2011. július 28., csütörtök

Indulááááás :)

Hálóka mindenkinek! Ez egy 4 napja elkezdett, de reményeim szerint MOST befejeződő bejegyzés!)

Most kissé a mostani bejegyzésekhez képest rendhagyóan Én írok nektek a Balcsis élményről.
De előtte, köszi az aggódást (Aki nem olvasta a kommentet, akkor itt még1x: péntek reggel beállt a derekam, de már jobban vagyok!) meg a koromra tett utalásokat, a merevedés fent kezd kiállni, (Figyelem! Nagykorúaknak szánt üzenet!! 18+) a lentivel meg nincs probléma!  :-D Valamint Áron is kiheverte a fogtörését (furulyával a szájában zakózott egyet szegényem) de azóta meg kell 3-4 között és 2-3 óra meló míg visszaalszik.
Nade akkor kanyar vissza Plattensee-re. Az utazásunk hál Isten jól telt, Csipu aludt kb. 2 órát, a maradék felet meg elnézelődte.  Nem tudom ki találta ki a 710-es elkerülőt, de 1 ász volt! A helyünket - hála a Dzsipijesznek - pikk pakk megtaláltunk, igaz volt 1 kis affér a szomszéddal, mert a helyére álltunk, de ezt elsimítottuk; 5 percen belül bent álltunk a kertben, pakoltuk a csomagokat! A hely maga igen kellemes volt, jó nagy udvar sok fű kis tó benne aranyhalakkal, meg náddal. A házrész maga bazi nagy volt, bár az elrendezése nekem kicsit kesze-kusza volt. Pakolás meg egy adag szusszanás után, legurultunk Após pajtáshoz, a rehabra. Ő hál Isten egész jól volt, láttam rajta, hogy meghatódott amikor beléptünk, de ez azt hiszem jól is volt így! Kicsit körbenéztünk nála, egész jó helye volt, csak a légkondi hiányzott belőle. Aztán tovább gurultunk a Rabindranattagóre sétányra. Kicsit sokan voltak...az én ízlésemnek. De volt ott pantomimes, hegedű és gitárművész, meg furulyások is. Akik közül az 1ik - kiscsávó - hát finoman szólva gyakorolhatott volna még! Nic jobban nyomja a boci-bocit, meg a többit, de szegény Kölyköt tuti lehajtották, hogy szerezzé pénz borra apáádnak...
Maga a sétány az szépen gondozott, Láttunk 1 csomó hajót is meg hattyúkat, és kacsákokat...de róluk majd később... A rövid séta után leadtuk Herr Generall Petert a helyőrségen, mi meg húztunk a szálláshelyünkre. Kimatekoztuk az esti dolgokat - fürcsi, tápkészítés, szopi, altatás... - levezényeltük, azt mentünk aludni. Csipu 1x kelt, úgy hogy egész jó kört futottunk.
A második nap délelőttje nyugisan telt, én voltam úszni egyet, kis vásárlás, meg rohangászás kézen fogva Áronnal, aztán ebéd és szpátty. Délutánra előszedtük a felfújható kismedencét, mert az hőfok egen csak 30 felett volt, és hát mikor ha nem ilyenkor Pancsoljon Őkelme. Ébredés után be is raktuk, élvezte marhára! 

Olyannyira, hogy el is eresztette a Jangcét.. na ezután kiszedtük, még se fürcsizzen a sárga tengerben. Közben én elmentem Péterért, mert aznap ott vacsizott nálunk. Vacsi után beültünk a nagyszobába dumcsizni, meg kergetőzni Áronnal, és ekkor a fele család szeme láttára olyat tett, amit addig soha...felállt az ajtónál, megfordult felénk, majd édesen imbolyogva megtett 5-6 lépést a kanapéig, teljesen egyedül! Mi meg ültünk, bámultunk megkövülten, meghatottan...erre vártunk már kb. fél éve, és megtörtént! Aztán persze letottyant, mint aki jól végezte dolgát, és marhára nem értette, mitől annyira megilletődött mindenki a szobában! Mert azok voltunk! Legalábbis Nic, Anyóspajtás meg Én nagyon! A Balatonon a továbbiakkban nagyon nem sétált, idehaza mostanában viszont egyre többet! A blog végén teszek fel videót majd a térden csuszós és a 2 lábon járós verzióról is!
A harmadik nap még mindig kutya meleg volt, így úgy gondoltuk elővesszük ismét a kismedencét. Ismételten élvezkedés lubickolás volt, majd kb. 1 óra elteltével, nézem, hogy mi a franc van a vííízben?? Hát kérem most pedig megjelentek a baaarna tengeralattjárók, vagy fél tucat, így Áront kiszedtük, a tengeralattjárókat meg elsüllyesztettük! :-) Ugyanezt a mókát 1-2 nap után meg akarta ismételni, de amikor láttuk rajta a koncentrálást, és a popikája féloldalas emelkedését, kaptuk is ki a vizbűl, így a naagy barna kígyó a földön végezte :)
Szerdán végre elmentünk bepótolni az együttlétünk 7. évfordulóját..kicsit megkésve pár hónappal. Nic fogast evett rókagombás tejszínest, én meg halászlét, tele hallal. Isteni volt mindkettő! A Balaton éttermet Füreden csak ajánlani tudom!!

Csütörtök reggel indult a Kékszalag elnevezésű hajós verseny. 

A hajók 6 km hosszan álltak fel...ez volt Európa egyik, ha nem a legnagyobb tavi versenye, azt harsogta a bemondó. Előtte volt légi bemutató is, amit Csipu is élvezett...de közben figyelme másra is kiterjedt...egy ideje... Arra lettünk ugyanis figyelmesek, hogy egyszer csak a nehezen kikunyizott kiflijét elkezdi tépkedni, majd kidobálni...mondom én mia..megveszett tán a Kölök? 
 Egy frászt! Megfigyelte a nagyobbakat...hogyan etetik a hattyúkat és a kacsákokat...és Ő is nekiállt etetni, amit azóta is nagy bőszen folytat, az etetőszékben is a 3. emeleten, ahol se hattyú, se kacsákok, de még a galambok se (újabban..Pittám, most tudnátok aludni, hehe :-D )
Csütörtökön délelőtt volt még 1 kis kultúrprogram is; a Jókai Villa megtekintése, aztán 1 kis séta a sétányon.
Az esti séták alkalmával Nic általában kukoricázott, na utolsó nap gondoltuk szerzünk egy kis árengedményt; ennek eredményekép, ingyen kaptunk 1-1 cső kukoricát! Igazi jó marketingfogás volt! :)

A hazaút nyugisan telt, Csipuka nagyrészt aludt, sima utunk volt hazafele.Hát ennyit Füredről, és akkor most jöjjenek a videjóók! Íme!



2011. július 25., hétfő

Műtét update

A hírek: elértem a pasit, emlékezett a nagy hasú műtétre, megbeszéltük a hogyan dolgot. Annyit mondott, hogy ha műteni kell, akkor ne nagyon számítsak arra, hogy szopiztathatok, mert olyan közel lesz a seb a kimeneti nyíláshoz, hogy fertőződhet a nyáltól a sebem, azt meg nem kellene. Na bumm, kiakadás. Gondolkodási időt kértem, oszt Baluval hánytunk, vetettünk, én sírás, ő vigasztalás, oszt döntés, megyek a kés alá. Holnap reggel hívom a pasit, időpontot egyeztetni.
Védőnővel beszéltem, szerinte az, hogy az egyik mellemmel nem szoptatok nem hat a másikra, ott lesz még tejcsi, csak vigyázzak, nehogy bedurranjon a másik, de hogy ez bekövetkezik-e, vagy csak simán elapad, azt majd akkor tudjuk meg, ha már megtörténik. Utálom az anyajegyeimet!

N.

Ps: Áron péntek óta sikoltozik, és nem alszik éjjel, akkor is sikoltozik, és fél. Védőnő ítélete: újraéli az esés/ütés/fájdalom traumáját, meg kell szoknia, szeretgessük. Mi szeretgetjük, csak bazira nehéz, amikor 3-tól fél 6-ig riadtan kapaszkodik, és sír :(

2011. július 19., kedd

Lelkierő

Csak hogy megtartsuk az időrendet, még egy pre-nyaralás történettel jövök, igaz, ennek még messze nincs vége, hiszen csak a kezdete volt a nyaralás előtt. Azóta is gyűjtöm a lelkierőt, hogy megemeljem a telefont és elintézzek egy beszélgetést, amit nincs értelme sokáig halogatni, de akkor is ... áááá.
A történet szereplője egy orvos (onkológus bőrgyógyász), egy alakot változtatgató anyajegy és a jobb cicim. Mert, ahogy a doktornőm is megmondta, utalva arra, hogy az előző gyanús anyajegyet 8 hónapos terhesen a hasamról kellett kiszedni, miközben a sebész a rugdosó gyerekemet simogatta két vágás / varrás közben, én nagyon értek ahhoz, hogy extra hülye helyeken növesszek olyan anyajegyet, amit ő nem szeretne rajtam látni.
Ez a mostani a cicimen van, olyan közel a tejkimeneti nyíláshoz, hogy el sem tom képzelni, hogyan lesz leragasztva úgy utána két hétig, hogy Csiput ne zavarja a szopiban... vagy urambocsá, ne kezdje el ő maga kapargatni a tapaszt, húzigálni a varratot.
Úgyhogy most majrázok, és erőt gyűjtök, hogy felhívjam azt a kedves dokit, aki pocakot is simizett, hogy mostmilesz? ... Persze most nem kell majd a mellemet simogatnia, csak vmi extra jó technikát bevetnie. Hülye vagyok, tudom. Ígérem, péntekig telefonálok... hátha szabin van :))))

2011. július 7., csütörtök

Vidijóz

Hi Drágáim! "Kissé" megkésve de nem elfelejtve ime a vidijók Alsópáhokról amit igértünk:

Szóval így ment a folyamatos jácci jácci az ugrálóban..már csak az volt a baj, hogy besötétedett.. ellenben még ott vagyunk 1 darabig... :)

Mi meg lassan lelépünk... Füredről szerintem nem fogunk írni, élvezzük a nyarat!

Pusszantás!