Körforgás

Csipu nem szeretné megkapni a 15 hónapos oltást. Most már lassan két hete húzódik, és újabb tutti másfél hétig nem lesz. Ma megint dokinál voltunk. 4 napig volt rendben, és tegnap megint köhögés, horror éjszaka, reggelre láz. Újabb antibiotikum csomag. És anya is. Apa éjjel rámparancsolt, hogy húzzak el a dokihoz, nincs mentség. Ma itthon maradt, én mentem. Gégegyulladás. Ami nem lett volna, ha másfél hete elmegyek az akkor már rosszul vagyok magammal dokihoz. Most némaság, meg antibiotikum. Szerencsére olyan, ami mellett lehet szopizni.
Ez van. Majd ha jobb lesz a kedv és a hangulat, jelentkezünk. De addig is pár kedves kép, amit már a facsén láthattatok, de nem mindenki van ott fent, ezért itt is:

Hullámvasút

Mostanában hullámvasút van. Leginkább a Szentei fiúk lázgörbéje egy nagy hullámvasút. Először - még múlt kedden - Csipué szökött az egekbe, legalábbis azt hittem, hogy a 38.8nál nem lesz nagyobb. Tévedtem. Másnap délre a hőmérő 40,2-nél állt meg. Ok, hogy ebből le kell vonni fél fokot, de én ott akkor azt hittem, hogy szívbaj kapok. Azóta beteg. Kedélye hullámvasút. Lázgörbéje szintén, habár mintha leszálló ágban lenne.
Pár napja Nagykorú Sz. Balázs is megirigyelte a hullámzó lázgörbét, és csatlakozott. Az egyik szobában ő van dögrováson, a másikban a Kiskorú, én meg szasszézok a kettő között. A lakás egy merő koszhalom, habár tegnap már végezve lett némi csinosítgatás, hála a Nagykorúnak, aki bevállalta 2*30 percre a Kiskorú felügyeletét. Szigorúan a kanapén ülve - habár most gyónja, hogy néha nem -, nehogy a Kiskorú felülfertőződjön. Volt vasalás, és porszívózás.
Aztán az én állapotom is hullámzó. Amikor süt a nap, akkor ki akarok menni, sétálni, levegőzni, csak ki a lakásból. De ugye a Kiskorú beteg volt eddig, nem mentünk sétálni, max a dokiig meg vissza. Tegnap volt az első nap, fel sem akartam jönni!!!! Élveztem az oxigént, már ami ebben a városrészben van. Pedig mennyi mindent terveztünk a 7végére (mármint a múltkorira, a mostanit még nem adtuk fel!!). És persze fáradt is vagyok, meg álmos.
Na ja. A kedvem hullámvasútjának valszeg az sem tesz jót, hogy beütött nálunk is az a bűvös hetedik év! Már 3. napja külön alszok Balutól, és ettől nem jobb a kedvem. Kitett az ágyunkból :(((

Most megyek, a Kiskorú felébredt az álmából, adok neki ebédet és megyünk sétálni!!!
Pusszantás!

Csajozós figura

Hát az van, mit ne mondjak! És nem Balunál, akinek lenne benne igazán koránál fogva tapasztalata, hanem a Kiskorú Sz. Áronnál. Én csak kamillázok, habár lassan megszokhatnám. Most megint alakított. Pénteken G napos shoppingolás ürügyén bevetettük magunkat a helyi Á-ba, elverni a nehezen összekapargatott is vagyonunkat. Csipu egy idő után nyűgösködni kezdett, aztán betértünk az Espritbe. Mit ne mondjak, az eladó csajszi (a helyesebbik / kedvesebbik, na persze) ismer már minket, babamentes korszakban is sűrűn voltunk ott, meg Kisfickóval is. Meglátták egymást, és beindultak a hormonok! Mondtam is a lánynak, hogy ok, hogy tetszik neki a gyerek, de várjon még 16,5 évet, mert addig még kiskorú. Addig max szemezgetés, és nagy mosolygások mehetnek a szülők felvigyázó tekintete mellett.
A másik csajozás az Y.R-boltban. Csipu szintén nyűg, de annyira, hogy már csak a hajam nyugtatta meg. Látvány a következő: gyerek babakocsiban nyüszög, anya behajolva hajával simogatja, ő hümmög, amikor egyszer csak göndör kacaj, és vigyorgó szemek .. de nem nekem szóltak, hanem a szőke eladó csajnak 3 méterrel arrébb. Jó szemmel szúrja ki nemcsak a vau-vaukat, meg a gur-gur-okat, hanem a csibéket is. Csajozós figura, csajozós figura :)
(megjegyzem, tegnap este az InterSpuriban is be akart csajozni, de ott nem engedtük, mert a kiscsaj szintén kiskorú volt, igaz kb. 16 lehetett. Bejöttek egymásnak, mit ne mondjak).

Ma tevékenyek voltunk. Délelőtt bababörze (anyám mennyien voltak, még a parkolóban is árultak, eléggé hamar elment a kedvem), addig Balu Papánál látogatott Csipuval. Utána home, majd miután szpátty programot elindította a gyerek, Balu nekiesett az erkélynek (festés) és meg az ablakoknak (már alig láttunk ki). Most tiszta ablakokkal bűzlik a nagyszoba, mi meg tunyulunk :) Délután - ha elmúlik a nagy szél - megyünk Mislenybe sétálni egy pocakos barátnőnkkel.

Ja! Tegnap - hála Balunak, Tündének és Natiéknak - végre ismét élőben szurkolhattam a kedvenc kosárcsapatomnak!!!! Nagyon furcsa volt! Utoljára még vmikor 2009. októberben voltam nagy pocakkal, most meg Nati ült mellettem hasonméretű (na jó, nagyobb) hassal. Nyertünk. Nem volt jó meccs, de ez nem ide tartozik. Következő évadra visszük a gyereket is!!!!!

Akartam még írni dolgokról, de kiment a fejemből. Igazság szerint tegnap már nekiálltam, de a net szórakozott, és egy idő után feladtam :( A héten nem nagyon voltak nagy történések, próbálgattam a vándor csatost (kép mellékelve), meg néztem, hogy mikor megyünk sétálni (alig várom, hogy kopjon a lábam minden alkalommal pár centit), és elvoltam, mint egy befőtt. Jövő hét remélem szélmentes lesz, és Balu hamar hazajön, és akkor ő is koptathatja a lábát :)))))))

Most mennem kell, Csipu felébredt. Indul az ebéd :)

Újabb betegség

Újabb betegség ütötte fel a fejét a Kisfickóval kapcsolatban. Hintaizmus. Hallottam már róla, de reméltem, hogy teljes valójában nem fogjuk megtapasztalni, de úgy tűnik, hogy nálunk is beütött :( A tünetei nyüszögés, hiszti, bezártság rossz tűrése. Pár napja tart, és - jó beszerző felméri a piaci lehetőségeket - már utána is néztem, hogyan lehet kezelni.
Mint minden betegségnek, ennek is kétféle gyógymódja van. Az egyik a magán út. Ami persze drága, ugyanakkor kizárólagos gyógymóddal bír. Csak az anyagi keretek mellett itt még a speciális igényekre (minimális hely) is oda kell figyelni, ami egy panellakásban nem igazán megvalósítható. Vagy van az állami, vagy úgy is mondhatnám, a jó magyar költségvetés által támogatott gyógymód. Paraszolvencia nincs, csak szép kis sorban állás, várólistával, és - nem fogjátok elhinni -, de egy gyógyszerrel több betegségben szenvedő gyereket gyógyítanak. Szépen sorjában. Csak ugye szűkösek a keretek (pláne a mostani megszorítások esetében), és mivel a betegség nem halálos, ezért nem az elsők között fordítják rá a költségvetési támogatásokat. Igaz, lehet EU-s pályázatokkal operálni, de az macerás, és kell az önrész. Így maradnak a nyilvános helyek, a jó időben jó helyre való érkezés. És ha mégis foglalt a gyógyszer, akkor kiüt a betegség súlyosabb tünete. (múltkor egy szülő szó szerint elmenekült, amikor Áronnak rohama volt) Az is igaz, hogy a gyógyszer gyorsan hat, amint bevette a beteg az adagját, 5 másodpercen belül idült vigyor terül el az arcán! Áron hintaizmusban szenved. Félek, nemsokára jön a döciizmus, meg a homokozóizmus és nem feledkezünk meg a csúzdaizmusról sem! :)

Ezt leszámítva megvagyunk, jól vagyunk, hatalmasakat sétálunk, a napi adag 2-3 óra, ilyenkor a lábam 3-4 centikkel lesz rövidebb. Nem is értem, hogyan van arról szó, hogy túlsúlyos kismamák otthon. Hacsak nem babakocsi tologatás közben vki chipset töm magába (szigorúan gyereknek háttal, mert különben neki is kell - egy frászt!), képtelenség elhízni! Itt a jó idő, csivitelnek a madarak és a galambok mellett egyre több vau-vau sétál, meg miau-miau-kkal is találkozunk, amiket Áron olyan szinten kiszúr, hogy csak na! Szülői egységek még nem is látják, de ő már jelez, hogy őőőőőőő, ergo ott van valami állat! Minek ide szemorvos, ebben a gyerekben egy beépített vadász távcső van :)

Még mindig nem közlekedik. Csak oldalra topogva. Igaz, pár napja felfedezte, hogyan lehet kanapészörfözni. Csak ő nem a felnőttek által turistáskodásra használt módszert űzi, hanem az igazit: 3 mp-ig áll szétvetett lábakkal a kanapén, ami persze nem egy kemény talaj, ezért kalimpálni kell, hogy megmaradjon. Kis csipőmozgások, meg remegés, oszt totty popeszra le. És megint fel. És totty, és megint fel. A szókincse még mindig hiányos, úgy tűnik nem olyan verbálfixált, mint az anyukája. Igaz, megérti a dolgokat - mégha a végrehajtás soxor nem is tökéletes -, de a klasszikus papa, mama, baba és hasonló lightos szakkifejezések sem jönnek még ki a száján. Oda csak a kaja megy be. Ipari mennyiségben, győzök főzni neki :) Súlya közelíti a 11 kilót, két hét múlva megyünk dokihoz mázsálásra, majd lesz nemulass...

Leccsappanva, csobbanva

Az imént jelentősen megcsappant a bankszámlánk állománya. Rossz volt nézni az összeget, ahogy elsuhan tőlünk. Viszont ennek eredményeképpen hamarosan teljesen saját tulajdonba kerül Bömbike, és nem elhanyagolható tényként jelentősen javul a havi cash flow.

Tegnap voltunk csobbanni. Siklós Thermal Spa. Tökéletesen eltévesztettük, mert az egész város tele van óriás plakátokkal, hogy hol van, meg hogy megnyitott, de az "etablizmon" elött nincs, csak egy építkezés, ami elrabolja a tekintetet. Georally-sként megbuktunk:( Szerencsére 4 után már olcsóbb volt a jegy, mert 2000 pénzért jobban kiakadtam volna, hogy milyen a hely, így csak 1200-ért füstölögtünk. Hogy min is?
- velünk együtt (Buksiékkal mentünk) abban a 2 percben még cca 10 ember vett jegyet. Az öltözőszekrényeket (amikből meg van cca 400) meg valami okos gép / ember érkezési sorrendben adja. Képzeld el, hogy egy 1*2 méteres helyre egyszerre betódul 14 ember (inkl. 2 karon ülő gyerek), hogy akkor most pakolnék.
- Pakolnék, de hova is? A szekrények mérete vetekszik egy macskaóllal. Ha vki télen menne (ami egy thremal esetében eléggé reális igény), az a kabátjával megtömte a szekrényt... No comment.
- van babausztató! Szuper! De hol öltöztessem, vetkőztessem a gyereket??? Ja, a kispadon pőrén... Az, hogy kukát a levetett pelusnak is találjunk, az már egy másik történet.
- és a legjobb: azon már meg sem lepődtünk, hogy csúzda nem ment (itt max a felnőttek élvezkedtek volna), de hogy egy nyamvadt jacuzzit se találjunk megfáradt anyuka testünknek, az már nagyon nem tetszett.b
A fiúk szaunáztak, ültünk a 20 centis vízben a két kicsivel, dumáltunk, kergettük a labdákat, és biztattuk Csiput, hogy másszon már négykézláb el értük, ha már otthon olyan jól meg tudja ezt oldani. De nem. Őlordsága ült 2 órát a vízben, és ha a játék arrébb úszott, akkor hangos öööö-vel adta az épp aktuális szülői felvigyázó egységnek, hogy Hé, elment a labda, hozd vissza Buksi kutya! Szóval nem leszünk heti vendégek. Majd csak akkor, ha már végképp kialvatlanok leszünk, mert a gyerek ma éjjel / reggel aludt, csak egyszer kelt, majd ma reggel 9 körül már mi kezdtünk el zörögni, hogy helló :))