Párt 2.

Na se nem a vörös de még a narancs és a zöld se. Ez a beszámoló második része.
Fosihányós
Hát ez valamikor 2 hete kedden hajnali fél2kor kezdődött... vert a víz, hányinger, és hasonló csodák tették színessé az éjszakámat. Szerencsére gyerek később kelt, és Nic ment ki hozzá.. de nem bírt vele szólt , hogy menjek én, na kimentem, 1-2 körre de mondtam neki, hogy nem vagyok valami fényesen , így visszavette. én meg visszaborultam az ágyba...majd fel és húzás a wc-re, de felül nem akaródzott kijönni semmi se...pedig lehet jobb lett volna. Közben a lázam is felment, alul meg elindult a haddelhadd, így a rohangálás is..meg az iszonyat gyengeség. Közben próbáltam magamat a család többi tagjától távol tartani. A második nap már részben jobban telt, hála a Smecta-nak meg az Algopyrinnek. Igaz ez a alatt a 2 nap alatt talán 2 zsemlét meg 10 db kekszet és pár ropit ettem, de inni ittam, úgyhogy megvolt a tisztítókúra. A 3. nap jobban voltam, amire szükségi is volt, mer ekkora Nic és sajna Csupi is "beindult" Előbb mindketten felül, azt Csupi folytatta alul is. Nic rosszabbul viselte, a kicsin eleinte nem látszott hogy baja van. Én meg épp hogy felépültem, úgy ahogy máris rohangáltam 2 ember között. Megpróbáltató volt fizikailag, de inkább lelkileg. A 2. nap végére jól ki is borultam, mert akkor már a kicsi is bágyadt volt - A rókát meg felváltotta a fosi, én meg nem tudtam mit kezdeni vele. Aztán du. felhívtuk a védőnőt, hogy mi legyen (A bágyadtság az 1ik jele a kiszáradásnak - igaz a pici ivott rendesen) azt mondta go doki. vissza volt még 20-30 perc a rendelésből, nosza gyorsan felöltöztem, gyerek Björnbe be, azt futi. Még idejében odaértem, de a doki 10 percel a rendelés előtt már kabátban állt a rendelőjében, gondolom péntek volt és ment volna már haza. Gyors vizit elhadarta, hogy mit kell tenni (pl tejmentes étkezés 1 hétig), azt én meg hoztam haza. Megvettük mi is a csodás Sinlac port, amire viccesen rá van írva, hogy jóízű. Nem tudom ezt melyik marketinges követte el, de hogy nem kóstolta soha az is biztos!
Estére viszont kezdett visszatérni Áron jókedve, Nic is kicsit jobban lett, én meg kicsit fellélegeztem ( már a kiborulás után)
Levonva a konklúziót a 2 napból meg kell állapítsam, hogy az otthon egyedül lévő anyukák dolga naggyon nagyon kemény. Vagy én nem vagyok anyukásra programozva. Mindenesetre, most itt fejet hajtok előttük!