Érdekességek, mókás esetek

Avagy milyen dolgok történhetnek veled ha kezdő apuka vagy és pöttyett fáradt:

• Este a szennyes tartó helyett a kukába landoltatod a gyerek bádiját,
• Azt te csak hiszed, hogy ha tiszta a baba feneke, nem kakál többet..pláne nem a tenyeredre,
• Éjszaka nem tudod, hogy ébren vagy-e avagy csak álmodsz,
• Azt hiszed a gyerek 2 mp alatt nem tudja körbepössenteni nem csak a pelenkázót hanem saját magát és az Őt pesztráló emberkét is,
• Néha semmi sincs meg, pedig úgy emléxel valami EGYÉRTELMŰ helyre raktad.

Amúgy raktam fel új képeket. Többek unszolására vannak fent Apukás fotók is! :)

Az első 2 hét statisztikája

Hát akkor nézzük: Mivel az én agyam egyik fele kreatív a másik fele pénzügyes, jöjjenek most a tiszta számok:

• Súly: befelé 65 itthon 1 hete mérve 60. Mindez ohne fogyókúra, sőt! Zabálok mint... éjjel kalács , rétes, meg ami van; ennek ellenére, a combom, eltűnt, cellulitis 0.
• Tejtermelés: az elmúlt napokban 50% a tej-táp arány, van amikor ennél jobb. Célunk a 120%, az 5 éves terv :)
• Lepisilések száma: sok. :) A kedvencem, amikor még a fején is gyöngyözött a lé :)
• Aludt órák száma: Tegnap este 10-től ma reggel 9-ig nettó 6 óra!!!!
• Két hét alatt látott híradók száma: 3-4, a híréhségemnek még a katasztrófák is jól jönnek, habár ez kicsit morbid, bocsi.
• Választási telefonok: 1 db. Bokros. Innen tudtam meg, hogy kiírták a választást! :)
• Séták száma és időtartama: 2, 1 10 és 1 15 perces Baluval.
  

Kezdek magamhoz térni, ami jó jel, Babóca hízik, nem tudom mikor jutok el odáig, hogy a többiek blogját is elolvassam, pedig nagyon kíváncsi vagyok. Most valahogy nem vagyok annyira sziporkázó, de nyugi! Ez nem a depresszió jele!! Az a furcsa, hogy tökre érdekel, hogy mi van a világba, meg a többiekkel, és próbálok tudatosan nem csak a Babáról beszélni, kérdezni, holott akik engem hívnak azoknak ez az első kérdés, ami természetes meg jó, csak mire eljutunk odáig, hogy megkérdezzem mi van velük, mert 1 barátságban a másikra is figyelni kell, addigra általában vagy nekem, vagy a másiknak mennie kell. Mindenesetre a telefonszámlánk az egekben lesz januárba, inclusive a vízszámlával. Most ennyi tellett tőlem, lassan itt az ebédidő, remélem addigra Áron is jól lakik!
Pusza!
Nic

P.s.: Ezt a postot Balu gépelte, mivel Én etetőgép funkciót látok épp el. :) :) :)

Képtárhely változás

Nem értem ezeket az ingyenes képtárhelyeket, tök szépek csilli villi (google picassa, flickr..stb..) de azt, hogy 1 nyavalyás albumot létrehozzak 1 albumon belül na azt nem lehet, emiatt kicsit rendszerezve a tar.hu-n fogom ezentul a képeket közzétenni. a cím itten: http://kep.tar.hu/axa

Holnap megyek először dolgozni... nem tudom hányszor fogom lefejelni a billentyűzetet...remélem nem túl sokszor! :)

Apukás szemmel

Na Hellóóka mindenki! Először is egyszerűsítettem a képkezelést. Csináltam egy Web albumot. A képek bizonyos időközönként itt lesznek majd frissítve! 

Akkor most hogy kicsit beálltunk idehaza, nem parázunk már, és nem hallgatjuk a Babócát 10 percenként, hogy Úristen él-e még, így most kicsit bővebbre eresztem azt amit átéltem az elmúlt héten.

Kb 1 hete Szombaton ugye mi arra készültünk, hogy elmegyünk NST-re. Erre reggel 4-kor Nic mellett felébredtem, hogy úgy érzi mintha fájna neki valami...kicsit forgolódtunk ez az, azt visszaszunyáltunk. Reggel 8-ig. Na akkor megen rákezdett valami fájdalom, hol volt hol nem volt mint a mesében. Egy ideig Nic bírta, aztán hívtuk a Szülésznőnket, hogy na most what's up? Erre Ő: irány a fürdőkád langyi víz. Ezt Nic nagyon-nagyon élvezte, kicsit csökkentek is a fájdalmak, na akkor vissza ágyikó+meg reggeli. 

Aztán félóra múlva megen jött valami..kicsit már erősebben, de még mindig nem olyan volt mint egy 10 perces vagy 5 perces fájás de erősödött. Újból telefon, megen kád. Na ott már erősen lélegeztünk, fájások jöttek 3 percenként, asszem én itt gondoltam, hogy bakker lehet ebből ma itt szülés lesz.. Fürdő végén ismét telefon: Na oké akko húzzunk be fél max 3/4 3-ra., meg Nic kezdjen el valami homeopátiás izét szedni, de mindezt úgy mondta mintha nem lenne semmi különös, szülés de pláne nem. Közben én valahogy még összeszedtem pár cuccot a korházhoz; csináltam magamnak 2 szenyót, ha esteleg szülnénk, és elhúzódik. (első szülés átlagban nem 2 perc ugye…)

Aztán mire Nic-et összeszedtem, és lementünk a kocsihoz, már 2 percenként jöttek a fájások, kicsit érdekesen suhantunk el a korházig, lassan de mégse lassan, gödröket kerülgetnie, Én kapaszkodtam a kormányba Nic meg a karfába vagy akármibe ami épp kéznél volt. Kicsit bekéstünk, 1 cuccot felciheltem Nic-el együtt a szülőszobára - ott volt a találkánk a szülésznővel, aki utólag elmondta már épp hívni akart minket, hogy hol a bánatban vagyunk? Ekkor Nic-et bevitték vizsgálni, Én telefonáltam kettőt a két nagyijelöltnek, hogy idebent vagyunk a kórházban, de még nem tudok semmit, majd jelentkezem. Rá 2 perc nyílik az ajtó, szülésznőnk viharzott ki, hogy húzzak be, mint a vadlibák. Én kicsit ellen akartam állni, mondván a kocsiban a fele cucc, de mint kiderült erre idő nem volt, 1 óra és gyerek kint lesz. Na és innentől kicsit nekem is összefolynak a dolgok… arra emléxem, hogy bent voltunk az alternatívba, kb 2 percet, majd elment a magzatvíz, ami sajna zöld volt – a gyerek belerottyantott. Ezt meglátva a szülésznő, átparancsolt minket a rendes szülőszobába, szívhang mérő Nic pocijára, 150, oké ez tökéletes, megnyugvás. (Közben negyed óra múlva beviharzott a szülész dokink is) Aztán elindultak a toló fájások, vagy lehet azok már előbb jöttek.. Aztán jöttek be dokik, meg mindenféle emberkék, Nic tolt-tolt, de a gyerek buksia mindig visszaugrott, emiatt a doki már erősen elkezdett gondolkodni a császáron, de a szülésznő HÁL ISTENNEK lebeszélte róla, hogy vajúdjunk azért még kicsit (ez volt kb. 25-30 perccel azután hogy beértünk a kórházba…) 

Aztán jött még 2-3 tolófájás oldalsó helyzetben, ekkor doki újabb vizit, majd Nicet visszafordították bejött még 1 szülész, kicsit odafeküdtek a Babónak, és 2 tolásra átment a feje, a többi meg követte mint a rakéta! Első ránézésre riasztó volt a zöld trutyival, de volt ott 2-3 ember aki direkt ezt szedte le ki belőle – hogy mikor jöttek be arra nem emléxem. Aztan meg?dezték, el akarom e vágni a köldökzsinórt? Előzőleg azon voltam, hogy na én azt nem, de ott a pillanat hevében mégis az igen mellet döntöttem, és kissé remegve, 3 nyiszálással végleg bontottam a fizikai kapcsolatot Anya és fia között. A szülés után amennyire lehet odabújtam Nic-hez és azt hiszem bőgtünk 1ett, hogy megvan egyben van és hogy, követve kiscsaládom hagyományait fiúgyermekünk lett! 

Majd tőlem kérdezték, hogy be akarok-e menni megnézni, hogy puceválják a kicsit, én inkább Nicollal maradtam, közben bejött 1 nő , vagy lehet már a szüléskor ott volt, megkérdezni, a gyerek nevét, meg valami papírt hogy Nic írjon alá. Szülés után pár perccel. No comment. 

Aztán kb. 20-30 perc múlva valahogy visszamentünk az alternatívba, Nicből eléggé folyt a vér, főként mert kapott vérhígítót a trombózisveszélye miatt, de azért a prüntyikénket behozták cirka 2 óra után, hogy kicsit együtt lehessünk, és hogy megpróbáljuk szopiztatni. Közben és nyomtam 2 gyors telefont az anyukáknak, hogy új státuszba kerültek. Még 1 órát ott voltam, Niccel, hoztak újfent 1 rakás papírt aláírni , oltásról meg ilyenek, aztán hazavittem a Szülésznőnket, majd bementem kicsit Apósékhoz (anyu épp nem volt itthon) majd haza. Aznap sokat nem aludtam, másnap reggel Nic telefonált, hogy volt már jobban is, kapott 3 egység vért – kissé lassan mert néztek valami speciális izékat) aztán 9 után bementem hozzá - hát nem mondom, hogy a bőrszíne közelített a négerhez  - együtt voltunk picit, behozták Áronkát is kicsit. 

Másnap kapott még 2 egység vért Anya, ami hál Isten kicsit tovább javított az állapotán. A benti dokik, csecsósok (csecsemőosztályosok) és újszülöttesek nagy része nagyon rendes volt, csomót odafigyeltek Nic-re (Na jó volt kis hátszelünk 2 ember odabent nekem volt osztálytársam volt a gimnáziumba) 

Szerdán aztán elérkezett a nagy nap hazaengedték a Kismamát Bébikével 1ütt. Előzőnap este mentem el a bébi ülésért, amit kisebb tanakodás, meg némi segítség után be is bírtam szerelni.

Aztán elmentem a Drágáimért, hazamentünk. Felhívtuk a védőnőt, szülésznőt, előbbi aznap kijött, tök rendes volt elmagyarázott 1 csomó mindent; utóbbi másnap jött ki, Ő is magyarázott, de eléggé kapkodva nem nagyon volt arra tekintettel, hogy nem vagyunk még a toppon gyerekkezelésben. Aznap éjszaka sokat nem aludtunk, főleg a nagy izgalom, meg a babasírás miatt sem. Másnapra eldöntöttük, hogy tervet készítünk, mert ez így nem lesz jó. 

Hál isten Áronka alszik rendesen, ritkán nyűgölődik. 

És hát az apuka lét. Azt még szokom. Kavarog sok minden a fejembe, néha még el sem hiszem, pedig már 1 hetes is elmúlt a Kicsi és a köldökcsonkja is leesett, sőt már mustárszínű a fosija is! Ezt csak azért írom le, ha esetleg valami Nagy Magyar Apa olvassa a bogunkat, megnyugodjon, és ne akarja ránk küldeni a családjóléti bizottságot! 

Szerettem volna az apai érzésekről kicsit többet írni, de most elment az ihletem. Pedig volt bennem 1 csomó minden és most nincs. Lehet már fáradt vagyok… asszem lassan újabb etetés, és aztán szunyálás.

Életjel

Szia Mindenki!

Rövid időre belépek a cyber térbe - ezzel felvállalva az összes Nagy Magyar Anya szitokáradatát, hogy magára hagyom a Prünytit -, és életjelet adok én magam is. Először is köszönöm Mindenkinek a sok gratulát, biztatást!!!! Ezerrel dolgozunk az ügyön Balu segítségével - aki egy ÁLOMAPA, azt eddig is tudtam, hogy álom Pár -, hogy beindítsuk a tejcsarnokot, úgyhogy most vagy eszem, vagy alszom, vagy pihenek, vagy próbálok kommunikálni Baluval, Gyerkőccel, és termelek :)
Balu igyexik folyamatosan infókat küldeni, de néha arra is emlékeztetni kell magunkat, hogy együnk :) Rólam: javulok, az 5 dózis vámpírszirup sokat segített, meg az, hogy kijöhettem a kórházból, és otthoni körülmények között erősödhetek. A lelkem még hullámzik, volt szabályos 5. napi depresszió, néha még most is elbőgöm magam hülyeségeket, meg parákon, de Balu helyrerak! A gyerek nem halt éhen, és ez a lényeg, fejlődik, igaz, a kajálás projekt nem ideális, de erről majd Balu ír. A szülést is majd elmesélem az én oldalamról, a leendő anyukáknak azonban azt üzenem, hogy valóban van benne vmi, hogy fejben dőlnek el dolgok, és a természet sokat tud segíteni / irányítani, és dönteni akár helyettünk is.

Millió puszi mindenkinek!
Nic

Újabb képek

Sziasztok! Jelentem az Anyuka már kicsit jobban van! A szülés pötyit megviselte, sok vérveszteség meg minden. Kapott egy jó adag vért, meg kap még ma is. De ma már felkelt és járt 1 keveset.
Amugy Apa szempontból, aki tervezi, MENJEN BE! Egyszer mert ilyen élényed nem lesz , másszor meg sokat segítesz a párodnak. Könnyebb neki, hogy ott van vele valaki akit ismer, akibe kapaszkodhat, és akinek széttörheti a kezét! :)
Node akkor jöjjenek a mai képek!

A Picurka :)

Hellósztok! Kicsit nagy még a rohanás, sms, és telefonos áradat, ráadásul én se aludtam valami sokat, Nic meg depláne nem. Ja igen! Elvileg közöltem -tük mindenkivel, remélem Nic-is, de ha valaki mégsem tudná, akkor emitt megismétlem az Örömhírt! Tegnap 2010. január 16.-án megszületett a Kisfiunk Áron 3310 grammal és 50 centivel. Kicsit előbb mind kellett volna , de mondhatni szélsebesen, ahogy egy kis Takumához -hehe - illik :) A szülőszobán kb. 45 percet voltunk, előtte otthon kb. 8-9-től ment a vajúdás otthon, a kádban az ágyon..stb, de erről majd ha kicsit lecsitult körülöttünk minden. :) Nade ami a lényeg! Íme 2 kép a Picurkárol!

Reklámok: Tészkó és a TV

Ugyan ritka dolog de ma a Tuskóban vásároltunk. Csatangolásunk közben egy érdekes khm.. lejárató marketing fogást alkamlaz íme az egyiket lefotóztam:

Szép dolog az összehasonlító elemzés, de szerintem ennek nem itt lenne a helye. De jön még a kutyára úthenger, ha nyílok a CsirkésTészkó, akkor lehet visszakapják..akár óriásplakát formájában.

Miután hazaértünk, elkezdtük nézni a hal a tortán-t vacsi közben. Aztán jött a reklám. Az eredmény 9:5. Gyógyszer és egyéb az egészség megőrzésére ható reklámok Gégen egyéb reklámok. Azt hiszem ez  tökéletes lenyomata annak mi az amivel a Magyarokra hatni lehet. Beteg leszel beteg leszeeeel , de ne félj, van mindenre megoldás, tehát legyél csak beteg majd mi segítünk! Persze jó pénzért. Ja kicsit cinikus vagyok? Sebaj. Én egészséges vagyok. És leszek. Punktum. Balu.

Csordogálnak....

... a napok szépen lassan, mostanában nem nagyon voltak nagy események, csak szépen haladunk előre, és várjuk azt, amikor vagy tényleg elcsordogál vmi, vagy elkezd fájni (na ja, de honnan a fenéből tudjam, hogy milyen az a fájás, ha még életemben nem volt ilyenben részem?), és elvagyunk.
Tegnap meglett a szöveteredményem, negatív. Igaz ehhez kisebb "terhesbónusz bevetést" kellett alkalmaznom. Történt, hogy doki által megadott időben felhívtam az ambulanciát, meg-van-e a szövettan. Mondják, igen. Juhé, akkor mikor mehetünk érte? Erre kishölgy: 27-re tudna időpontot adni. Tessék???? Egy eredményt megkapni is már csak időpontra megy? Kishölgy: ezt csak doktor adhatja ki, és csak szerdán, és előbb nincs idő. Na egy mp-re levert a víz, hogy minek ide doktor az én minden bizonnyal negatív leletemhez, de ezt nem érzékeltettem a hölggyel, viszont azt kedvesen közöltem vele, hogy nem jó a 27-i időpont, mert akkorra lehet, már megszülök, és a szülészem is nagyon várja az eredményt. Erre megszánt, és bekapcsolt egy dokinak, aki röviden közölte, hogy negatív a lelet, és persze, bármikor mehetek én, vagy rokon érte, akár még aznap is, és kiadják a leletet. Akkor minek szívóznak????? Mindegy, megvan :)
Napjaim egyhangúan telnek különben. Általában úgy kezdődik, hogy hajnal 4-5 után már nem tudok aludni, forgolódok, erre Balu is forgolódik. Ő 6-kor kel, ez általában még "megvan", de amikor indul, az már nem, mert utána vhogy elalszom, és 8-9 között ébredek. Délelőtt pakolászás, mosás, vasalás, ami éppen beficcen, néha még meló miatt keresnek. Ebéd, után arelax (olvasás, House részek bepótlása), és lassan jön haza Zuram. Vagy én megyek tornára. Estére a hátam szétszakad, úgyhogy az esti lefekvés meg előtte a mozgás, felkelés stb megint tortúra.
Lehet, hogy megköveznek, de én nem vagyok Nagy Magyar Anya. Nem felhőtlenül boldog ez a 9 hónap, mert vannak benne kisebb-nagyobb kellemetlenségek :( Szeretnék aludni, hogy be tudjak spájzolni arra az időszakra, amikor majd nem tudok Babóca miatt. De úgy tűnik, Őkegyelmessége úgy gondolja, hogy inkább edzéseket tart nekem a kevés alvásból, hogy már most készüljek, mi vár rám. Imádom :D És közben amikor nyűgös vagyok, akkor azt azon az emberen töltöm ki, aki meg végképp nem tehet az egészről... vagy mégis? Hoppá! Drágám! Igenis megérdemled, hogy veled nyűgösködök, mert a "helyzetről" Te is tehecc :D :D (Igaz, hősiesen állja a sarat!!! :*****)

Axapillow és egyebek

A hétvégén kitaláltam, hogy miből fogunk meggazdagodni. És ezt le is írom, dokumentáltan kéretik ezt most úgy venni, hogy ez a mi ötletünk, nem ellopható, szabadalmaztatott BAH! :) Ez pedig az Axapillow, vagy magyarul: Axapárna :)
Az előzményhez annyi, hogy egy ideje már a szoptatós párnával sem igazán tudom úgy gyűrni a dolgokat, hogy normálisan tudjak néha pár percre hasra feküdni, kímélve az igencsak hasogató hátamat. Felfedeztem azonban, hogy a Zuram ergonomialag úgy van kialakítva, hogy "használható" ilyen célra: hasrafexik, a dereke görbületébe belefér a mellizomzatom helyén növekedett két izé, míg a popsija "alá" a combjaihoz pedig elfér a pocakom. Ha mindezt poló nélkül alkotjuk meg (18+), akkor még szaglászni is tudom közben, ezzel nemcsak fizikai élményt (hát tehermentesítése), hanem érzelmi élményt (szeretem az illatát na, van ez így) okoz nekem. Az Axapillow pedig egy, a kismamák számára kifejlesztett gumipasi hátső részleg lenne, kívánság szerint bőrrel azonos bevonattal, amit a megfelelő illatanyagokkal férj/pasi/szerető/egyéb állatfajták illatanyagával lehetne bevonni, és ezen lehetne relaxálni. Ugye milyen jó ötlet? :DDDDD

Az egyebek kategóriát is kifejtem, habár csak gyorsan:

• 7végén FRZS Team volt nálunk, hogy mekkorát röhögtünk, komolyan, fogni kellett a hasam, de most szó szerint. Szegények éppen lakásfelújítás projektben vannak, és mit ne mondjak, "édesek" a leendő szomszédaik :(
• elkészült nagy segítségek árán (ezúton is extra köszönet Anyósomnak!!!) a Babóca takarója + két kicsi pléd, ezzel kis pénzt takarítottunk meg, mégha időt nem is.
  
• Vasárnap olyan szintre vittünk a tunyulást, hogy csak na. Annyit mozogtunk, amig elvánszorogtunk Anyukámékhoz ebédelni, ennyi volt az egész. Különben döglés, alvás, Balu kicsit gépezett, no vasalás, mosás! (az maradt mára)
• elintéztem pénteken a céges telefonszámom átírását, közben kijavítottam a mobil elő hívó számokat, újabb pipa a listámról
  
• elindult a pécsi EKF év, a megnyitót a TV-ben néztünk Baluval, nekem tetszett :)

Ma megint doki járat volt, de arról majd later, újabb egészségügyi katasztrófa, meg emberi hülyeséggel találkozhattam, de a lényeg, hogy velem és Babával minden OK, szombaton megyünk NST-re. Baba méret legutoljára 3 kg volt, de azóta nem saccoltak, és ez is olyan, hogy el lehet azt rendesen számolni, úgyhogy nem 100 %-ban mérvadó.

Millió pusszantás!
N.

És elérkezett a 36.

Helló Drágáink. Beléptünk az un. védett korba! Azaz a Béby innentől kezdve már bármikor gyühet! Na azért még persze várjon! Legalább 21.-ig! Ugyanis Vízöntőt szeretnénk! Kiirás szerint ugye feb.5., de mind a doki mind a szülésznő szerint nem húzzuk addig. Ezért gyorsba csináltam még 1 fotót az egybenlévő Kismamáról íme:

Egészségügy

Kicsit kapcsolódva Eszeske múltkori bejegyzéséhez bennem is fortyognak a dolgok a magyar egészségüggyel kapcsolatban. Mostanában eléggé sokat megfordulok helyeken, és elszomorító, amit látok, persze vannak ennél sokkal rosszabb helyzetek is, tudom. Tegnap egy számlám miatt hosszasan beszélgettem az egészségpénztáram vezetőjével, talán azért is jöttek elő a dolgok. Talán nem tudjátok, de anno az egyetem alatt (talán 96-ban, azaz jó 13 éve!!!) magam is bábáskodtam gyakornokként egy egészségpénztár létrejöttében, írtuk az üzleti tervet, meg koncepciókat, és már akkor is az volt a terv, hogy majd a pénztárak kórházakat építenek, vagy már meglévő kórházakban ágyakat / szobákat / folyosókat vesznek meg, ha jönnének az "ő" betegeik, akkor kicsit jobb körülményeket kaphassanak (persze ezért fizetve). Ez 13 éve volt. Azóta 2 klinika van ilyen, az egyik a Telki (Bp-en, hol másutt....), a másik meg egy VIP szanatórium. Egyik sem a normál népnek.
A normál nép meg közben megy a rendelőkbe. Ma mi is voltunk reggel varratszedésen. A rendelés 7-kor kezdődik. Engem 7:15-re rendeltek vissza. Az asszisztensek bevették a papírokat, és vártuk a dokit. A doki különben tök rendes, vigyázott rám meg Babára is a műtétkor, meg most is normális volt, nem vele személy szerint van a bajom, de 7:30 magasságában jelent meg. Mondjatok egy olyan munkahelyet, ahol ha 7-kor kezdődik a munka, ráértek minden további nálkül 30 perccel később megjelenni?????? És ez nem csak itt van. Bármilyen nem időpontos, nem magánrendelésnél a rendelési idő kezdete után több 10 perccel kezdenek el töl csiga tempóban szállíngózni a dolgozók, te meg kint ücsöröx, és vársz, hogy bent még a kávéjukat megigyák, meg elolvassák az újságot. És amikor bent vagy, az asszisztens1 újjal pötyögi a számítógépen a leletetedet, ettől egy vizsgálat 30 percig tart, kint meg nő a tömeg :(
Tudom, nincsenek agyonfizetve, de vki vegye már a bátorságot, hogy tökig belenyúljon az egészségügybe, és tegye rendbe, hogy az embernek, aki egy halom pénzt fizet a fizetése után legyen emberi "kiszolgálása", ne kelljen hónapokat várnia, ne kelljen arra bazíroznia, hogy a baráti / családi körben hol van ismerős orvos, mert csak úgy kap normális kiszolgálást :(
Uff, beszéltem.
N.

Ps: Baba és mama jól vannak, holnap megyünk UH-ra.

TeeMug from Japan

Annyira szépek ezek a csészék, hogy nem birtam nem feltenni Őket. A legszebb az egészben az, hogy rá van írva: MADE IN JAPAN!! NEM CHINA!! (Igaz a kínai porcelán világhírű, de akkoris.. :) És akkor ime a fotók:

Amúgy ma is hajtipajti volt de ma szinte időben kajoltunk! fél 7kor! Nic ma orvoslátogatósdit csinált elöbb a gyermekorvos - aki úgy egyébként az Ő gyerekorvosa is volt, majd a védőnő, és végül a szülésznő - vele én is pár percet. A Szülésznő jó fej, lendületes, Nic-el kibeszeltek a világot, megvitatták mi kell és mi nem. Már csak 4 hét..vagy több, vagy kevesebb.. :)

Őőőrültekháza

Ez a mai nap kész őrültek háza volt... elég annyi, hogy talán 11 körül bírtam kimenni a wc-re...állandoan vagy jött valaki, vagy a főnőknek kellett valami, vagy a telefon csengett. Reggel ugye korán keltünk, hát nem mondom bírtam volna még egy 3 órát szunyálni. Aztán irány a Megyei Korház. Az elején kint nagy logó hogy ők bizony már a PTE égisze alá tartoznak. Odabent aztán a szokásosnak mondható "egyetemi kavalkád" fogadott minket. Az idöpontos néni mondta, jó, hogy csak a dokinkhoz jöttünk, mert se UH-ra se NST-re nem tud adni időpontott hozzáférés hiányában. Sikeresen elkaptunk 1 Dokit - Nic régi ismerősét - tőle tudtuk, hogy a Megye meg az Egyetem Korházi rendszere azonos alapokon nyugszik, csak az adatbázis kicsit más. És ennek összefésülése ugynézki problemákba ütközik. Oké, hogy sok az adat, de pár hete már tudják, hogy integráció lesz. Mit csinálunk ilyenkor??? JÁ! Időben nekiálunk a 2 rendszer integrációjának. De itt nem ez történt. Vagy a szokásos Egyetemi - majd mindent az utolsó utáni pillanatban - eljárás miatt bukott meg a dolog, vagy a Pesti cég - aki csinálta a programot - próbál leakasztan pár nullával ellátott 1-est, és talál ki mindig valamit, hogy ezért vagy azért nem megy a két adatbázis összesfésülése.
Doki után Nic-et  hazavittem majd irány a meló; ahol a címben leírtak miatt majd 5-ig bent tartozkodtam. Utána még visszavolt egy "kis" maszek, ami ugyancsak eltarott 3 órát, így laza 8-ra haza is értem.
Na de ami a lényeg, a tegnapi képeket leszedtem, ízelítőnek felteszek párat. Let see!

Elmúlt napok

Kicsit lemaradtunk Baluval az elmúlt napok eseményeinek dokumentálásával, igyexem ezt most pótolni, a sorrend nem garantált, remélem minden fontosabbat leírok :)
1. Találkoztunk Dalival! Mindenkit üdv, szépen kifaggatott minket, mizu van a TakuTeam-mel, amit tudtunk elmeséltünk, habár Csibéék kissé eltűntek, amióta előkerültek Dániából, legalábbis blogtechnológiailag. Vagy most már ne a Dániás blogban keressem őket? Hahó, tud vki vmit róluk? :) Dali különben jól van, ismét megerősítést nyert (egyre erősebben), hogy a japók nem normálisak, néha horror, hogy miket mesél. Kaptunk tőle két gyönyörmény teáscsészét, azóta is azt nézegetjük, ezekbe bűn normál teát tölteni! 8-ig van Pécsett, addig még egyszer valszeg összefutunk egy újabb dvd ellátmány átadása végett.

2. Voltunk nagybevásárolni D barátnőmmel, a baba listánkon szereplő apróbb-cseprőbb anyagok beszerzése volt a cél. Nagyjából mindent megvettünk, lázmérőben nem jutottunk dülőre, majd meginterjúvolom a leendő gyerekorvosunkat, hogy melyik verzsönt vegyünk (széles a spektrum 2-8.000 között, van olyan, ami homlokra, van fülbe, cumis, popiba dugós stb).

3. Még a két ünnep közöttre volt tervezve egy game party CSK-ékkal és I-vel, de az elmaradt, ezt most szombaton pótoltuk be. Hatalmas zabálás (jaj, az a pizzás kifli, amit CSK felesége csinált vmi ismetni volt), kis kockapókerezés (minő meglepő, CSK nyert, ő írta a pontokat is, kissé gyanús:)), meg egy kör UNO után kidőltem, mert eléggé rugdalózás volt odabent. 10 körül indultunk haza, de ennyi elég is volt (mármint nem a társaságból, mert miattuk még maradtam volna, csak nagyon gyorsan fáradok már).

Tegnap Baluval főzöcskéztünk, utána elmentünk sétálni, megnéztük az EKF-re átalakított Tettye teret. Talán Balu tesz majd fel képeket (fotózott), nagyon szép lesz, ha tavaszodik, már most látszik rajta, pedig minden olyan sáros, fénytelen volt, ill. a romoknál a szőkőkút nincs még teljesen kész, de látszik benne a perspektíva (jaj, micsoda szavak nem jutnak az eszembe:)) Különben döglés, pakolászás, takarítás, villanyszerelés, vasalás volt a programunk, és szegényke ma dolgozni ment (két hét itthon lét után nem volt vmi szívderítő élmény a hülye reggeli vekker csörgés....)

Én ma megkezdem a karácsonyi rohammmentes, lazább itthonlétemet, felkészülve a Nagy Eseményre. Listámon még egy csomó dolog (főleg hivatali ügyintézések), és a doki ma reggel lesokkolt, még mindig nem nagyon tértem magamhoz: lehet, hogy 2 héten belül szülök?????? Na de erről (meg a mai nap kórházas dolgairól majd later, talán Balut is be tudom fogni egy kis blogírásra).

Pusszantás!

2009

Ez az év is elmúlt. Sok mindent megtanultam, megváltozott:
- voltunk Belgiumban a csoki és a sör hazájában :)
- voltunk nyaralni (ismét egy horvát szigetet ismerhettünk meg)
- megtanultam pingvin móduszban közlekedni, illetve úgy lépcsőzni, hogy nem látom a hasamtól, hova is lépek
- életemben először élőben a Hungaroringen hallhattam az F1-es gépek motorzúgását!
- elnyertem egy "magasabb" állást, amit nem sokáig élvezhettem, mert...
- Pocaklakó inkubátor lettem :D

Most jön 2010, amikor Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz Essen és Isztambul mellett és megismerjük a Babócánkat személyesen 9 hónap belső mocorgás után. Hát állunk elébe :))))

Mindenkinek Boldog, minden kívánságát teljesítő új évet kívánunk!