Sziasztok!
Tegnap kissé gyorsan kellett befejeznem, mert a Pici felébredt, nem sokat aludt. Eljutottam kosarazni, és jaj, de nagyon élveztem:)) először furcsa volt: sportcipő, kisgatya, nagy csarnok, pattogó labda. Kevesen voltunk, úgyhogy előre rettegtem, hogy mi vár rám - sok futás... CSK jött értem, és hasznát véve a diplomájának szép kis szabályos bemelegítést rendezett nekem, futotta velem a köröket, meg nyújtottunk (ő nyújtott, én nyögtem, eddig sem voltam vmi hajlékony, de most csak messziről integettem a lábfejemnek). És utána belevágtunk a lecsóba! Jesszus, de béna voltam! De kaptam bókot, hogy azért nem mindent felejtettem el, néha még majdnem oda is értem a védekezésre. Lelassultam, látszik a punnyadás, a másfajta "edzésmunka". 15 perc után kértem egy kis pihenőt, és a végén ég 10 percre beálltam. Furcsa volt, mert végig az volt bennem, hogy tudnék én gyorsabb is lenni, felérni időben, meg jobban odaállni a védekezésbe, de nem akartam teljesen kifárasztani magam, nehogy izomlázam legyen, ami a tejcsinek nem jó. Úgyhogy takarékoskodtam. Lesz folytatás!!!!
Tegnap úgy alakult, hogy volt még egy 1st time, ha jól számolom, ez már a 4. A gyerek céklát kapott :) Igaz, csak egy fél adagot, tegnap du főztem, másfél adag lett, a teljeset ma kapja. Mindenki mondta, hogy ne rémüljek meg, majd ha jön kifelé, akkor nagyon színes lesz. Nem rémültem meg, jelentem, ma reggel, de bakker, azért ezt a színt pelenkában látni nem semmi... :)))
Most alszik, átaludta az éjszakát, 7-kor kelt, én is, most megyek, ismét próbát teszek az elmaradt e-mailjeim megválaszolására.
Pusszantás!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése