Élünk!

Kicsit eltűntünk, a szó fizikai értelmében is, mivel 4 napos miniszabiztunk - again - a Kolping hotelben Páhokon. Jelentem, naggggggyon jó volt, messze felülmúlva a várakozásokat. Zavaly szeptemberben még anyukámmal együtt voltunk, és annak ellenére, hogy volt még két segítő kar Csipu terelgetésére, ő meg nem is nagyon ment akkor még sehova (még qszni se qszott akkor) nagyon kifáradtunk, és nyúzottabban jöttünk haza, mint mentünk. Ezért kicsit félve indultunk el most csak mi, a kiscsalád, hogy jaj, mi lesz, de nem kell félni, mert pihentünk, játszottunk, úsztunk, relaxáltunk, ettünk, ittunk, és jól éreztük magunkat! Csak a visszaúton fáradtunk le nagyon, de ez minden nyaralásnál - sajnos - így van, aszalódtunk a kocsiban hazafelé, majd 5 körben Balu felcipelte a cuccokat, kipakolás és itthon.
Lesz bővebb beszámoló is, meg képek, meg videók, de ahhoz egyrészt kell a Balu (videós részhez mindenképpen), meg helyet is kellene csinálni a Dögön (ez a laptop "beceneve), hogy legyen hova tenni a kismillió képet, úgyhogy be türelem, jövünk még vissza!
Pusszantás!
Anyuka

Ps: járás - nem, mászás - igen!