TjápTjápTjáp és a Mikulás

Úgy tűnik, a Gyermek eleget gyakorolta a mászkálást, és most másra kezdett el koncentrálni. Ez pedig a beszéd. Ebben a nagy átlaghoz képest le van maradva, de ha a szülői géneket nézem, akkor nincs semmi gond, hiszen mindketten későn kezdtünk el beszélni, igaz azóta be sem áll a szánk (az enyém biztosan nem :D). Az már eddig is ment, hogy ANYJAAAAAA, de az elmúlt héten újabb szavakkal, ill. szóizékkel bővült a repertoár. Ami nálam kifejezetten sértődést okozott! - persze, csak vitzelek! Amit a gyerek ugyanis mond: Nono, Ema és Ana. Ez pedig a bölcsi hárem három illusztis hölgy tagja! Hiába, a gyerek még nincs 2 éves se, de már kispadra küldött. Reggel, ha túl vagyunk a hamikon, akkor jön az, hogy Nonononononoooo. Ha korábban érünk be a bölcsibe, akkor nekiáll körbe rohangálni a hiányos - Nonomentes - "felszereltségű" szobában, és hajtogatja, hogy hol a Nono. Ismétlem magam: meg kell zabálni!
És a hangja, külön csöpögés. Olyan kis mély bariton, nem olyan cincogi kisbaba hang, hanem férfiasan mély :) A csajok mellett mást is mond már. Pár napja a Fecske a Cic, és tegnap elkezdet mondani vmi izét, amit tjáptjáptjáp-nak lehet hallani. 10 percig mondta egymás után a kocsiban, felhívtam a bölcsi vezetőt, segítsen már lefordítani, mert nem értjük. Ez a Taps-taps-taps akar lenni :) Ja kérem, kezdhetem az Áron Szótár szerkesztést! És persze nem mehetünk el amellett sem, hogy ha nagyon szeretné, akkor ismétli azt, hogy Appa, meg Omma, vagy csak mi hisszük, hogy utánunk mondja, de ez a szülők privilégiuma!

Úgy tűnik, az elkövetkező hetekben lesz egy kis fennforgás nálunk, ami abból ered, hogy Csipu nem szívleli a Mikulást. Az, hogy nem szívleli, enyhe kifejezés sajnos. Múlt hét vasárnap amig én a vásárban vadásztam egyszem Leszármazottamnak kesztyűt (minek, azóta sem hajlandó felhúzni) Balu a Plázában flangált vele, be volt célozva a játszóház. nem sok lett belőle, mert Áron az egyik játékbolt bejáratánál meglátott egy 1 méter magas Mikulás bábút, ami közeledtére megmozdult, és a gyerek ereiben megfagyott a vér. Onnan még vhogy el tudta vinni Balu Csiput, igaz, a levegőt is kiszorította kis kezeivel a nyakából, aztán a játszóházban úgy tűnt, megnyuxik. Ja. Addig, amíg az egyik sarokban fel nem fedezte, hogy ott is van egy ilyen izé. 5 mp-en belül kint voltak :( Áron remegett, mint a kocsonya :( A bajt tetézi, hogy a Bölcsibe is megérkeztek a karácsonyi dekorációk első jelei, köztük egy Mikulás izével (nem nagy, vas lábakon áll, olyan kaspó szerű izé). Első nap Áronnak még fel sem tűnt, csak hazafelé. Másnap már sanda szemekkel méregette reggel, délután már nem volt hajlandó a folyosón öltözni, ahol ez az izé áll. Szerdán már az udvaron belesve az üvegajtón konstatálta, hogy ott van, az ajtón is alig tudtam bevinni, nem lehetett letenni, bújt a sarokba és a nyakamba.... 6-án jön a Mikulás a bölcsibe. Áron az emeleten lesz egy gondozóval. És mi meg árgus szemekkel nézzük, hogy merre sétáljunk vele az elkövetkező hetekben... HoHoHo :(

Múlt 7végén nálunk jártak Zsuzsinyuszi szülei, Áron hatalmasat birkózott Rhober-rel, azóta is imád a kanapén rohangálni, aminek én annyira nem örülök. Mindent 3 mp alatt megtanul, most már tényleg vigyázni kell, hogy milyen hülyeséget mutatunk neki, mert szívja az agyába a dolgokat rendesen. Le vagyunk különben strapálva. Ez a ködös nyálas szutyok idő nem jött be, Áron sem igazán szeretett sétálni a héten, nekem beállt a hátam, úgyhogy Áront soxor Balu cipelte. Már nagyon naphiányom van. 7főn kicsit lógni fogunk. Régóta terveztük, kaptam a cégtől két belépőjegyet a siklósi döglesz fürdőbe, eddig mindig csak Áronnal voltunk, most ketten megyünk. Megnézzük, hogy milyen, ha nem 3 órát a 20 centis gyerekmedencében gubbasztunk :) csúnya szülők leszünk, reggel leadjuk a gyereket a "zaciba", elintézzük a hütőnket, oszt irány a vár!!!!! jaj, már nagyon várom!!!!

Uff, megyek, teregetek némán.

Dédi at home

Jaj. Most éppen szenvedek, agonizálok, mert fáj a fejem, és nem vagyok a toppon, Nic gépel, én mondanám, ha eszembe jutna. A lényeg, hogy mindenképpen meg akartam veletek osztani, hogy Mamika tegnap hál Istennek sikeresen hazatért! Ugyan még nincs a toppon, de saját lábán ment el az ágyáig, ami már nagy szó a 2 hét ágyban töltött "szünet" után.
Mostanra ennyi, megyünk pihenni.

Zsuzsinyuszis képek 18+!!!!

Álljon itt akkor a tejesség igénye nélkül a fotók garmada. Csak erős idegzetűeknek!! :-D
A szenvedő alany...

 Itt még szeretjük...

 Aztán indul a hardcore! :-D

Taratata

Mi vagyunk a zsoldosok!
Taratata
Kezünk sose dolgozott!
Taratata
Kardod lándzsát hordozott!
Taratata
Mi vagyunka zsoldosoook!

Tá tá tá táááá
Csiszi csiszi köszörőőőőő
Ez az élet gyönyörűűű űűűűűű
....

Na újabban ezt dúdoljuk a Gyermek Anyjával... Agyunkra ment vajon a FÜFÜ vagy nem??? :-D

Zsuzsinyuszi a sexrabszolga

Mert Áronnak már olyanja is van. Zsuzsunyuszit FRSZ Teamtől kapta az első látogatásukkor, ha jól rémlik, olyan 2 hónapos lehetett akkor Csipu, innen a neve is. Zsuzsinyuszi méretőből adódóan a Gyermek első életévében inkább szobadísz és anyának kispárna szerepet töltött be, Áron nem nagyon foglalatoskodott vele, de ez gyorsan megváltozott, miután felfedezte, hogy lehet vele mindenféle dolgot csinálni. Amióta bölcsis, azóta ez a babája. Nyakában lóg a játék sztetoszkóp, ad neki dudót (ez a cumi neve nálunk), inni, ölelgeti, rámászik, babusgatja, és bizony néha, ha anya olyan ügyes, hogy elmenekíti a haját és saját magát a közelből Zsuzsinyuszi lesz a rabszolganő. Ez annyit jelent, hogy a fülénél fogva hurcolja maga után szegény párát a fél lakáson, ráveti magát, dögönyözi, néha kifejezetten 18 +-os pózokkal. Csináltunk is pár képet, ezt Balu remélem hamarosan felteszi ide, de az igazi élményt nem adja vissza :)

Félelmetes, hogy nő és eszesedik a gyerek. Reggelente, miután cicizett / tápizott, felnyög, felhúzza magát (ja kérem, a teli hatalmas pocakkal ez nem egyszerű mutatvány) az ölembe, lekéreckedik, fogja az ágy sarkáról a dudóját, alrébb taszajtja az ajtót és kicsoszog a hatalmas teli pelusos popsijával pizsamában apjához a hálóba, ahol felkéredzkedik az ágyra egy kis dögönyözésre. Ilyenkor én csak ülök a szopifotelben a gyerekszobában, és nézem. Nézem, és mérhetetlenül csodálkozom. Ez a kis 90 centis, 14 kilós törpepipitér belőlem van. Más értelmet nyert az "én húsom, én vérem" kifejezés, mióta anyuka lettem. Tudom, hogy ehhez Balu is kellett, és nem elhanyagolni szeretném az ő teljesítményét a "gyártás és nevelés" terén, de mégis. Amikor ott totyog, vagy csak rohangál, vagy csak magamhoz ölelem, pisiparfümöt szaglok, akkor belém hasít, hogy belőlem van, legalábbis az alap, a többi asok kajából. Engem evett 8 hónapig a hasamban, utána engem evett a szopival, az én véremből kapta az induláshoz szükséges "csomagot". Furcsa érzés, olyan, amit eddig nem ismertem. És néha belebambulok, és csak nézem, nézem.

Azt hiszem már nincs tejem. Vagy csak pár csepp, de annyit azt hiszem minden valaha szoptató nő ki tud még sokáig nyomni a ciciből. De úgy tűnik, Csiput ez nem zavarja. Reggel és este a rituálé része, hogy cici van. Már alig várja, eldől a karomba, lehúzza a trikómat, betolja a szájába, és nyújtja a karját a hajamért / szemöldökömért és indul a simi. És a kis okos fejével abban a minutumban elengedi a "humán cumit", amikor a cumimelegítő kattan, hogy felmelegedett a tipi-tápi. Nem akarom tőle megvonni, amíg ő elfogadja, és nekem nem okoz terhet, és ha csak pár csepp, akkor meg csak pár csepp. Olyan nagyfiú már, de ezekben a lopott percekben újra kisbaba, aki bújik, és ÉN kellek neki....

Na a végére szentimentális lettem. Ez van, ha az ember elkezd a mindennapi pillanatokon túl gondolkodni is. Próbálok majd gyakrabban írni, mostanában inkább Balu írt.

Zárszóként pár újabb kép Áronról, vasárnap is voltunk sétálni (ez nem meglepő), de megint vittük magunkkal a kamerát is, és végre a nap is sütött. Millió csók mindenkinek!

Hajnali Füfü

Ez a gyermek gyorsan tanul. Néha túlságosan is. :) A hét közben mondtuk neki a 7 végén nézünk 1 kis Süsüt.
Na mit csinál a mi drága Gyermekük a 7VÉGÉN? Felkel negyed 6kor, eszik, kijön anyával a hálónkba, majd közli laza fél 6kor, hogy füfü...füfü... Mire mi: fél 6kor? Egy frászt! Pihentünk még olyan negyed-fél 7ig - ami annyit jelent, hogy Áron különböző rotációs módszerekkel próbálta lerúgni az arcunkat, vesénket, gyomrunkat, közben követelve, hogy simizzük az éppen felfelé lévő testrészeit, ergo két szülő az ágy két oldalán a partvonal, gyerek meg köztünk kényeztetődött. Aztán lett Süsü, Áron nagy örömére :)

Majd lementünk sétálni. Itt van az ősz...vagy ez már félig tél. Áronnak van 1 kedvenc macskája, aki a Fecske névre hallgat, a helyi macskás néni szerint. :) Nos Fecske elégé jól tűri a nyaggatást.

Néha viszont elege lesz, és menekül. Van 1 kis kuckója, és oda. De annyi esze nincs, hogy ott is maradjon legalább 5 percig. Mert amikor Áront próbáljuk elcsalogatni a helyszínről, akkor mindig felbukkan, Áron persze észreveszi, és uzsgyi vissza. Ez ment máma is kb. fél órán keresztül. Ma ismét csináltunk pár képet. A nagy része meglelhető lesz az Áron fotós mappába 21-22. hónap mappa.

 Különben éldegéljünk a dolgozó szülők mindennapjait, hétköznap kicsi sétával, 7végére időzített nagybevásárlással és nagyszülő randikkal. Most Klobika (Nagyim) miatt kicsit nehezebb lelkileg, de bírjuk.
 
Elnézést, hogy ilyen ritkán jelentkezünk, csak esténként ha mindketten végre gyerekmentesek vagyunk, nem nyitjuk ki a gépet, örülünk, ha megvagyunk, ha elterülhetünk egymás mellett. Lassan jön a xmas, már serényen nézegetjük a dolgokat, írjuk a shopping listákat, és naggggyon kíváncsiak vagyunk, mit szól majd a Törpe a hóeséshez. Kiindulva abból, hogy az esőt imádja, főleg ha esőben rohangálhat felfelé tartott arccal, nem hiszem, hogy nem fogja szeretni :)

Nagyi update 3

Hál Istennek Nagyika jobban van! Bár az életkedvén még van mit csiszolni, az eredményei szépen javulnak - az orvos is meglepődött milyen gyorsan . Leapadt a viz az arcáról, és már kevésbé szárad a szája. Egyedül valami Kalium , vagy 1 másik nyomelemnek van valami problémája. Valamint a véralvadásgátló. Rendesen belilult szegénynek a válla, amikor megemelték. De Após megnyugtatott, hogy ez nála is volt, de inkább ez mint a trombózis. Azonban megpróbálnak ezen is segíteni.
Az ápolók egy része továbbra sem töri magát, így megpróbálunk ezen 1 kis kv-val csokival ..stb turbózni... legközelebb a fizumért elvégzett munkámért én is pluszdolgokat fogok kérni... 

Tegnap Nagyi végre orvosi kezekbe került. Kiderült , pár napja hátsó fali infarktusa volt, valószínűleg a mmegfázás következtében. Most kap infúziót, és pár napig ágyhoz kötés. Tegnap evett 2 falat szilárdat is, amit 3-4 napja nem tudott leküldeni. Ma megyek be hozzá olyan 9 körül. Remélem jobban lesz!
Visszatértem. Nagyika - saját bevallása szerint - rosszabbkor van.  De hál Istennek evett 1 kicsit meg itatni is sikerült. amikor odaértünk, bejött 1 nővérke, hogy mindjárt viszik tüdőröntgenre, majd 3/4 óra után 1 másik, még nem vitték el? Akkor hoz infúziót! Amikor eljöttünk kb. 1,5 óra után egyik sem történt meg. Vagy tényleg kevesen vannak, vagy elfelejtik a dolgokat? 100E forintért vagy még kevesebbért senki sem töri magát halálba...vagy legalábbis nem sokan.

Okos ügyes Totyogó

Bocsi, hogy ismét eltűntünk hosszabb időre, de valahogy mostanában úgy látszik nehezen állunk neki blogot írni.
A címben szereplő Totyogó megjegyzés ugyan már erősen sántít, de annyira megtetszett, hogy hagyom. :)
A Mi drágánk egyre ügyesebb, nyílik a világ rendesen: elmegy kidobja a szemetet, puszit ad szinte mindenkinek - kivéve Anyát :), szinte már szalad, ügyesen lecsücsizik a kisszékre. A Bölcsit továbbra is imádja, ott eszik mint a kis angyal, nálunk az ebéd továbbra is tabutéma neki...igen nehezen és mindenféle segédeszközökkel hajlandó csak kajolni. Na mondjuk a súlyával nincsen gond; majd 14 kg, ami már állítólag az ovis súlyhatár..21 hónaposan... De hál Istennek ez csak a pociján látszik, és inkább kis vasgyúró mint elhízott kisbaba ( Utóbbi esetben aligha lenne képes majd 2 órát szinte folyamatosan rohangálni)

Kb. két hete volt a nagyi 90 éves, aki akkor még egész jól volt, most viszont közel egy hete sajnos rosszabbul. Hétfőn viszik be kivizsgálásra, bár majdnem kihívták már hozzá a mentőket is tegnap. Tudom hogy már 90 de az ember ugye szeretné a Mamiját minél tovább életben látni! Pittám eszembe jutottál mostanában 1-2x emiatt. De remélem még köztünk marad sokáig!!