TRX

Na ma túlestem rajta. Még a Kolping óta volt bennem egy félfogadalomféleség, hogy kellene vmit mozognom, mert egész nap csak tespedek, max Áron után rohanok 210 gát futókat megszégyenítő stílusban, amikor Őfelsége nekiszalad a motorral, de azt nem nevezhetjük rendszerességnek. Köteles múltam miatt az ugrálós himbilinbi aerobic típusú edzésekre nem igazán gondoltam, tea-boo (amit régen csináltam, és nagyon élveztem) már nem divat, a zumba és egyéb izéktől kiver a víz, gyanítom, röhögőgörcsben törtem volna ki, így eléggé nehéz volt a terep, hogy mit válasszak. Oszt egyik nap reggel, amikor Áron zaciba szállítása után a buszon zötykölődtem, észrevettem, hogy van itt a közelben TRX. Ez volt az a kínzószerszám, amit a Kolipingban is 2-3 gyakorlat erejéig kipróbáltam, és tetszett. Nosza, az elhatározás meg volt. Már csak a tett kellett.
Sokszor van edzés, de vagy délelőtt - ráérős anyukáknak, kitartott nőciknek, butik macáknak és ésjzakai műszakban dolgozóknak???? - vagy 7-8 között este (hol tudok én mondjuk 5-kor vacsorázni, hogy 7-kor ne dobjam ki a taccsot az edzésen), vagy szombat délelőtt. Na azt néztem ki. Többször is elszántam magam, de nem igazán. Közben Balu piszkált, hogy menjek. Dühömben már azt mondtam neki, hogy majd ha Ő befoglal egy időpontot elmegyek, de inkább hagyjon aludni. Aztán tegnap du is megint beszólt, hogy menjek már el vhova ( ezek szerint kezdek elhízni?????), és erre dühömben felhívtam őket, és - pechemre - volt még szabad hely.
Na ma megvolt. Huh. Jór röhögtem magamon, szerencsére nem szemben volt a tükör, mert akkor még inkább röhögtem volna. Aki tartotta kissrác vasággyal 40 kiló, olyan vékony volt a lába, mint nekem a karom, volt vagy 18. Emellett volt egy butikmaca (vagy szolárcica?) csajszi talpig dizájn tréningcuciruciban olyan vastag vakolattal a fején, hogy nem tudtam eldönteni, hogy 22 vagy 42 éves. Meg egy másik nőci. Meg én. Kisgatyában. A kis kezdő. A közepe táján a vállam bemondta az unalmast, addig nem olyan gyakorlatok voltak, amiket nem bírok, de a levegőben fekvőtámaszozunk már sok volt eme testrészemnek. A srác kérdezte, hogy jól vagyok-e, mire én, ja, csak fáj a vállam. Csokimaca rögtön rá is harapott a témára: "Fáj a vállad?! Akkor minek jössz TRX-re?". Azért cicám, mert nem debil félkezű kripli vagyok, csak bizonyos mozdulatokat nem bírok csinálni....
Komolyan, ez egy középkori kínzóeszköz. Vagy vmi sexpraktika gyártó kezdte el erre is használni. Olyan pózokba kellett betekerni a lábam, meg húzgálni a térdem, hasam, gugoli stb, hogy huh. De jó volt! Utána a hazaút viszont vitzes. A torna(kínzó) terem az emeleten van, egész addig nem volt bajom, amig nem léptem egy lépcsőt lejjebb. Baker, azt hittem, összecsuklik a lábam :( hazavonszoltam magam, közben még Áronékat is összeszedtem, Balu kedvesen kiröhögött, mikor látta a csigatempómat, amivel vonszoltam magam mellettük. A Drága :) Itthon a tusolás kész álom volt, a szappant is alig bírtam megemelni :(
Most tespedek. Áron nem rég ébredt, apjával nézik a videópásztort. Utána eszünk vmit, és megyünk bulizni, vegyülni a néppel. Van vmi buliszerű izé a szomszéd utcában, megnézzük. Nem mintha tehetnénk mást, mivel bömböl a zene, és Áron már kijelentette, hogy meg akarja nézni.
Legyetek jók!
Puszi!