El sem hiszem!!!!!

Emberek, csoda történt!!!! Ismét él a blogunk :))) Már nem is tudom, mióta szerettünk volna itt jelentkezni, mert voltak történések, de behalt a szolgáltató :( Na de most, csak jussanak eszembe a dolgok, és legyen időm mindent leírni - Nektek meg türelmetek elolvasni :)

Doki
Kedden megkaptuk azt a bizonyos oltást!!! Szülők totál parával mentek, mert mindenhonnan készítettek elő minket, hogy ez most fájni fog, mert kellemetlen lesz, meg Csipu is nagyon fog sírni, meg kapálózni. Jelentem: jöttünk, láttunk, oltottunk, pityeregtünk 2 mp-et, majd röhögve csajoztunk tovább! Mázsálás is volt, én fogadást veszítettem a védőnővel. Szerintem olyan 11 körül volt a súly, Balu többre tippelt. A védőnő látva a mérlegen mozgó számhalmazt abban maradt, hogy 11450 gr. Jesszus, KisBuddhát nevelgetünk:) Centit nem néztek, mert még nem áll egyenesen, stabilan, majd legközelebb talán, de én otthon azért méregettem és olyan 80-nál tart. És 15 fognál!
Én még mindig kehes vagyok, most épp az adjunk még egy esélyt a homeopátiának van. Voltam dokinál szerdán, mert köhögtem, nem akartam még egy adag antibiot kapni, ezért az egy hét alter gyógymód. Paraszthajszállal jobban vagyok, de estére már nagyon fulladok... megyek vissza, és most nem fogok tiltakozni, ha megint bogyót kapok. Elegem van már magamból, 3 hete köhögök:((

Gyógytornász
Pár hete olyan jól megvigasztaltam D barátnőmet, aki aggódott, hogy a 9 hónapos kisfia nem mászik, csak kúszik, hogy nyugi, nincs annak a gyereknek semmi baja, hogy én megint elkezdtem parázni a "Nem akar elindulni" projekten. Tudom, el fog indulni. Meg nincs elkésve (jelzem, holnap lesz 16 hónapos). Balut kész tények elé állítva mondtam neki, hogy ok, nem parázok, de nekem egy szakember (gyerek gyógytornász) mondja ezt a szemembe, és akkor megnyuxom. Pénteken voltunk, jelentem. Meg lettünk dicsérve, hogy milyen szép és kedves gyerekünk van, aki korát meghazudtolóan labdabiztosan dob, szépek a lábai, ügyes, és valszeg balkezes. És lusta! No meg kicsit gyengék a hátsó hajlító izmai, ezért szeret csak vagy állni, vagy csak ülni. Mutatott a hölgy tornyagyakorlatot, próbálkozunk, de megnyugtatott, hogy bizonytalan és lusta, de el fog indulni. Vagy ha mi szeretnénk, hogy induljon, akkor vigyük vissza, ő megkezeli és járni fog.... jaj, ez olyan kézrátevősen hangzik, de inkább a Dévény módszer masszírjára gondolhatott. Ezzel még várunk, viszont megvettük az elsőt! Kiscipője van!!!!! Bent is kell hordania, ráadtuk, stabilabban áll, csak a mászásnál kicsit zavarja, de nem igazán foglalkozik vele. Nagyfiú lett.... Örexünk :(

Bölcsi
Már csak 2,5 hónap és vége az itthonlétnek. Rájövök, hogy már most hiányzik, és izgulok, hogy mást fog ölelgetni. No meg a gyakorlatias agyam jön olyan dolgokkal, hogy ezer kérdés, amit nem tudok a bölcsivel kapcsolatban (pl. vigyünk törlőkendőt, poharat, evőeszközt, ágyneműt, cumit lehet-e, lesz- e jele stb), amit még meg kell kérdeznem. Augusztus 1. Jaj.....

Atyám
Atyámat pénteken megkatéterezték. Nem lett vmi fényes az eredmény, előjegyezték szívműtétre. Nem is részletezem. Most valahogy lefoglalom magam azzal, hogy próbálom kideríteni a dokik árfolyamát, meg, hogy hogyan lehet elintézni, hogy jó helyre kerüljön rehabon. És nem arra gondolni, hogy mit csinálnak vele majd a műtőben... Néha jó, hogy szokok orvosi sorozatokat nézni, és vannak elképzeléseim dolgokról, de most ez nem jó.

Mindennapok
A héten a jó időben igyekeztünk sokat sétálni, kihasználni, hogy Balu már jobban volt, de még táppénzen. Voltunk NN-éknél is Mislenyben Szezibaba nézőben. Olyan kis picike, igaz csak 2 hetes :)) Édes kis csomag. elmentünk sétálni, ami neki annyira nem tetszett, de bealudt... pont akkor,a mikor visszaértünk a házukhoz (N anyuka még nem nagyon tud menni a szülés miatt). Mi szépen felparancsoltuk az anyukát pihenni, és elmentünk két kocsival sétálni :)) Büszke szülők!!! Persze Szezi kocsiját úgy toltam, mintha hímestojás lett volna benne :)
Sokat játszótereztünk is, és megint találkoztunk egy újabb TapiNagyival. Épp a gyógytornásztól jöttünk ki, amikor a két botra támaszkodó idő nénike meglátott minket az utcán, odajött, eltette a botjait, majd egy nyálas csókot nyomott a gyerek kezére. Én köpni nyelni nem tudtam. Miből gondolják vadidegen emberek, hogy taperolhatják a gyerekem????? Én meg vagyok olyan hülye, hogy nem szólok be nekik, csak füstölgök magamban :(
Egyébként Csipu csajozik. Van egy kiscsaj az egyik játszón (Jázmin), aki már kétszer is hazakísérte. Szó szerint! Amikor mi indultunk a hinta maratonból, jött a kislány, belekapszkodás babakocsiba, hogy akkor ő most hazakísér minket. Anyuka meg sztoikus nyugalommal jön, már megszokta a kislánya "heppjét". :)

Dióhéjban (sic!) ennyi, megyünk ebédelni. Próbálom majd Balut is kapacitálni, hogy írjon, mert már régen jelentkezett, és biztos ő is hiányzik Nektek!

Pusszantás!

Ps: és csakazért is Wolf Kati!