2011. május 26., csütörtök

Padló

Ilyen a hangulatom. Vagy padlós hullámzós. Áron megint beteg. Köhög, tegnap éjjel lefekvéskor szörnyű volt, fél órát hallgattuk, ahogy álmában percenként felköhög, aztán felkeltettük, és adtunk neki egy szteroid kúpot, amit elméletileg vészhelyzetre tartalékoltunk. Utána tudott aludni a Picike.
Atyámra szívműtét vár. Az erei teljesen el vannak meszesedve, a legtöbb már el is záródott. Tegnap ment előzetes véleményezésre a tüdőgyógyászához. A helyzet, hogy a tüdeje nincs olyan jó állapotban, hogy nyugodtan lehessen műteni. De a szíve meg nincs olyan állapotban, hogy sokáig velünk legyen. Két rossz közül lehet választani. Leginkább ezért vagyok padlón.

Kedden voltam, értekeztem Boss-sal a visszatérés miatt, az sem sikerült úgy, ahogy terveztem, persze ő tök rendes, mindenben támogat, csak olyan furcsa volt. No meg megyünk miniszabizni a Kolpingba next vasárnaptól 4 napra, csak gyógyuljunk meg addigra.
Áron mostanában jógázik, bőszen gyakorolja a hegy állást. Olyan kis édes, így még könnyebb szagolgatni a popeszát (tudjátok, a parfüm :D). Lassan talán csak feláll magától, és elindul :)

Lassan neki kellene állnunk a nászajándéknak FRSZ-ékhez. Már megvan az ötlet, csak a kivitelezés... olyan nihilles vagyok, hogy már a tükörbe sem szeretek nézni. Tegnap voltam agynyúzós kosáron, jó volt, jó leizzadtam, élveztem, de az sem segített ... mondjuk azután jött a hír atyámról, meg Csipu köhögőrohama.... jön a 7vége ... be better, I hope! Sorry guys!

2011. május 15., vasárnap

El sem hiszem!!!!!

Emberek, csoda történt!!!! Ismét él a blogunk :))) Már nem is tudom, mióta szerettünk volna itt jelentkezni, mert voltak történések, de behalt a szolgáltató :( Na de most, csak jussanak eszembe a dolgok, és legyen időm mindent leírni - Nektek meg türelmetek elolvasni :)

Doki
Kedden megkaptuk azt a bizonyos oltást!!! Szülők totál parával mentek, mert mindenhonnan készítettek elő minket, hogy ez most fájni fog, mert kellemetlen lesz, meg Csipu is nagyon fog sírni, meg kapálózni. Jelentem: jöttünk, láttunk, oltottunk, pityeregtünk 2 mp-et, majd röhögve csajoztunk tovább! Mázsálás is volt, én fogadást veszítettem a védőnővel. Szerintem olyan 11 körül volt a súly, Balu többre tippelt. A védőnő látva a mérlegen mozgó számhalmazt abban maradt, hogy 11450 gr. Jesszus, KisBuddhát nevelgetünk:) Centit nem néztek, mert még nem áll egyenesen, stabilan, majd legközelebb talán, de én otthon azért méregettem és olyan 80-nál tart. És 15 fognál!
Én még mindig kehes vagyok, most épp az adjunk még egy esélyt a homeopátiának van. Voltam dokinál szerdán, mert köhögtem, nem akartam még egy adag antibiot kapni, ezért az egy hét alter gyógymód. Paraszthajszállal jobban vagyok, de estére már nagyon fulladok... megyek vissza, és most nem fogok tiltakozni, ha megint bogyót kapok. Elegem van már magamból, 3 hete köhögök:((

Gyógytornász
Pár hete olyan jól megvigasztaltam D barátnőmet, aki aggódott, hogy a 9 hónapos kisfia nem mászik, csak kúszik, hogy nyugi, nincs annak a gyereknek semmi baja, hogy én megint elkezdtem parázni a "Nem akar elindulni" projekten. Tudom, el fog indulni. Meg nincs elkésve (jelzem, holnap lesz 16 hónapos). Balut kész tények elé állítva mondtam neki, hogy ok, nem parázok, de nekem egy szakember (gyerek gyógytornász) mondja ezt a szemembe, és akkor megnyuxom. Pénteken voltunk, jelentem. Meg lettünk dicsérve, hogy milyen szép és kedves gyerekünk van, aki korát meghazudtolóan labdabiztosan dob, szépek a lábai, ügyes, és valszeg balkezes. És lusta! No meg kicsit gyengék a hátsó hajlító izmai, ezért szeret csak vagy állni, vagy csak ülni. Mutatott a hölgy tornyagyakorlatot, próbálkozunk, de megnyugtatott, hogy bizonytalan és lusta, de el fog indulni. Vagy ha mi szeretnénk, hogy induljon, akkor vigyük vissza, ő megkezeli és járni fog.... jaj, ez olyan kézrátevősen hangzik, de inkább a Dévény módszer masszírjára gondolhatott. Ezzel még várunk, viszont megvettük az elsőt! Kiscipője van!!!!! Bent is kell hordania, ráadtuk, stabilabban áll, csak a mászásnál kicsit zavarja, de nem igazán foglalkozik vele. Nagyfiú lett.... Örexünk :(

Bölcsi
Már csak 2,5 hónap és vége az itthonlétnek. Rájövök, hogy már most hiányzik, és izgulok, hogy mást fog ölelgetni. No meg a gyakorlatias agyam jön olyan dolgokkal, hogy ezer kérdés, amit nem tudok a bölcsivel kapcsolatban (pl. vigyünk törlőkendőt, poharat, evőeszközt, ágyneműt, cumit lehet-e, lesz- e jele stb), amit még meg kell kérdeznem. Augusztus 1. Jaj.....

Atyám
Atyámat pénteken megkatéterezték. Nem lett vmi fényes az eredmény, előjegyezték szívműtétre. Nem is részletezem. Most valahogy lefoglalom magam azzal, hogy próbálom kideríteni a dokik árfolyamát, meg, hogy hogyan lehet elintézni, hogy jó helyre kerüljön rehabon. És nem arra gondolni, hogy mit csinálnak vele majd a műtőben... Néha jó, hogy szokok orvosi sorozatokat nézni, és vannak elképzeléseim dolgokról, de most ez nem jó.

Mindennapok
A héten a jó időben igyekeztünk sokat sétálni, kihasználni, hogy Balu már jobban volt, de még táppénzen. Voltunk NN-éknél is Mislenyben Szezibaba nézőben. Olyan kis picike, igaz csak 2 hetes :)) Édes kis csomag. elmentünk sétálni, ami neki annyira nem tetszett, de bealudt... pont akkor,a mikor visszaértünk a házukhoz (N anyuka még nem nagyon tud menni a szülés miatt). Mi szépen felparancsoltuk az anyukát pihenni, és elmentünk két kocsival sétálni :)) Büszke szülők!!! Persze Szezi kocsiját úgy toltam, mintha hímestojás lett volna benne :)
Sokat játszótereztünk is, és megint találkoztunk egy újabb TapiNagyival. Épp a gyógytornásztól jöttünk ki, amikor a két botra támaszkodó idő nénike meglátott minket az utcán, odajött, eltette a botjait, majd egy nyálas csókot nyomott a gyerek kezére. Én köpni nyelni nem tudtam. Miből gondolják vadidegen emberek, hogy taperolhatják a gyerekem????? Én meg vagyok olyan hülye, hogy nem szólok be nekik, csak füstölgök magamban :(
Egyébként Csipu csajozik. Van egy kiscsaj az egyik játszón (Jázmin), aki már kétszer is hazakísérte. Szó szerint! Amikor mi indultunk a hinta maratonból, jött a kislány, belekapszkodás babakocsiba, hogy akkor ő most hazakísér minket. Anyuka meg sztoikus nyugalommal jön, már megszokta a kislánya "heppjét". :)

Dióhéjban (sic!) ennyi, megyünk ebédelni. Próbálom majd Balut is kapacitálni, hogy írjon, mert már régen jelentkezett, és biztos ő is hiányzik Nektek!

Pusszantás!

Ps: és csakazért is Wolf Kati!

2011. május 8., vasárnap

Pisiparfüm, zsebtolvaj és amiről lehet, hogy lemaradtam

Tudom, soxor mondtam már, hogy nem vagyok normális, de most aztán tényleg igaz. Biztosan. Az Axapillow még csak hagyján volt a találmányaim sorában, de a legújabb már tiszta hibbantság! Pisiparfümöt fogunk piacra dobni. Szerintem kisbabás anyukáknál ez is bejön, vagy csak mi vagyunk lükék Baluval? Egyszerűen imádom szagolgatni a gyerek popiját, amikor már picit pipilt, a pelenka illata (olyat használunk, ami kicsit illatosított) + az öblítő + Csipu saját illata + a pipinek a kis illata valami olyan keveréket ad ki, amit legszívesebben órákig szagolgatnék. Persze ez nem megy, mert előbb-utóbb stabil anyag is kerül oda, és na AZT biztos nem szaglásznám :)

Csipunak újabb beceneve van. A Mackósajt, Maci és Mascarpone mellett mostanában néha Zsebtolvajnak hívjuk. Olyan édesen átölel néha, én elolvadok, oszt veszem ám észre, hogy az egész csak elterelő hadművelet, mert oppppáááá, már ki is húzta a zsebemből a pzs-t! Imádja tépkedni, és tudja, hogy hol találja :)

Tudjátok, én nagyon simogatós vagyok. Van, aki Ragadáncsnak is hívott, és ezt a Kisfickónál is szeretném kiélvezni. De lehet, hogy erről már lemaradtam? Végre van mit fogni rajta, nem törik azonnal, szeretném csak átölelni, simogatni, szagolgatni. Ő erre annyira nem vevő, nincs egy nyugodt perce sem, megy, mászik, kúszik, pakol. Asszem lemaradtam a simogatós, odabújós részről valahol 11 hónappal ezelőtt? Következő gyereket "szétszeretgetem" addig, amíg nem bír elmászni, az tutti!!!!

Tegnap végre kiszabadultunk, bementünk a City-be, megnéztük a Tudásközpontot (Balu már többször is látta, én nem, és nagyon kíváncsi voltam). Huh!!! Wow!!! A Kaptár emberek olyan szédítő, hogy ki sem akartam onnan jönni! De Lurkó egy jól irányzott harapást helyezett el a hátamon (Hátiputyiban volt), ezzel is jelezve, hogy elég volt, menjünk innen.

Ma szutymák idő van. Fázok. Álmos is vagyok, igaz, ez tart már egy ideje. Legszívesebben bebújnék a meleg paplan alá, de az még odébb van pár órával.
Egyébként ismételten gondolkodom, hogy abbafejezzük a szopit. Majdnem 16 hónapos. Jönnek a szemfogak, a felső kettő kis tűhegy már kint van, a jobb alsó is jön. Bitang mód fáj, amikor szopizik... persze nem hagyjuk abba, amíg kell neki, addig kapja :)

2011. május 5., csütörtök

Pontokba szedve

... gyorsan jelentkezünk, mert kissé eltűntünk itten. zajlik az élet mifelénk, igaz a lényege, hogy mi tényleg mostmár kiérdemeljük a Kehes Family of the Year megtisztelő (?) címet.
1. A Kisfickót doki néni kedden gyógyultnak nyilvánította, ha ezen állapota fennmarad next week keddig, akkor megkapja a 15 hónaposan járó oltást, amitől aki eddig a környezetünkben megkapta, mind beteg lett. Szorítsatok, hogy Csipu ne legyen az!

2. Nekem kicsit több már a hangom, pár napja végre nem olyan, hogy Vasary André is megirigyelhetné, vagy ahogy Balu mondja, olyan, mintha egy pasit tökön (már bocs) rúgtak volna. Végre megismerik a hangom a telefonba, ja, mert végre van hangom. Igaz, még nem vagyok tökéletes, délután, estére teljesen kikészülnek a hangszálak, a gégediéta "kuss ember!" pontja nem nagyon van részemről betartva, legalábbis nem tökéletesen. Csipu épp most van a mutogatok, tehát vagyok résznél, és mindent kérdez az "őőőő + Újacska rámutat" módon, és arra meg illik válaszolni. Nehogy már ne mondjam el neki százszor is, hogy "lámpa" meg "doboz" :)

3. Balu ma megint vendégszerepelt a dokinknál. Újabb antibiotikum. Köhög, taknyos. Tegnap a kollégái küldték haza, hogy kissé ramatyul néz ki, és ha már ők ezt mondják (pasik, informatikusok, szóval halmozottan hátrányos emberek - sic! :D), akkor már tényleg baj van. Keddig táppénz.

4. Megvettük! Végre! Van esernyős babakocsink! Végre el fogunk férni hosszabb utaknál is - jobban - a csomagtartóban. Igaz, hogy kicsit sárga, meg kicsit savanyú, de a miénk:) Peg Perego Pliko P3 Pramette Naivy Style. Használt, ez mondjuk a huzaton láccik is, de nagyon jóárasítva volt, ezért úgy döntöttük, hogy lecsapjuk a teszveszen a pécsi kocsit. Az új ár negyedéért nem rossz vétel, én meg majd megszokom, hogy nem olyan fényes, új, hanem kissé avétos. Most száradnak a részei az erkélyen, holnap szerintem felavatjuk :)

5. Voltam melóhelyen, osztottunk, szoroztunk a HR-es kolléganővel, és ha Boss-nak is jó, akkor papíron július 1-től már nem GYED, hanem fizetés (báránybőr, végre kapunk is némi pénzt...), és ha menni fog a beszoktatás, akkor augusztus 15-től élesben is a fedélzeten. Boss-sal május végén randizok, hogy pontosítsunk. Addig meg számolom a napokat vissza. Egyrészt szomorúan, másrészt már nagyon várva.

6. Kibújtak a felsők. Most 12 teljes és 2 hegyes kis ízénk van a szájban, de alul is már türemkednek. Nem alszunk. Ebbe néha a vihar is "besegít", ilyenkor nem csak 1-szer, hanem 3-szor kelünk éjjel. Ki vagyunk pihenve :(

7. Sehol sem voltunk. Be vagyok zárva, ez sajnos a kedvemen is látszik, nem vmi fényes. Vagy a gyerek, vagy Balu vagy én voltam beteg az elmúlt 3 hétben, vagy ezek keveréke. Már az is ünnepnek számított, ha egymagam mehettem el bevásárolni pl. a DM, Rossmann-ba, ahol mindig vettem vmit, amire nem nagyon volt szükségünk - rendszerint babakaját. Hülye vagyok, mert néha úgy érzem, hogy pénzt kell költenem (és nem csak zsemlére, almára, tejfölre, banánra), hogy érezzem, vagyok. És persze puffogok minden baromságon, amit Balun töltök ki. Remélem ennek most már vége lesz, megint mehetek emberek közé, látni valami mást is, mint itt a panelrengeteget. A Tudásközpontot. Vagy elmenni az Állatkertbe, vagy vmi szabadtéri programra. Vagy csak meglátogatni Natiékat és Szezibabát. Vagy KisSimont. Vagy végre találkozni D-vel, akit már vagy egy hónapja nem láttam. Igaz, Andit se, pedig ő a fal túlsó oldalán lakik a szomszéd házban, de ők is egyfolytában betegek. Elegem van!!!!!!!! Össze kellene szedni magamat, és elintézni egy csomó dolgot. Pl. FRZSék nászajándékát. Vagy pl. kitalálni, hogy mibe megyek a lagziba. Nincs egy göncöm se, legalábbis nem elegántosabb - legalább félig - és bababarát. Mi lesz velem? :)

Na mi! Elmegyünk aludni, az! :)))