Grrrrrr

Tegnap szörnyű egy nap volt. Az egész hetünk eléggé hajtósnak ígérkezett, ezért szerda este megbeszéltük Baluval, hogy én lemondom a másnapi tornát, ős is siet haza, és élünk egy kis családi életet, sétálgatunk, elleszünk, nem rohanunk keresztül kasul mindenfelé.
A címből kitalálhatjátok, hogy ez nem jött össze. Nálam a munkahelyen totál káosz, minden zuhan a fejemre és közben ketyeg az óra. Baluéknál szintén melóhelyen kitaláltak egy újabb hülyeséget, de azt is azonnal, vagy pontosabban tegnapra, egész nap azzal szívott. Babóca is úgy gondolta, hogy beszáll a buliba, és a szokásos mocorgós időszakait nagyjából 10-től folyamatossá tette, és már annyit rugott, meg boxolt, hogy szabályosan fájt az oldalam, meg a gyomrom.
Balu nem tudott időben elszabadulni, én 5-kor feladtam, hazavitettem magam az egyik kollégával, és vártam rá. Baba közben nem hagyott békén persze. Mikor Balu hazajött jól felhúztuk magunkat egy családi ügyön, aminek az lett a vége, hogy mindketten idegesek voltunk, és nem mentünk se boltba, se postára, se nem volt kedvünk semmire. Adtam egy pofont a diétámnak, és rendeltünk pizzát, ettünk, és próbáltunk relaxálni. Nem így terveztük :(
Ma viszont ha a fene fenét eszik is, lelépek innen időben, Balu is mindjárt végez és pihenünk!!!!! Este megyünk vacsorázni barátokkal, már nagyon várom, régóta szervezzük. Kollégáim, de a valóságban annál jóval többek, hozzák a családot is (mondjuk őket is ismerjük), és eszünk egy jót!

Nic

Ps: és az egész grr naphoz nem is említem a lövöldözést, mert azon kivül, hogy lepaffolt a dolog, nem is igazán volt érkezésem érdemben foglalkozni vele. Tompulok.