Túllőve

Van egyáltalán ilyen szó? Mert a belőve szót már hallottam, ha nem is ebben a kapcsolódásban.
Na szóval annyi van, hogy karácsonyra túllőttük magunkat. Az hagyján, hogy ennivalóval (még csak a közepén járunk a "Nagy Xmas Roadshow by Family" műsornak, ma megyünk Anyósomhoz, holnap meg Balu unokatesójához a laza 30 fős kis "szűk körű visszafogott csendesülősre", de már annyit zabáltam, hogy minden este Unicummal kellene ágyba bújnom), meg sütivel (nem is részletezem, de ilyenkor van ugye a kedvenc stollen, meg mákos bejgli  meg a mézes süti-püti, no meg megint csináltam végre tejszínes narancsot, úgyhogy juj...), de bizony ajándékkal is. Na nem magunknak, vagy más felnőttnek. Nem, nem, hanem a Kiskorúnak. Pedig hogy megfogadtuk, hogy nem veszünk neki annyi játékot, úgyis mindig csak 1-2-el játszik. Na de kérem, ez nem olyan egyszerű!
Mert ugye vannak már októbertől a leárazások, meg kuponakciók. Amikor az előrelátó szülő megveszi a 20 %-al olcsóbb game-kat. Mondjuk igyekeztünk konstruktív játékokat venni, de az elmúlt 3 hónapban szaporodtak a titkos kis dobozok szépen. És még jó párat oda is adtunk rokonságnak, hogy azt adják ők Áronnak, mert akkor legalább olyat kap, amit a szülők "elszűrtek". De ez így is rengeteg! Baluval úgy döntöttünk, hogy nem is adjuk oda a teljes kollekciót neki, jó pár doboz még be van spájzolva, amolyan vésztartaléknak... csak megtaláljuk, és ne mondjuk Áron 18. szülinapján, mert akkor nem biztos, hogy örül a Bob Mesteres puzzle-nek:)
Na és persze jön a következő ünnep: mindjárt itt a 3. szülinap. Mondjuk arra már kitaláltuk, hogy mi lesz az ajándék, és nem sok kicsi, hanem egy nagy. Veszünk neki egy futóbiciklit. Most már csak gyors piackutatás kell, hogy a fa vagy a fém verziójú a legjobb, mert egyik sem 2 fillér. A próbán már túl vagyunk, mert egyik nap voltunk a KIKÁ-ban, ahol természetesen jól megtervezetten a gyerekosztályon át vezet az út a pénztárba, és Áron ott bizony leragadt. De legalább felült egy futóbiciklire életében először  és szépen elindult vele. Ez jó, figyelembe véve, hogy a motorját 2 hónapig csak maga mellet sétáltatta, ráülni nem volt hajlandó (igaz, azóta meg leszállni róla nem hajlandó). Úgyhogy a döntés megszületett, most már csak a végrehajtás várat magára:)

Millió puszi mindenkinek, megyek, nézek valami lightos reggelit.
(ja, mondanom sem kell, adtunk Áronnak Stollen-t... lájkolta, hogy úgy mondjam. Tegnap reggel vágtuk meg. Ma reggelre egy morzsa sincs belőle.... asszem jó döntés, hogy csúnya szülőkként nem adunk édességet a gyereknek, mert nem lehetne kiszedni a csokit a szájából...)