopizik, vagy épp szuszog a kiságyban, de éjjel, amikor nyűgös, én fáradt vagyok, Balu fáradt, és sír, és nem tudjuk, mihez kezdjünk vele, csak arra tok koncentrálni, hogy egyszer vmikor 24 órán belül csak lenyuxik, és én bekúszhatok az ágyba, akkor biza vannak negatív gondolatok, és vágjuk gondolatban a cetlit a 6. hétig. A felén túl vagyunk! Olyan, mintha évek óta velünk lenne, ami biztos annak tudható be, hogy évek óta nem aludtunk egy jót :(
Ma kipróbáljuk a szellőztetést úgy, hogy Baba is a szobában lesz, kell szoktatni lassan. Szerencsére az idő már nem annyira szörnyű, 8 fok van, szél sem sűvít.
Bevallom férfiasan, néha Nagy Magyar Anyának érzem magam, de igyexem megőrizni azért a humoromat is. NMA-nak azért, mert a gondolataim a pelusok, mililiterek, etetések körül forognak, és gyakran azon veszem észre magam, hogy mindenkinek dicsexem, hogy képzeld, ma 9-11 között 90-et evett!!! Mintha ez másnak mondana vmit. Persze anyukámék, anyósomék megértik a "kódnyelvet", meg tudják, hogy az milyen nagy szám (jaj, pár hete még a 30-nak hogy bírtam örülni, most meg a 60 már nem is elég). De a humor is megvan. Pl. tegnap volt itt a védőnő, aki jókat nevetett a mérlegbekapcsolási technikám láttán, majd közölte, hogy olyan vagyok, mint egy sokat próbált, gyakorlott anyuka. A technika leírása: gyerek a válladon, hol kómás állapotban, hol sírva, feszítve (na azt nem könnyű ám tartani 2 kézzel sem!), és be kellene kapcsolni a mérleget, aminek a gombja egy cca 5 Ft-os érme nagyságú izé. Megoldás: egy lábon állsz, másikon a nagy láb ujjaddal megnyomod :) és volia :)))) Félelmetesen jók vagyunk Baluval ebben a "sportban" :)
Különben a napok egyhangúan telnek, hiányoznak a barátok / kollégák, amikor beszélünk, teljesen "Mi" ragozással beszélek a munkáról velük: "Azt kellene csinálnunk, hogy ...", holott én most egy ideig nem vagyok forgalomban, ők meg élnek nélkülem, amit nehéz felfogni. És tudom, hogy lassan már a munka miatt nem fognak hívni, mert minden első hiba / esemény után, amit maguk lekezelnek, már a következőt maguk is megoldják. Tudom, ez a világ rendje, de az agyamnak hiányzik a stimuláció :( és a 60 ml-ek ezt nem elégítik ki :(
Látogatás eseményeket szervezünk, habár a betegségek eddig a legtöbbet keresztül húzták, most a 7végére megint próbát teszünk a szülésznőnkkel (az ajándéka 80 %-ban kész), ill. Balu tesójával. Utána unokatesók jönnek, ill. ha időjárás engedi, és Csumpi is megszokta már, akkor Balázs nagyszüleihez elvisszük a Babót, mert ők nem bírnak feljönni a 3. emeletre. És közben a barátokról se feledkezzünk meg, de ezeket igyexünk mindig 7végékre időzíteni, mert az nyugodtabb.
jövő héten két doki, utána nekem lesznek doki túrák: mennem kell cukor kontrollra (ajaj, amennyit én mostanában zabálok, nem lesz eccerű, meg éhgyomros is, Babával is mit kezdjünk addig???), meg nőgyogyóhoz (neki is alakul már az ajándéka, holnap a "magját" megpróbáljuk beszerezni, már le van szervezve, csak el kell hozni), meg a gyerekorvos jön majd oltásokkal. Úgyhogy nem unatkozunk, csak az én agyam... de tegnap relaxált egy fél Vacsoracsatával :) A második feléről etetés miatt lemaradtam. Nem tudja vki, Bíró Icus hány pontot kapott? :D
Ennyi mára, zárul Nicike mese tára, mindenkinek kellemes napot kívánok!
N.
Ma kipróbáljuk a szellőztetést úgy, hogy Baba is a szobában lesz, kell szoktatni lassan. Szerencsére az idő már nem annyira szörnyű, 8 fok van, szél sem sűvít.
Bevallom férfiasan, néha Nagy Magyar Anyának érzem magam, de igyexem megőrizni azért a humoromat is. NMA-nak azért, mert a gondolataim a pelusok, mililiterek, etetések körül forognak, és gyakran azon veszem észre magam, hogy mindenkinek dicsexem, hogy képzeld, ma 9-11 között 90-et evett!!! Mintha ez másnak mondana vmit. Persze anyukámék, anyósomék megértik a "kódnyelvet", meg tudják, hogy az milyen nagy szám (jaj, pár hete még a 30-nak hogy bírtam örülni, most meg a 60 már nem is elég). De a humor is megvan. Pl. tegnap volt itt a védőnő, aki jókat nevetett a mérlegbekapcsolási technikám láttán, majd közölte, hogy olyan vagyok, mint egy sokat próbált, gyakorlott anyuka. A technika leírása: gyerek a válladon, hol kómás állapotban, hol sírva, feszítve (na azt nem könnyű ám tartani 2 kézzel sem!), és be kellene kapcsolni a mérleget, aminek a gombja egy cca 5 Ft-os érme nagyságú izé. Megoldás: egy lábon állsz, másikon a nagy láb ujjaddal megnyomod :) és volia :)))) Félelmetesen jók vagyunk Baluval ebben a "sportban" :)
Különben a napok egyhangúan telnek, hiányoznak a barátok / kollégák, amikor beszélünk, teljesen "Mi" ragozással beszélek a munkáról velük: "Azt kellene csinálnunk, hogy ...", holott én most egy ideig nem vagyok forgalomban, ők meg élnek nélkülem, amit nehéz felfogni. És tudom, hogy lassan már a munka miatt nem fognak hívni, mert minden első hiba / esemény után, amit maguk lekezelnek, már a következőt maguk is megoldják. Tudom, ez a világ rendje, de az agyamnak hiányzik a stimuláció :( és a 60 ml-ek ezt nem elégítik ki :(
Látogatás eseményeket szervezünk, habár a betegségek eddig a legtöbbet keresztül húzták, most a 7végére megint próbát teszünk a szülésznőnkkel (az ajándéka 80 %-ban kész), ill. Balu tesójával. Utána unokatesók jönnek, ill. ha időjárás engedi, és Csumpi is megszokta már, akkor Balázs nagyszüleihez elvisszük a Babót, mert ők nem bírnak feljönni a 3. emeletre. És közben a barátokról se feledkezzünk meg, de ezeket igyexünk mindig 7végékre időzíteni, mert az nyugodtabb.
jövő héten két doki, utána nekem lesznek doki túrák: mennem kell cukor kontrollra (ajaj, amennyit én mostanában zabálok, nem lesz eccerű, meg éhgyomros is, Babával is mit kezdjünk addig???), meg nőgyogyóhoz (neki is alakul már az ajándéka, holnap a "magját" megpróbáljuk beszerezni, már le van szervezve, csak el kell hozni), meg a gyerekorvos jön majd oltásokkal. Úgyhogy nem unatkozunk, csak az én agyam... de tegnap relaxált egy fél Vacsoracsatával :) A második feléről etetés miatt lemaradtam. Nem tudja vki, Bíró Icus hány pontot kapott? :D
Ennyi mára, zárul Nicike mese tára, mindenkinek kellemes napot kívánok!
N.
2010. február 8., hétfő
Gyorsjelentés
Sziasztok!
A tegnapi éjjel is tápszer mentesen tellett, habár volt egy két és félórás "laza" kis menet, ahol 22 - 0:30 között már mindent kipróbáltunk a tápszeren kívül, a végén már fenyegettem Csumpit, hogy kiteszem az erkélyre, ha nem alszik el, a végén elaludt (én is többször asszem majdnem)
Ma túlvagyunk az első orvosi vizsgálaton, anyuka rendesen be volt parázva, hogyan és mint lesz, de szerencsésen alakult, csak a rendelőben sírt, amikor kijöttünk (meg a vizsgálat alatt, de ha neked is álmodból felverve hideg UH zselét tesznek a hasadra, fejedre, Te is sírnál). Leletek tök OK. Jövő héten még két vizsgálat.
A gyorsjelentés lényege, hogy gyorsnak kell lenni. Csumpi sírdogál, 2 óta aludt, most van 17, itt az ideje egy újabb etetésnek!
Pusszantás:
N.
A tegnapi éjjel is tápszer mentesen tellett, habár volt egy két és félórás "laza" kis menet, ahol 22 - 0:30 között már mindent kipróbáltunk a tápszeren kívül, a végén már fenyegettem Csumpit, hogy kiteszem az erkélyre, ha nem alszik el, a végén elaludt (én is többször asszem majdnem)
Ma túlvagyunk az első orvosi vizsgálaton, anyuka rendesen be volt parázva, hogyan és mint lesz, de szerencsésen alakult, csak a rendelőben sírt, amikor kijöttünk (meg a vizsgálat alatt, de ha neked is álmodból felverve hideg UH zselét tesznek a hasadra, fejedre, Te is sírnál). Leletek tök OK. Jövő héten még két vizsgálat.
A gyorsjelentés lényege, hogy gyorsnak kell lenni. Csumpi sírdogál, 2 óta aludt, most van 17, itt az ideje egy újabb etetésnek!
Pusszantás:
N.
2010. február 7., vasárnap
És IGEN!
Jelentem TÚLÉLTÜK! Igaz Nic kicsit fáradtabb, de a Csumpi ma éjjel csak anyatejet kapott! Így 1 napja és kb. 5 órája anyatejen élünk!!
2010. február 6., szombat
tesztüzem
Máma tesztelünk! Kipróbáljuk a gyerek eleget szopizik-e azaz ezen a napon nincs tápszerezés! Szurkoljatok, hogy este eleget aludhassunk! :) Egyébként A Drágának ma kellet volna megszületnie, papír szerint. Hál isten az anyatermészet ezt elintézte, hogy NE ma kelljen. Idelent ömlik a hó, és nem tudom hogyan ástam volna ki a kocsit miközben Nic-nek 1-2-3 perces fájásai vannak... szóval Isten Természet Teremtő Mindenség, vagy nevezzen mindenki ahogyan akar, még1x köszönjünk az elöbb születést! Amúgy tegnap éjszaka, igaz hálóruhában de elöször mutatott a mérleg 4000 grammot azaz 4 kilót! Csumporka 3310-el született... Haladunk a lenini úton!
Ja és még valami! Kisgyermekes Anyukák várandós Kismamák! Akinek esetlegesen Angelcare Captiva peluskukáka van, és akar utántöltőt venni, az lehet betársulhat. Megapakkban óccccóóóóbb! :D
Update: kipróbálásra küldenek ingyen utánatölthető zacsit az Angelcare-hez.Beneveztem 1re... kipróbáljuk! :)
Ja és még valami! Kisgyermekes Anyukák várandós Kismamák! Akinek esetlegesen Angelcare Captiva peluskukáka van, és akar utántöltőt venni, az lehet betársulhat. Megapakkban óccccóóóóbb! :D
Update: kipróbálásra küldenek ingyen utánatölthető zacsit az Angelcare-hez.Beneveztem 1re... kipróbáljuk! :)
2010. február 5., péntek
7vége elött
Istenem! Végre vége! Ennek a dolgos 7nek. Első hetem volt teljes műszakban, kevesebb alvással, és nagyon sok melóval. Azt hiszem megemelem a kalapom magam előtt! Egész jól bírtam! Az éjszakákat és a nappalokat is. Bár bevallom tegnap volt egy mélypont a melóhelyen, olyan fél 5 körül (amúgy fél 4ig tart a munkaidőm) de hál Isten kaptam 1 tábla csokit még előtte nap..vagy aznap, és bezabáltam az egész táblával. Na az kellet, mert az aksik vészesen közeledtek a 0-a felé.
A héten vásárolgattunk még ezt azt, pl pocimelegítőt, amiben cseresznyemagok! vannak. Állítólag tök jól melegszik, és jól tartja a meleget. Na majd kipróbáljuk, ha kell.
Csumpor hálisten jól van (újabban így hívjuk :) ) szépen hízik, kilógrammban, nagyokat alszik, igaz 1-2 esténket azért már megkeserítette, de ez még nem a világ vége. Nic is egyre jobban van, ha teheti elmegy sétálni, igaz egyenlőre csak kisérettel, hogy visszanyerje az erejét.
A hétvégén meg tesztelni fogjuk milyen a tápszer nélküli élet! Lehet lesz 1 kemény éjszakánk de kipróbáljuk!
Puuszantás!
Balu
A héten vásárolgattunk még ezt azt, pl pocimelegítőt, amiben cseresznyemagok! vannak. Állítólag tök jól melegszik, és jól tartja a meleget. Na majd kipróbáljuk, ha kell.
Csumpor hálisten jól van (újabban így hívjuk :) ) szépen hízik, kilógrammban, nagyokat alszik, igaz 1-2 esténket azért már megkeserítette, de ez még nem a világ vége. Nic is egyre jobban van, ha teheti elmegy sétálni, igaz egyenlőre csak kisérettel, hogy visszanyerje az erejét.
A hétvégén meg tesztelni fogjuk milyen a tápszer nélküli élet! Lehet lesz 1 kemény éjszakánk de kipróbáljuk!
Puuszantás!
Balu
2010. február 1., hétfő
Baba off-topic bejegyzés
Amíg itten a tejfakasztó homo gyógyszerem szopogatom, egy kis baba off topic megjegyzés kívánkozik ki belőlem, ezúttal kampány ügyben. Aki nem bírja a politikát, inkább ne is olvassa tovább!
Az elmúlt napokban több hírforráshoz is hozzájutottam (TV, újság), ami tele van a kampány nyugdíjreform részeivel. Mindkettő oldal ezerrel gyúr a nyugdíjas rétegre, és ijesztgetik őket a 70 éves korhatárral, meg a 70 %-kal kevesebb nyugdíjjal, stb. És a legszebb az egészben, hogy a nyugdíjas réteg - jó nagy szavazótábor, értem én a piros és narancs fiúkat - mindent bevesznek. Már elnézést, de néha olyanok mint egy kis birka csorda, gondolkodni - tisztelet a kivételnek - nem nagyon tudnak. Mert akkor azt is tudhatnák, hogy aki most már nyugdíjas, annak nem kell visszamennie dolgozni, ha megemelnék a korhatárt, meg nem fogják csökkenteni a nyugdíjukat.
Akárki is nyer, hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez. De bakker ne ezzel kampányoljanak, mert addig nincs értelme hozzányúlni, amíg nem oldják meg a születések számának módosítását (támogatják, hogy bizonyos helyeken 8-10 gyerek szülessen, akik nem végeznek iskolát, nem lesznek "termelő réteg", csak "eltartott réteg", míg ahol "termelőket" nevelnének, oda nem megy támogatás, nem oldják meg a közmunkát, nem oldják meg azt, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék ... bocs, drasztikus voltam!). Mert amíg ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozunk emberi, kisebbségi meg mittomén milyen jogok mögé bújva, addig szabhatják a nyugdíjreformot. Mert azt csak hitelből lehet finanszírozni, mert a pénztárcából csak annyit lehet kivenni, amennyit betettek. De túl nagy a kihívás, és túl nagy lenne a felzúdulás. Elég csak arra gondolni, hogy már a szociális kártyánál is akadt olyan ombudsman, aki megkérdőjelezte, hogy feltételekhez - és nem szabadon költhetőnek - veszik a segélyt. Én is akarok egy ombudsmant! Szocpolt akarok akkor is, ha már elmúltam 35 éves, és vagyok olyan hülye, hogy szerencsétlenül későn találkoztam a párommal, akivel előbb megismertük egymás jó és rossz tulajdonságait, majd ezután vállalkoztunk közös életre és szaporodásra, mert nem szeretnénk 2 év után elválni. De így kifutottunk a 35 évből!
Kidühöngtem magam, a bogyó is elolvad lassan, megyünk kicsit pihenni. Pittának igaza van, egyre többet írunk a blogba, alakulnak a napjaink, lazulunk, kezdjük feltalálni magunkat:)
Millió csók!
N.
Az elmúlt napokban több hírforráshoz is hozzájutottam (TV, újság), ami tele van a kampány nyugdíjreform részeivel. Mindkettő oldal ezerrel gyúr a nyugdíjas rétegre, és ijesztgetik őket a 70 éves korhatárral, meg a 70 %-kal kevesebb nyugdíjjal, stb. És a legszebb az egészben, hogy a nyugdíjas réteg - jó nagy szavazótábor, értem én a piros és narancs fiúkat - mindent bevesznek. Már elnézést, de néha olyanok mint egy kis birka csorda, gondolkodni - tisztelet a kivételnek - nem nagyon tudnak. Mert akkor azt is tudhatnák, hogy aki most már nyugdíjas, annak nem kell visszamennie dolgozni, ha megemelnék a korhatárt, meg nem fogják csökkenteni a nyugdíjukat.
Akárki is nyer, hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez. De bakker ne ezzel kampányoljanak, mert addig nincs értelme hozzányúlni, amíg nem oldják meg a születések számának módosítását (támogatják, hogy bizonyos helyeken 8-10 gyerek szülessen, akik nem végeznek iskolát, nem lesznek "termelő réteg", csak "eltartott réteg", míg ahol "termelőket" nevelnének, oda nem megy támogatás, nem oldják meg a közmunkát, nem oldják meg azt, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék ... bocs, drasztikus voltam!). Mert amíg ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozunk emberi, kisebbségi meg mittomén milyen jogok mögé bújva, addig szabhatják a nyugdíjreformot. Mert azt csak hitelből lehet finanszírozni, mert a pénztárcából csak annyit lehet kivenni, amennyit betettek. De túl nagy a kihívás, és túl nagy lenne a felzúdulás. Elég csak arra gondolni, hogy már a szociális kártyánál is akadt olyan ombudsman, aki megkérdőjelezte, hogy feltételekhez - és nem szabadon költhetőnek - veszik a segélyt. Én is akarok egy ombudsmant! Szocpolt akarok akkor is, ha már elmúltam 35 éves, és vagyok olyan hülye, hogy szerencsétlenül későn találkoztam a párommal, akivel előbb megismertük egymás jó és rossz tulajdonságait, majd ezután vállalkoztunk közös életre és szaporodásra, mert nem szeretnénk 2 év után elválni. De így kifutottunk a 35 évből!
Kidühöngtem magam, a bogyó is elolvad lassan, megyünk kicsit pihenni. Pittának igaza van, egyre többet írunk a blogba, alakulnak a napjaink, lazulunk, kezdjük feltalálni magunkat:)
Millió csók!
N.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)