Bömbi Bt.

Régen jelentkeztünk. Most is csak azért írok, mert páran már kérdeztétek, mi van velünk úgy általánosságban, meg konkrétan a vérvétellel kapcsolatban.
Alapjáraton nincs jó kedvem. Fáj a fejem, kissé hányingerem van, nekem nem szokott, úgyhogy most bennem egy algopyrin, várom, hogy hasson.
Hideg van, és havazott, nyálkás minden. Hol a tavasz? És a napsütés? Reggel szopi közben Áronnak meséltem is, hogy március eleje van, ilyenkor kellene, hogy csiripeljenek a madarak, kellemesen lengedezzen a szellő, rügyezzenek a fák, stb. Ehhez képest hideg van, jó, ha harkályomat és a bocibocis tejes autót halljuk.
Ha jó kedvem lenne, biztos leírnám, hogy az immár 12 fogacskával rendelkező Kisfickónak jól telt a hétvégéje. Volt Apukám látogatóban, furcsa volt őt lassan fél év óta először a nagyszobánkban látni, ahogy labdázik az unokájával. Ez a kép is ekkor készült.
Meg voltunk látogatóban Balu nagypapájánál, igaz, ott Csipu kissé nehezményezte, hogy nem engedték a számítógép közelébe, és eltört nála a mécses, kellett anya (meg a haja), hogy megvigasztalja.
Meg ha jó kedvem lenne, biztos leírnám, hogy újabb játékra tettünk szert. Még xmas-ra kaptunk egy kimondthatatlan nevű tornyot, aminek lényege, hogy a rúdra színes egyre kisebb karikákat kell rátenni. Amit kaptunk, azt Zurammal egyöntetűen időlegesen balesetveszélyesnek minősítettük, lévén túl vékony még a "szúró rúd", és Csipu még billegális, de tetszett neki, ezért invesztáltunk egy "tompább" verzióba, ezúttal műanyagból. Kibontva jöttünk rá, hogy miért volt olyan olcsó. Mert a gyártó egy öntőformával két legyet ütött egy csapásra, legalábbis ami a rúd részét illeti. Amin egy Toys felirat van, az való a kisgyerekeknek, de ha ezt leszedjük, akkor simán elmegy műbroki felnőtt játéknak :) Azóta is ezen mosolygunk. Ha jó kedvünk van.
De nekem nincs jó kedvem. És tudom, hogy nem szabad a legrosszabbra gondolni, meg előre festeni az ördögöt a falra, meg nem dől össze a világ, meg lehetne rosszabb is, meg várjuk meg a szakorvos leletet, meg lehet fals pozitív az eredmény, ahogy 10 éve nálam is az volt, meg én is ilyeneket mondanék mindenkinek, akivel ugyanez történne meg, de ez most jelen állapotomban semmit nem javít.
A teszt. Amit tudtunk, azt igazolta. Tojásallergia. Amit sejtettünk, azt nem igazolta, hála égnek. Nincs tejallergia. Amit nem tudtunk, és nem is sejtettünk, azt viszont kimutatta: enyhe zab és glutén allergia. Becsapott a ménkő. Lehet, mégiscsak igaza lesz vkinek, hogy előbb utóbb minden gyerek kórházba kerül, mert a 100-os diagnózist a cöliákiáról bélbiopsziával mondják ki. Amit szerencsére gyerekeknél altatásban csinálják. Én magamnál voltam, amikor nekem csinálták. Bár aludhattam volna :)
Nincs jó kedvem. Fáj a fejem. Morcogok azokkal, akiket szeretek. Szeretlek!!!!!!
Bömbi Bt.