Őszi búbánat

Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem vagyok formában. Pedig minden rendben van, csak én nem. A család rendben, Balu rendben, gyerek rendben, munka a szokásosan hajtós. Időjárásra sem lehet panaszom, hiszen lassan november, és 20 fokok vannak, sétálunk, napozunk.

Akkor meg mi a bajom? Nem tudom. Illetve tudom, mert azt hiszem, hogy most nagyon nem tetszem magamnak. És az nem jó. Igaz, ez az érzés általában minden ősszel többé-kevésbé elfog, de most nagyon. Próbáltam shoppingolással javítani a hangulaton, ami csak rontott az egészen. Igazából egy cipőt és egy farmert kellene vennem, vmi olyat, mi nem egy hosszútávfutó anyukára hajaz, hanem vmi decensen sportosan kényelmeset, ami nem túl elegáns, nem kapok szívbajt, ha gyerek összekoszolja, le tudok benne hajolni – nem reped a csőnaci. Talán nem nagy igény. Volt shopping day, kivettünk 1 nap szabit, és nyakamba vettem a boltokat. Az eredmény lesújtó volt. Részben a pénztárcánkra, mert ugyan nem terveztem, de vettem egy kabátot (mondjuk már nem ártott, az előző átmeneti kabátom már szakadt, és jó 10 éves volt), meg Balunak mindenfélét, no meg a kiskorúnak pár cuccost. Nekem azt amit terveztem? No way. Cipőben ősszel mindenki csak magas sarkúban járhat. Jó magas sarkúban! Vagy sportcipőben. A decensen elegáns, ami lapos talppal van megáldva  nem divat. Anyukák, tanuljatok meg magas sarkúban futni a gyerek után, amikor a motorral száguldozik! Vagy hordj magaddal váltócipőt!

Farmer helyzet szintén hasonló: nem érdekel, mekkora kufferod van, húzz csőnacit! Légy sexi! Mit nekünk önbizalomhiány, mit nekünk tükör, mit nekünk realitás, hogy ekkora hátsóra, ilyen lábszerkezettel nem áll jól a csőnadrág, pláne nem hupililában. Ez van, ezt hordod, kész slussz passz!

Balu hősiesen állja a sarat (elhallgatja a nyifákolásomat), és vigasztal, hogy neki így is tetszek. Csak az a baj, hogy magamnak nem. Csütörtökön Bp-en voltam, utazok a metrón, és áll előttem egy csaj. Miniszoknya, magas szárú csizma, kötött kardigán. Jól nézett ki. Bízisten nem bukok a csajokra, de ez a csaj tényleg jól nézett ki, pedig csak hátulról láttam. Ja, és kb 150 centis volt, és min 70 kiló…. miközben néztem, azon törtem a fejem, hogy én miért nem vagyok képes így öltözködni? Miért nem merek vmi mást magamra aggatni, mint a szokásos farmer + póló? Vagy ha bemegyek a boltba, azonnal ugyanazokat a fazonokat nézem? És ugyanazokat az unalmas színeket?  Negatív vagyok.

És akkor még nem is beszéltem – bocs, ma panaszkodós napom van – a lakáshelyzetről. Mármint arról, hogy szeretném, ha a mi lakásunk is olyan kis tünci bünci lenne, mint pár barátunké. Olyan kis helyes, tele személyes tárgyakkal (na az van nálunk mázsaszámra), de ugyanakkor szép rendben (na ez nálunk ismeretlen fogalom), készülve az ünnepekre, hangulatosan feldíszítve. Szuperanyásan tapicskolni mézeskalácsot a gyerekemmel, meg gyöngyöt fűzni, meg töklámpást csinálni, mikulásvirággal, gyertyákkal., miközben szól a zene a rádióból. Kreatív vagyok, azzal nincs baj, csak vhogy nem bírom magam így elképzelni. Inkább leülök, és építek még egy vasútpályát Áronnak, és zúg a sihuhúúú. És a lakás meg úszik…

… szerencsére nem a vízben, mert el kell, hogy mondjam, hogy hosszas töprengés, meg ha sok pénzünk lesz után rászántuk magunkat, és vettünk egy új mosógépet. Most mondhatjátok, de hülyék vagytok, van pénzetek, miért nem vettetek már rég egyet, de én olyan vagyok, hogy mintha a fogamat húznák, jó a régi is, igaz, nem lehet időre programozni (ami nagy álmom volt), de lehet a régivel is mosni, minek ide egy új. Hát most van. A régi ugyanis az elmúlt időszakban többször is jelét adta, hogy szeretné, ha nyugdíjaznánk, és egy szép napon rászántam magam, kérvényeztem, és kaptam egy szép újat. Programozható. Imádom. Beteszem a mosást, és mire hazajövünk a sétából, szépen ki van mosva J Már csak egy vasalónő kellene, és szép lenne az élet J

Azért a babás rész se maradjon ki a pár megmaradt (tényleg, vagytok még? J) olvasóknak íme a legfrissebbek Kis Makink háza tájáról. A gyereket úgyibár „megfenyegették”, hogy ha nem kezd el beszélni, menni kell fejlesztőbe. Ettől beijedt – és valszeg az extra szövegelés és foglalkozás sem ártott -, de elkezdett egyre több szót használni, meg ismételni. Igaz, a konyhaasztalnál továbbra is kuka, ott csak az „AZT!!!!” szót hajlandó kiejteni a száján, miközben vadul mutogat. Activity bajnokok vagyunk már Baluval, míg kitaláljuk, mit is akar a Törpe. Persze, ha mogyoróról (mojojó) és datolyáról (jatoja) van szó, nem ismer lehetetlen. Alkudozik a kis piszok. Mondjuk neki, hogy vacsi előtt nincs mogyoró. Rögtön jön a replika: „Apa, de, mojojót, egy, Ájon!” Balu beletörődve – és mit sem sejtve – válaszol, hogy Ok kisfiam, kapsz egy mogyorót, amire a kis kufárlelkű azonnal rávágja, hogy „Nem, kettő”. Ilyenkor a legnehezebb megállni, hogy ne röhögj a képébe J

Most alszik. Balu a nagyinál van (szegényke kórházban van), én meg őrzöm a házat. Végre csönd van. Ezt szeretem.

Szép napot Nektek! Millió puszi!!!!!

És túléltük

Na kérem szépen! Megvolt az idei georally feeling. Persze a Teremtő megen megpróbált lebeszélni róla (lsd: Anyós pajtás aki segített volna Nicnek lebetegedett) de hál isten így is el tudtam menni rá!
Ketten voltunk ahol pl jobb ha 4 ember van de így sem vallotunk szégyent! Gyorsaságin 5. tájékozódásin a 8.ak lettünk a 16 autóból! Jövőre pedig jön a 70. jubileumi futam reméljük!

Addig is ízelítőül egy kis belső kamerás felvétel hogy megy a Gokartpályán a Skoda 120L :)

Cheers!
Balu!

U.i. ha minden igaz holnap érkezik a drááágaszáág! :)

I.J és a Hiteltelenek

Egy ideje beálltak a reggelek. Balu fél 7-kor bejön, és megpróbál kihámozni az ágyból. Mármint Áronéból, hogy menjek reggelizni meg fürödni, ő addig őrzi és keltegeti a Törpét. Kisebb csaták árán indulás, Balu kitesz minket a bölcsi ajtajában, utána neki mennie kell - igen, menni, ha esetleg együtt van reggel program, akkor is megkapja az Apa, mars! felszólítást, gurul egy kicsit a kocsival, hogy Csipu megnyugodjon, minden a szokott rendben zajlik, azaz Apa elment Sziszivel (Bömbi, az autó) a Dolgozóba, és mehetünk Anyával befelé a bölcsibe, ahol már vár ránk Anna... és a reggeli :) Utána én busszal megyek be a melóhelyre.
Ma sem volt másképp, Árontól kaptam egy nyálas csókot, majd ment reggelizni, én összepakoltam a ruháit, és indultam. Az utca sarkán látom, hogy jön a busz. Az onnan 60 méter. Max. Mi az nekem, Ben Johnsont megszégyenítő sasszékkal kikerültem két méretes tócsát, egy nénit, egy fiatal pasi halva a trappolásom félrehúzódott a járdán, majd amikor már 3 (HÁROM!!!!) méterre voltam az első ajtótól, ahol fel lehet szállni, a buszsofőr gálánsan becsúkta az ajtót, majd elindult. Én meg csak hápogtam, erre ő egy "Így Jártál Cicám!" vállrándítással elintézett, miközben tovasuhant. A pasi, akit kikerültem, ő is csak nézett, mivel csak akkor nem láthatott a sofőr, ha vak volt, hogy futok vele szembe.... megvolt a reggeli tornám.

Viszont még mindig örömködök, mert tegnap kiderült, hogy ha minden igaz, 5 év múlva Hiteltelenek leszünk. És az olyan jó érzés, már vagy 10 éve nem voltam hiteltelen. Igaz, botor módon egyszer megígértem Balunak, hogy ha Bömbi (vagy Áron szerint Sziszi) 10 éves lesz, lecseréljük... megint hitelből. És az pont 5 év múlva lesz. Hmm. De a lényeg, hogy alakulunk :) Ja, hogy mi történt? Kapok dolgozói kölcsönt (kamatmenteset, mert az úgy az igazi) a Cégtől :) És akkor nem 15 évig nyögjük a dupla visszafizetést, hanem csak 5 évig a kamatmentest. Jaj, nagyon örülök!!!  :)

Jó éjt! Holnap Joy Shopping Day. És én szabin leszek ... lehet, hogy kellene vmi folyószámlahitel? :D

N.

Ps: Balu üzeni, hogy kiválasztotta. Megrendelte. Kedden érkezik...

Laposkúszásban...

Helló hálló mindenki! Jelentem még nem veszett ki a Szentei család, csak a szokásos lustaság sok munka, szabadidőben inkább pihizés, alvás tölti ki a napjainkat. Ugyan Nic elkezdett írni 1 blogot cirka 1 hónapja de azt hiszem azóta se fejezte be - postolta ki.
Nem is tudom hol hagytuk abba honnan kezdjem...Nic aszondja Ő megírta a Balcsit.. na megnezem azt ha kész azt kipostoljuk MOST!
Na ez megvolt. Anya még le akarta írni a szülinapy Beauty day-ét de mivel már kissé odébb van ezzel nem fáraszt senkit se...kivéve hogy 1 másik helyen szedette le a műkörmeit. A műkörmös nő agyon pocskondiázta az eredeti "szerzőt", de az Ő munkáját azóta is Nyögi Nic.. törnek a körmei.. úgy hogy azt hiszem inkább Ez volt a pancser...
A szeptemberünk is úgy el villant mint a fene. Nicole-éknál egyre keményebbek a napok, az új rendszer tesztelés miatt. Nagy a nyomás, és sokszor Őt veszik elő olyan miatt is ami nem az Ő hibája. Legszívesebben bemennék és 1-2 fejesnek lekevernék 1-2 hatalmas pofont , hogy vegye már észre magát!
Nálam is megovlt a szokásos hajtás, most már kicsit lassabban csordogálnak a napjaink.
Újdonság az életünkben az Új mosógép.. programozható 3,6,9 órára, viszont okozott is 1 kis kalamajkát; iszonyat büdös volt cser utána  hideg víz. Megoldás: a mosógépbe átfolyó cső kiecetezése, és az elosztó csaptelep cseréje volt. Bár szerintem az előbbi elég lett volna Após pajtás erőltette a másikat is, így szereztünk maguknak 1 kis plusz munkát, de most alles klar.
A másik újítás a laptop lesz. Addig nyúztam szegény Nic-et hogy mondta oké vegyünk 1 másikat. Nyugdíjazzuk szegény öreg R40-est. Az újat meg valószínűleg a jövő 7en megvesszük :)

Aztán még pár szót Áronról. Hál istennek fejlődik a beszélőkéje. A böliben ránk ijesztettek, hogy ha 1-2 hónapon belül nem kezd el mondatokban beszélni valami korai fejlesztő vagy mi vár rá. Na erre a Böliben is többet foglalkoznak vele, meg mi is próbálunk itthon. Volt már olyan mondata is, hogy : Tűzoltó bácsi hová megy vagy valami ilyesmi. Szóval a beijesztés óta belehúzott a tanulásba.

Az éjszakáink továbbra sem telnek 1ütt...Niccel.. Áron 1-2 között átjön majd Anya deje felszólítással Anyának mennie kell. És hát Odaát a pörgő forgó Gyerek mellet nem igazán könnyű az alvás...

Lassan itt a következő 7 kezdete. A végén Georally. Remélem nem jön közbe semmi és el tudok majd menni rá!
Mindenkinek pusza pá!

Öreg Sam a Tűotó!

Jesszusom, egy hónapja nem írtunk blogot, elnézést!!!!! Elrepült teljesen az elmúlt 1 hónap. Az elejét nagyjából a normál üzemmeneten kivül az tette ki, hogy vmi használható nyaralót találjunk a pótszabinkra. Komolyan mondom, néha már azon voltam, hogy elegem van, nem keresünk tovább. Nem megyünk. Kész. Nem hiszem el, hogy olyan extra igényeink lennének: legyen min. két olyan hálószoba, ahol franciaágy van (vagy legalább összefolható), legyen még 1 főnek alvóhely (Tesóm), legyen kert és legyen fürdőkád. És legyen félig meddig legalább normális kinézetű. Persze mi is biztos hülyék vagyunk, minek az uccsó pillanatban állunk neki keresni. Elárulom, azé, mert az uccsó pillanatban derült ki, hogy melyik napokon tudunk menni. Mindegy. Voltunk. Találtunk. qva drága  volt ahhoz képest, amit szolgáltatott a lak. Legközelebb csak és kizárólag olyan helyre megyek, ahol előtte videókamerával körbefilmezik a házat és a kertet :( Különben Balatonfenyvesen kötöttünk ki, kissé náthásan indultunk Áron részéről, de ez nem lett rosszabb, igaz szerencsére Göge barátaink a szomszéd városkában hesszeltek éppen az ő "törpéjükkel", és lizingeltük pár napra az orrsziporszíjuk :)
Az idő jó volt, Anya mindenkit lekent 30-as naptejjel, kivéve magát, ennek eredménye egy massziv leégés lett, ahol az uccsó két napon - mert az anti leégés krémet is otthon hagytuk - esténként kilósan állt a hátamon a popsikrém, hogy egyáltalán létezni tudjak. Balaton nuku, már az árnyékban is fájt a hátam, hát még a napon. De a Fiúk jól érezték magukat. Sőt, több mint jól, mert a Balaton éppen pocsolya móduszban leledzett, és a különben is alacsony vízállású Majomsziget Fenyvesen még jobban összetikkadt, ergo teljes kis homokozó alakult ki a parttól 200 méterre, ahol az 1 m2-re eső gyerekes szülők aránya megközelítette a 10-et. A partról is érdekes látvány volt, nézzétek:

   Tesóm jött velünk, hard kiképzést kapott. Arra számítottunk, Hogy Áron jól leharcolja majd, de arra Tesóm nem számított, hogy ez mit is jelent. Mert nem csak pozitívat (nagy nevetések, "Pepe, Búj!" és egyebek), hanem bizony azt is, hogy megtapasztalta a szélvész Áron Hisztiket. Mert azok jöttek. menetrendszerűen. Ha nem kapott ropit (Hami), ha kezet kellett mosni. Ha nem hagytuk, hogy disznóólat csináljon az ebédlőasztaltól és egyebek. De azért jól éreztük magunkat.

És hogy miért Őreg Sam? Hát mert öregebb lettem 1 évvel én is...